2009. április 24., 13:192009. április 24., 13:19
A tények is ezt bizonyítják, elég volt egy kormányváltás ahhoz, hogy a környezetvédelmi minisztérium ezúttal legfelsőbb szinten foglaljon állást a projekt szükségessége mellett, mondván: régiónak más esélye, lehetősége nincs ezen a projekten a kívül. Márpedig ebben a helyzetben valóban létfontosságú, hogy az érintettek, a projekt ellenzői egységesen lépjenek fel a rendkívüli veszélyeket magában hordozó tervezet ellen.
Hegyi Gyula szocialista EP-képviselő erre vonatkozó felszólítása remélhetőleg meghallgatásra talál a magyarországi pártok között, már csak azért is, mert épp a múlt héten bizonyosodott be ismét: a romániai bányák továbbra is veszélyt jelentenek a környezetre, a Kárpát-medence élővilágára. Borsabánya közelében, ott, ahol a kilenc évvel ezelőtti ciánkatasztrófa bekövetkezett, újabb nehézfémszennyezés történt. Bár a szennyezés mértéke lényegesen kisebb, a román hatóságok így is tagadják, hogy a nehézfémek a Tiszába is eljutottak volna, annak ellenére, hogy az ukrán fél mérései szerint a folyóban a nehézfémmennyiség a megengedett határérték többszöröse volt.
A mostani román gesztus, valamint a korrábbi ciánszennyezés körüli bírósági huzavona elhúzódása, a felelősség elhárításának kísérlete jelzi: Bukarest, jobban mondva egyes bukaresti politikai körök nem kívánnak lemondani a verespataki bányaprojekt jelentette rövid távú anyagi haszonról. Persze megtörténhet, hogy valóban a kontinens legnagyobb nemesfémlelőhelyei húzódnak a mélyben, ám azok kitermelése után Erdély szívében holdbéli táj maradna, amely a bánya működése alatt és azt követően is állandó környezeti veszélyt jelentene. A bányaprojekt megakadályozása, a környék gazdasági fellendülését célzó életképes – például a turisztikai potenciál kiaknázására vonatkozó – alternatíva kidolgozása ezért mind Romániának, mind Magyarországnak elemi érdeke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Látogatottsági adatok