2011. január 27., 10:072011. január 27., 10:07
A benzinársrófolás okának kiderítése odáig ment, hogy a pénzügyminiszter nekifogott adóparadicsomokban vadászni a társaságok után, nem menekítették-e ki profitjuk egy részét offshore cégeken keresztül az országból, kibújva a romániai adóbefizetés kötelezettsége alól. És lám, az adóhatóság máris olyan jelentést bocsátott Emil Boc rendelkezésére, miszerint tavaly indokolatlanul srófolták fel az üzemanyagok árát a töltőállomások üzemeltetői, és a drágítást nem tette szükségessé sem a kőolaj tőzsdei ára, sem az árfolyam-ingadozás, sem az állam által kivetett adók szintje. A baj csak az, hogy ettől a megállapítástól a benzin ára még nem fog alászállni.
Elsősorban azért, mert piacgazdaságban nem létezik „indokolatlan áremelés”, valamennyi szereplő saját érdekeinek megfelelően alakítja áruja, terméke ellenértékét. Ráadásul az állam e téren azzal sem képes „megfogni” a kőolajipari társaságokat, hogy az uniós átlagnál magasabb áremelés közepette egy részük veszteséget jelentett, a drágítás célja ugyanis nemcsak a profit növelése, hanem a deficit csökkentése is lehet.
Arról nem beszélve, hogy a forgalmazóknak semmiféle érdekük nem fűződik az ár szinten tartásához, amíg a kereslet nem apad, ahogy az megtörtént például Magyarországon, ahol a benzin és gázolaj forgalma tavaly tíz százalékkal esett viszsza 2009-hez képest. Félő, hogy a román kormány csupán olcsó populizmusból, porhintés végett mímeli, hogy a gépkocsi-tulajdonosok pártját fogja, hiszen túl sok eszköze nincs az árképzés befolyásolására. Megtehetné például, hogy csökkenti a jövedéki adót, ami ezer liter benzinre például 467 euró jelenleg, amit tetéz az európai szinten kiugróan magasnak számító 24 százalékos áfa is. Csakhát ezzel jelentős bevételtől esne el az államkaszsza, amit a kormány nem engedhet meg magának – emiatt úgy tesz, mintha visszafelé tudná tekerni az ársrófot.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.