Makkay József
2018. október 01., 20:052018. október 01., 20:05
2018. október 01., 20:072018. október 01., 20:07
Erdélyi magyarként déjà vu érzésünk lehet mindazzal kapcsolatban, ami ma Kárpátalján történik. A Kárpát-medencei régiók közül a legtöbb határtologatást megért egykori magyar tartomány soknemzetiségű közössége nemcsak gazdaságilag, hanem kulturálisan is rosszabb helyzetben van ma, mint a Szovjetunió idején.
Az önálló államiságát 1991-ben elnyert Ukrajna utólag kreált történelmi múltjára alapozva mára eljutott a homogén nemzetállam gondolatáig, amelyben nemcsak a legnagyobb népközösség, a mintegy nyolcmillió főt számláló orosz lakosság nyelvi jogait vonja kétségbe, hanem Kárpátalja egyik őshonos népességének, a görögkatolikus ruszinoknak a létezését is, így azok népszámláláskor ukránnak minősültek. A ruszinok hiába követelnek autonómiát, a kijevi vezetés úgy tesz, mintha egy nem létező népességről volna szó, és azzal vádolja Oroszországot, hogy ő áll a ruszin nyelvű elégedetlenkedők mögött.
Pár hónapja csengett le az új ukrán oktatási törvény körüli cirkusz, amelynek során gyakorlatilag ukránosítani akarták a teljes nemzetiségi oktatást, elvitatva a kisebbségek jogát a saját nyelven történő, önálló oktatástól. A Kijevre zúduló magyar, román, orosz és szlovák kritikák hatására az ukrajnai vezetés elnapolta a törvény alkalmazását, egy olyan jogszabályét, amelyet még a szovjet időkben sem vezettek be. A brezsnyevi és az azt követő érában ugyanis a nemzetiségeknek joguk volt a saját anyanyelvükön történő oktatáshoz.
A zavaros háttér-támogatású kijevi politikai elit – amely az elhíresült Majdan-tüntetés óta kaparintotta magához a hatalmat – hihetetlen gazdasági mélységekbe taszította az országot: a mai állapotokhoz képest sok ukrajnai számára a szovjet idők utolsó évtizedei igazi békebeli éveknek számítottak. A hatalmas infláció mélyszegénységgel fenyegeti az ország lakosságának többségét, miközben a fiatalok tömegesen hagyják el Ukrajnát. A keleti front miatti háborús költségvetés tovább fokozza a bajt, és mindez együttvéve táptalaja az államilag támogatott ukrán soviniszta szervezetek térhódításának. Most a kárpátaljai magyarság ellen folyik politikai hadjárat. A magyar kormány brüsszeli meghurcolásán felbuzdulva a kijevi vezetés a magyar közösséget pécézte ki a kettős állampolgárság ügyében, miközben tudvalevő, hogy más állampolgársággal rendelkező népcsoportok is szép számban élnek Ukrajna területén. Oroszország, Románia, Szlovákia és más államok is adtak állampolgárságot ott élő kisebbségeiknek, nem beszélve a felsőbb politikai körökben tetten érhető amerikai, izraeli és különböző nyugat-európai állampolgárokról.
A választásokra készülődő Ukrajnában elővett magyar kártya szerte a Kárpát-medencében ismerős, kisebb-nagyobb intenzitással az elmúlt harminc évben valamennyi utódállamban használták, a mostani forgatókönyv azonban minden eddigitől elüt. Az ukrán hatóságok saját, magyar nemzetiségű állampolgáraikat vegzálják a határon magyar útlevelek után kutatva, illetve diplomáciai háborút robbantva ki egy olyan szomszédos országgal, amely minden lehetséges módon segítette Ukrajna délnyugati tartományának, Kárpátaljának a felzárkózását.
A tehetetlenségében vagdalkozó kijevi vezetés megpróbálja elterelni a figyelmet a súlyos gazdasági bajokról és az össznemzeti kilátástalanságról. A minduntalan előkerülő kisebbségi kártya azonban soha nem oldott meg semmit, csak a meglévő válságot fokozza, de a népszerűtlen ukrán politikai elitnek semmi sem drága, ha a saját bőrét kell mentenie.
Balogh Levente
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
Rostás Szabolcs
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Balogh Levente
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
Gazda Árpád
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
Rostás Szabolcs
Megnyugtató válaszok, lehetséges megoldások helyett egyre több a kérdőjel Parajdon azóta, hogy az évtizedek óta nem tapasztalt vízhozammal megáradt Korond-patak május utolsó napjaiban teljesen megtöltötte a sóbányát.
Balogh Levente
Vége a fél éve tartó elnökválasztási mizériának, a legnagyobb mumus, Călin Georgescu bejelentette a visszavonulását a politikától, miután Nicușor Dan nyerte a megismételt elnökválasztást – úgy tűnhet, Romániában helyreállt a rend.
Balogh Levente
Miközben Nicușor Dan választási győzelme kedvező fejlemény a magyarok számára, hiszen sikerült elkerülni, hogy az országnak szélsőjobboldali, magyargyűlölő elnöke legyen, azért olyan sok okunk még sincs az önfeledt ünneplésre.
szóljon hozzá!