2011. február 14., 10:132011. február 14., 10:13
Ezt elsősorban Washingtonnak köszönheti, az Egyesült Államok ugyanis busásan megjutalmazta a Tel-Avivval kötött békéért: hatalmas összegű pénzügyi és katonai támogatást nyújtott Kairónak.
Ennek köszönhetően az egyiptomi a világ egyik legerősebb hadserege, felszerelései között pedig számos amerikai termék található a fegyverektől a harckocsikon át a vadászrepülőkig. Mubarak bukásával viszont az ezek fölötti ellenőrzés amerikai részről bizonytalanná vált, hiszen a hadsereg – amely ugyan eddig is az egyik fő hatalmi tényező volt, és beleegyezése nélkül maga a szintén egykori katonatiszt Mubarak sem lehetett volna elnök, de most totális teljhatalmat kapott – viselkedése kevésbé kiszámítható és kontrollálható, mint a Washingtonnak többszörösen lekötelezett volt államfőé.
A hatalmat gyakorló katonai tanács tegnapi lépése, amellyel feloszlatta a parlamentet és felfüggesztette az alkotmányt, még akkor is aggasztó, ha amúgy bejelentették, hogy legfeljebb hat hónapig, vagy a választásokig kívánnak hatalmon maradni, és ha tudjuk, hogy a parlament összetétele, illetve az alkotmány Mubarak rendszerének öröksége. Ugyanakkor az is kérdéses, mennyire gondolja komolyan a hadsereg, hogy szabad választásokat ír ki és azt, hogy valódi demokratikus rendszert kíván létrehozni. Nehéz ugyanis elhinni, hogy a királyságot 1952-ben megdöntő tábornokok – akik közül az azóta regnált államfők is kikerültek – hajlandóak lennének lemondani eddigi befolyásukról, és engedni, hogy a továbbiakban civil szféra, illetve a politikum ellenőrizze a hadsereget, és ne fordítva történjen, ahogy eddig is volt.
Persze épp ezen ambíciójuk akadályozhatja meg a radikális iszlám politikai tényezővé válását is – jelenleg azonban Egyiptom és a környező, szintén forrongó arab országok kapcsán csupán egyetlen dolog biztos: a bizonytalanság.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Látogatottsági adatok