2011. január 21., 10:482011. január 21., 10:48
Mivel pedig ez a tét nem kicsi, már egy egyszerű szoborátadás is kampánytémává válik. Mint például a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport ügye, amelyet ugyan már restauráltak, ám hivatalosan még nem avatták újra. Az RMDSZ elnöki tisztségére törő művelődési miniszter, Kelemen Hunor mindenesetre szeretne még az elnökválasztó kongresszus előtt túl lenni e fárasztó, de mégis nemes feladaton, a budapesti kormány művelődési államtitkára viszont a kongresszus utánra halasztaná az eseményt, hogy azt ne lehessen kampányrendezvényként értelmezni.
A miniszter sajtósa erre szorgalmasan nem érti, mi köze lehetne a kampányhoz az avatásnak – holott azt egy elemista is tudja, hogy egy politikus imázsának még akkor is jót tesz, ha egy nemzeti jelképnek számító műalkotás újraavatásánál pózol, ha amúgy a szervezeten belül sajátos belső demokrácia érvényesül, miszerint a kongresszusi küldöttek teljesen szabadon arra a jelöltre szavaznak, akit a pártvezetőség futtat, ez a jelölt pedig történetesen maga a miniszter. (Igaz, éppen azért, mert a választás ennyire lefutottnak tűnik, nem is lenne fontos halogatni azt az avatást.) De hasonló a helyzet az egyszerűsített honosítás ügyével is, amelyben a bihari RMDSZ égeti magát egyre lelkesebben.
Miután hanyatt-homlok igyekeztek ők is tájékoztatni a polgárokat az állampolgárság megszerzésének mikéntjéről, nehogy már az EMNT arassa le a babérokat, és sikerült beleszaladniuk egy óriási bakiba – olyan könnyítésről számoltak be büszkén, amelyet a magyar kormánynak egyszerű, józan ésszel felfogható okokból esze ágában sincs meglépni – továbbra sem hajlandóak elismerni tévedésüket, és trükközéssel, ferdítésekkel és vádaskodásokkal próbálják magyarázni a magyarázhatatlant. Márpedig jó lenne, ha végre észhez térnének. Az ugyanis hagyján, ha magukat lejáratják – de a folyamatos és agresszív kampányolással azt az ügyet is magukkal ránthatják, amelyet olyan nagy hévvel próbálnak képviselni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Látogatottsági adatok