2011. június 29., 07:502011. június 29., 07:50
Az RMDSZ e sikertelenség ellenére tovább kormányoz. A románoknak azt hangoztatja, hogy a politikai stabilitást óvja, a választóinak azt súgja, hogy minden eddigi eredménye veszélybe kerülne, ha nem lenne már kormányon. Ha pedig a függöny mögé lesünk, azt is láthatjuk, úgy hozzászokott a hatalomhoz, mint a szomszéd a cigarettához. Elvonási tünetei lennének, ha nem jutna megannyi magyar politikusnak hatalom, jól fizető állás, csinos titkárnő, szolgálati autó.
Minden bizonnyal e függöny mögötti valóság alakíthatta a vezető kormánypárt elmúlt hetekben alkalmazott taktikáját is. A Băsescu elnök által feleresztett közigazgatásireform-lufival olyan politikai hangulatot teremtett, amelyben a célokról való kölcsönös lemondás tűnt a bölcs kompromisszumnak. Csakhogy az RMDSZ a kormányzati szerepvállalása legfőbb célkitűzését tolta a bizonytalan jövőbe, a Demokrata-Liberális Párt pedig az elnök hirtelen jött ötlete gyors megvalósításáról mondott le.
Bukarestben úgy tartják, a ‘89 utáni politika egyik legkiegyensúlyozottabb, legkiszámíthatóbb pártja az RMDSZ. Ez a magyar szövetség dicséreteként is értelmezhető. Ha azonban az képezi a kiszámíthatóság alapját, hogy a magyarokkal bármit meg lehet csinálni, mert semminek nem lesz következménye, ha az ivódik a román politikusok tudatába, hogy a magyar politikusok legfontosabb célja a hatalom megtartása, és nem föltétlen kell teljesíteni a kormányprogram magyarok által szorgalmazott pontjait, mert az úgysem veszélyezteti a koalíciót, akkor a kiszámíthatóságnak a képviselt magyar közösség látja a kárát. Ez ugyanis annak a kiszámíthatósága, hogy a dohányos szomszéd holnap is rágyújt.
A magyar közösség érdekérvényesítő képességét a káros szenvedélyektől mentes kiszámíthatóság fokozhatná.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
szóljon hozzá!