2012. május 15., 09:302012. május 15., 09:30
Görögországban ugyanis egyelőre csak a bizonytalanság biztos, és arra sem lehet mérget venni, hogy ha sikerül stabilnak tűnő kormánytöbbséget kialakítani, legalább részben stabilizálni tudják az ország gazdasági helyzetét. Hellász ugyanis gyakorlatilag csődhelyzetben van – az Európai Unió és a nemzetközi pénzintézetek azon gesztusa, amellyel elengedték a görög adósságok tekintélyes hányadát, a fizetésképtelenné válás elismerését jelenti. Csakhogy ennek fejében drasztikus takarékossági intézkedéseket követeltek.
Ezek azonban elsősorban az egyszerű polgárokon csattannak, akik viszont úgy vélik, nem az ő bűnük, hogy az ország a jelenlegi helyzetbe került – ők csupán elfogadták azokat a juttatásokat, amelyeket a korábbi kormányok a szavazataik megszerzése érdekében biztosítottak számukra. Azt pedig nem volt honnan tudniuk, hogy mindezt hitelekből, trükkök százaival átkozmetikázott költségvetésekkel tették. Ezért joggal haragszanak a politikai elitre – viszont a radikális lépések, a fizetési és költségvetés-kiegyensúlyozási kötelezettségek elmulasztása csupán még súlyosabb helyzetbe taszítaná az országot, amelynek immár az eurózónából, sőt az EU-ból való kilépését sem tartják elképzelhetetlennek.
Az ugyanis most már rég egyértelmű, hogy Görögország soha nem felelt meg a tagság gazdasági követelményeinek, ám az Unió vezetői a meghamisított költségvetéseket is hajlandóak voltak elnézni az európai egység utópiájának megvalósítása érdekében, talán arra számítva, hogy tagként előbb-utóbb Athén is észhez tér. Nem így történt – és ez valóban intő jelként lebeghet a román kormányfő szeme előtt.
Hiszen Görögországot a felelőtlen, populista gazdaságpolitika taszította jelenlegi helyzetébe, márpedig a Ponta-kormány kampányígéretei – az adó- és illetékcsökkentés, valamint ezekkel párhuzamosan a bér- és nyugdíjemelések ígérete a szükséges források megjelölése nélkül – a bizonytalan külső és belső gazdasági helyzet miatt ugyanilyen felelőtlen demagógiának tűnnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia most aztán nem marad le: a dekadens Nyugattal egy időben rendelte be magának a szélsőséges-populista-szuverenista tisztítódesszertet.
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
Látogatottsági adatok