2010. december 08., 11:142010. december 08., 11:14
Bár a párhuzam kicsit erőltetettnek tűnhet, bizonyos lelkiállapotban ezek a fájdalmas emlékek is felvillanhatnak a kismamák e hétre tervezett tiltakozó akciói hallatán, hiszen most a fiatal édesanyák szolidaritásból több helyen is babakocsikkal sorfalat állva próbálnak minden tőlük telhetőt megtenni annak érdekében, hogy a leendő kismamáknak is megmaradjon az a kevés, ami jár.
A gyes időtartamának tervezett megfelezése a mai kilátástalan viszonyok közepette rendkívül kétségbeejtő, hiszen a tisztességes családi élet tudatos felépítését lehetetlenítené el. A döntés legsúlyosabb hozadéka az lehet, hogy még inkább megerősíti azt a félelmet a fiatalokban, miszerint a jövőjük nem a saját kezükben van. A gyermekvállaláshoz a mai nehéz időkben is ragaszkodó pároknak meg kell birkózniuk azzal a ténnyel, hogy csöppségük már egy röpke év után könnyen idegen kezekbe kerülhet. A bölcsődék hiánya csak fokozza a kilátástalanság érzetét, akárcsak a házi gyermekgondozó-fogadás költséges mivolta. És akkor még nem is beszéltünk a pszichológiai vetületről: bizonyított, hogy az anya és a gyermek túl korai szétválasztása maradandó lelki sérüléseket okozhat, nem véletlen, hogy a szakemberek a hároméves gyermeknevelési szabadság mellett kardoskodnak.
Természetesen vannak olyan esetek, amikor az anya maga kéri, hogy idő előtt visszatérhessen munkahelyére, Emil Boc terve azonban elveszi a szülőktől a választás szabadságát. Politikai döntésről van szó, amely minden szociális érzékenységet nélkülöz, és amelyet a koalíció nagyobbik pártja hétfőn önhatalmúlag kimondott. A bukaresti politikai színtéren otthonosan mozgó RMDSZ felvette a kesztyűt, és tegnap nem létezőnek nevezte a kormányrendeletet, továbbra is nyitott kérdésként kezelve a problémát. Ez azonban még nem elég: ilyen erős társadalmi támogatottság tudatában az RMDSZ előtt óriási lehetőség adódik arra, hogy a teljes romániai közvélemény előtt bebizonyítsa, az egyre kényelmetlenebb bukaresti bőrfotelekből felpattanva képes a sarkára állni és akaratát érvényesíteni.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.