2011. június 03., 10:012011. június 03., 10:01
Persze magyarázható úgy a kijelentés, hogy az államtitkár a két kormány közötti viszonyra célzott, ami az utóbbi időben tényleg nyugodt volt – legalábbis ha a szlovák–magyar viszonyhoz hasonlítjuk. Román részről valóban nem a kormány, hanem az ellenzék idézte meg a 90-es évek magyarellenes sovinizmusának szellemét, egy liberális szenátor immár amiatt sajnálkozott, hogy nem lehet megvonni Tőkés László román állampolgárságát.
Bár naivság volna azt hinni, hogy a nagyobbik kormánypárt, a PDL nem használná ki maga is szívesen százszázalékosan a magyarellenes diskurzus kampányelőnyeit, most az RMDSZ koalíciós társaként, a magyar kormány partnereként ezt legfelsőbb szinten nehezen teheti meg. (Meg azért sem, mert egy kormányválság kilátástalan helyzetbe sodorná az országot.)
Az ellenzék gerjesztette hisztéria és a magyarbérencség vádja nyomán a külügyminiszter akkor is rákényszerült, hogy berendelje a magyar nagykövetet, ha amúgy nem tette volna meg, de ez legalább annyira célozta a habzó szájú szocdemek és nemzeti liberálisok csillapítását, mint Budapest megdorgálását. Még ha nem is teljes meggyőződésből, de az RMDSZ-től függő PDL-nek most nemigen hiányzik a magyarellenes hangulat – Băsescu államfő és Boc kormányfő sem túl vehemensen ítélte el a székely képviselet megnyitását. Băsescu épp jókor dobta be a köztudatba az alkotmánymódosítás ügyét, így legalább nem kizárólag a magyarok gyalázásáról szól a romániai politikai diskurzus.
Márpedig a kedélyek csillapítására nagy szükség van mindkét oldalon – vélhetően Németh kijelentése is ezt szolgálta –, ugyanis úgy tűnik, mintha bizonyos körök politikai céljaik megvalósítása érdekében azt sem bánnák, ha az ellentét nyílt konfliktussá fajulna. Egyes kalandor politikusok érdekeit ez bizonyosan jól szolgálná – de hogy a két nemzetét és a két országét nem, az biztos.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!