2011. január 06., 10:072011. január 06., 10:07
Azzal ugyanis, hogy szövetséget kötött az utóbbi évtized romániai politikai életének egyik legkártékonyabb és legellenszenvesebb pártjával, a magát ma éppen konzervatívnak nevező, de a politikai hatalomból való profitálás kényszerén túl amúgy semmilyen ideológiát nem képviselő kalandorpárttal, beteljesítette az elmúlt években kezdődött radikalizálódását, és végképp egy platformra került a többi, a párt nevében jelzett doktrínán nagyvonalúan túllépő alakulattal. Nem nehéz észrevenni, hogy a PNL zuhanása Crin Antonescu pártelnökké választását követően kezdődött. A 2008-ig az RMDSZ-szel együtt kisebbségben kormányzó, majd azt követően ellenzékbe kényszerült alakulat a Liliomfinak becézett Antonescu irányítása alatt egyre inkább eltávolodott az elvszerű politizálástól, az egyetlen mozgatórugója a Traian Băsescu államfővel szembeni – amúgy a párt felszalámizására tett korábbi, majdnem sikeres kísérletei miatt nem teljesen megalapozatlan – zsigeri ellenszenv volt. Ennek rendelt alá mindent, a gazdasági realitásokat kormányon még belátó alakulatból parttalanul demagóg és populista retorikájú párttá vált, amely egyre gyakrabban csatlakozott a magyarellenes, szélsőségesen nacionalista kórushoz. Ez a folyamat teljesedett be tegnap, amikor a PNL vezetése rábólintott a PC-vel való szövetségkötésre. Az ideológiai hasonlóság a két alakulat között persze a vicc kategóriába tartozik – az alig egy százalékos támogatottságú törpepárt egyetlen vonzereje az, hogy alapítója, egykori elnöke, a kiérdemesült szekus besúgó Dan Voiculescu tulajdonában van a második legnézetteb országos hírcsatorna, az Antena 3 és a Jurnalul Naţional című naplilap. Antonescu a korlátlan sajtószereplés lehetőségéért gazsulál minden idők egyik legvisszataszítóbb romániai pártjának. Feladta a liberalizmust a nacionalista tirádákban tobzódó populizmusért, az elveszerűséget a képernyőn való megjelenés lehetőségéért. És miközben ajkával Voiculescu ülepét illeti, elérte a pöcegödör fenekét is.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.