VEZÉRCIKK – Az önkormányzati választásokat megelőző kampányidőszakhoz hasonlóan unalmas és eseménytelen korteshadjárat egyik legérdekesebb témájává kezd válni az, kit is jelöl miniszterelnöknek a választási győzelemre legesélyesebbnek tűnő Szociáldemokrata Párt (PSD).
2016. november 24., 19:342016. november 24., 19:34
Ideális esetben az ilyesmi úgy zajlik, hogy a pártok már jó előre megnevezik kormányfőjelöltjüket, hogy a választópolgárok tudják: ki akar majd az ő voksaikra hivatkozva kormányozni. A PSD esetében azonban ezt egyetlen kicsiny, de el semmiképpen sem hanyagolható tény akadályozza: hogy pártelnöküket és potenciális miniszterelnök-jelöltjüket, Liviu Dragneát tavasszal jogerősen két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték választási csalás miatt. A PSD iránti szimpátiával korántsem vádolható államfő, Klaus Johannis már jó előre jelezte: nem bíz meg kormányalakítással olyan személyt, akit jogerősen elítéltek, vagy aki ellen bűnvádi eljárás zajlik. Ezzel tulajdonképpen beavatkozott a kampányba, hiszen emlékeztette a nagyközönséget: a PSD ebben a tekintetben nagyon nem tiszta.
A szociáldemokraták amúgy tudatában vannak, hogy Dragnea kormányfőjelöltként történő megnevezése óriási támadási felületet jelentene, ezért aztán lebegtetik a jelölt kilétét, mondván: majd a választások után megnevezik. És elvileg igazuk is van, mert még az ellenfelek felmérései is azt mutatják, hogy a párt nagyjából 40 százalék körüli támogatottsággal rendelkezik, vagyis az nem igazán kérdés, hogy megnyerik-e a választást, az már annál inkább, hogy képesek lesznek-e kormányt alakítani. Ehhez ugyanis nekik is, valamint szövetségesüknek, az ALDE-nak is kellő támogatást kell elérnie. (És ha kettejüknek sincs meg, még mindig ott van harmadiknak az RMDSZ – már ha eléri az 5 százalékot, és nem csupán az alternatív küszöb segítségével jut be.) Dragnea esélyeit tovább rontja az a törvény, amelyet tizenöt éve épp egy PSD-kormány idején fogadtak el, és amely kerek perec kimondja: elítélt személy nem lehet kormánytag.
Jelenleg tehát a párt éppen zsákbamacskát árul az országnak, ami a legkevésbé sem korrekt eljárás a választópolgárokkal szemben. Jellemző, hogy ennek – valamint annak, hogy egy elítélt vezeti – ellenére, illetve a jobbközép oldal szétforgácsoltsága miatt mégis ez a legnépszerűbb alakulat. Úgyhogy amennyiben a PSD nem talál alternatív jelöltet, illetve ha a másik oldal pártjai nem szerepelnek olyan jól, hogy tárgytalan legyen a szociáldmeokraták kormányalakításáról beszélni, könnyen megtörténhet, hogy a választás utáni időszak a kormány megalakulása és a kormányzati munka megkezdése helyett parttalan jogászkodással telik majd, amelyikben az egyik oldal a hatályos törvényeket, a másik viszont a választópolgárok felhatalmazását hozhatja fel érvként. És előfordulhat, hogy a döntő szót végül az alkotmánybíróságnak kell kimondania. Pedig ha valamire nincs szüksége az országnak, az éppen egy újabb, a kormányfő személyéről szóló politikai adok-kapok.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
Megnyugtató válaszok, lehetséges megoldások helyett egyre több a kérdőjel Parajdon azóta, hogy az évtizedek óta nem tapasztalt vízhozammal megáradt Korond-patak május utolsó napjaiban teljesen megtöltötte a sóbányát.
szóljon hozzá!