Makkay József

Makkay József

Az európai migrációs válság „szárnyas kapuja”

2024. szeptember 12., 17:522024. szeptember 12., 17:52

Európa forrong a migránsáradat miatt. Nem csak az éppen lecsengett nagy-britanniai tömegtüntetések jelzik, hogy a hatóságoknak sürgősen lépniük kell, hanem az Európai Unió területén egyre sűrűbben bevezetett határellenőrzés is ezt mutatja.

Emlékszünk még a röhögés tárgyává vált Werner Faymann egykori osztrák kancellár 2015. októberi kijelentésére, amelyben a magyar kormány határkerítés-építési akcióját keményen kritizáló bécsi kormány mellett kiállva kénytelen volt bevallani, hogy ők is készülnek valamiféle határellenőrzésre? Újságírói kérdésre válaszolva azonban határozottan cáfolta, hogy kerítésről lenne szó, megfogalmazása szerint csak ,,kaput építenek oldalsó szárnyakkal”.

A helyzet abszurditását mutatja, hogy miközben az osztrák közvéleménynek egyre inkább elege lett az Európát tömegesen ellepő migránsáradattól, az osztrák kormánypolitikusok pótmegoldásokon gondolkozva kerülgették a problémát, mint macska a forró kását. A magyarhoz hasonló határkerítés végül nem épült meg, de hosszas habozás után az osztrák kormány úgy döntött, hogy a határállomásoknál újra bevezeti a szúrópróbaszerű ellenőrzést. Ezt jómagam is megtapasztaltam, amikor pár hónapja Nyugat-Magyarországról egy kisebb határátkelőnél beléptünk osztrák földre, ahol a határ túloldalán alapos ellenőrzés fogadott nem csak bennünket, utasokat, hanem a személygépkocsit is.

A tömegesen érkező afrikai és ázsiai migránsok hatására a magyar, majd az osztrák kormány példája most kezd ragadóssá válni.

A napokban a német kormánynak a határellenőrzés újbóli bevezetéséről szóló döntése keltett nagy feltűnést. Olaf Scholz kormánya valószínűleg nem azért vállalta fel a baloldali politizálás világában szokatlan lépést, mert aggódik a Németországot egyre nagyobb számban célországnak tekintő migránsoktól, hanem a szövetségi választásokra készül.

A Németország Szocialista Pártja (SPD), a Szövetség '90/Zöldek, és a liberális Szabad-demokrata Párt (FDP) piros, sárga, zöld színekkel jelzett „közlekedési lámpa-koalíciója” jó ideje katasztrofálisan rosszul áll a közvélemény-kutatásokban. A migrációs hátterű bűnözés és az ország gazdasági gondjainak a felerősödésével soha nem látott mélypontra kerültek, ahonnan csak úgy lehetne pár százalékot erősödni, ha az emberek elvárásai szerint próbálnak politizálni. Egy olyan országban, ahol az ellenőrizetlen migráció negatív következményeit a berlini parlament mikrofonjától kürtölik világgá a szélsőjobboldalinak tartott Alternatíva Németországnak (AfD) politikusai, nehéz olyan kormánypolitikát folytatni, amely nem vesz tudomást az ország nehéz helyzetéről.

Az AfD idei kiemelkedő választási sikerei feladták a leckét nem csak a CDU/CSU (a Kereszténydemokrata Unió és a Bajor Keresztényszociális Unió) jobboldali pártkoalíciónak, hanem a német baloldalnak is.

Az Orbán Viktor kormánya által 2015 óta folyamatosan tematizált migrációs válság közel tíz éves késéssel jutott el a nyugat-európai fülekbe. A gyújtogatássá, tömeges randalírozássá vált angliai migránsellenes tüntetéssorozat elcsitult ugyan – több száz tüntető letartóztatásával és bíróság elé állításával próbálnak a hatóságok példát statuálni –, a szellemet azonban már nem lehet visszazárni a palackba. Mivel az új brit kormány is csak kijelentések szintjén próbálja megakadályozni a szigetországba vízi úton érkező illegális tömegeket, a lakosságnak fogytán a türelme.

De hasonló a helyzet Franciaországban, Olaszországban és Belgiumban, sőt Brüsszelben is, ahol éppen a polgármester rémüldözik a budapesti ajánlaton, miszerint ha megtiltják a magyar határőrizetet, akkor a magyar kormány az Európai Unió fővárosába szállítja a migránsokat.

Nehéz tehát eligazodni a nyugat-európai politikusok gondolkodásán.

A fősodornak megfelelni akaró kormánypártok még nem éreztek ekkora nyomást a lakosság részéről, így tessék-lássék ugyan, de lépni kényszerülnek. Ha nem teszik meg ők, akkor feltartóztathatatlanul jönnek a népharag nyomán helyükbe lépő pártok.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezt olvasta?

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Na de mi következik az államfőválasztás után?

Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.

Balogh Levente

Balogh Levente

Ferenc, a „magyaros” pápa

Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.

Balogh Levente

Balogh Levente

Árad a cián

A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.

Balogh Levente

Balogh Levente

Románia, a nem etnikai alapú magyarverések országa

Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.

Balogh Levente

Balogh Levente

Ukrajna: időhúzás, taktikázás és háborús riogatás

Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.

Páva Adorján

Páva Adorján

Békés együttélés a magyarellenességgel

Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.