• Vélemény

Aki eddig kételkedett abban, hogy az Európai Unió valóban az európai polgárokért van, és közbelép minden jogsérelem ellen, annak most csattanós választ adtak a brüsszeli illetékesek.

Egyszerre két pofont is kaptak a kolozsvári városvezetéstől azok, akik azt hitték, véget érhet az évtizedek óta tartó magyarellenes őrület. 

Kedvező hír az államfői tisztségre pályázó román miniszterelnök számára, hogy a Microsoft-dossziéban Victor Ponta sem gyanúsítottként, sem tanúként nem szerepel.

Tíz nap múlva a futball ismét felszínre hozza, mi lapul a sötét mélyben magyarok és románok között.

Olyasmit mondott egy magát szakértőnek tartó illető, amitől megfagyott bennem a vér. A huszonötödik éve állandóan előráncigált gumicsontról, a tulajdon-visszaszolgáltatásról beszéltek.

Nem könnyű eldönteni, hogy az önkormányzati választások kapcsán mikor okoztak nagyobb csalódást szavazótáboruknak a magyarországi baloldali pártok: a „választék” roppant széles.

A reformokat folytatni kell, a rendelkezésre álló uniós forrásokat le kell hívni, az adóbehajtást hatékonyabbá kell tenni – lassan már közhelyszámba mennek a nemzetközi hitelezők jó tanácsai.

Ahogy közeledik az elnökválasztás időpontja, a kormányoldal csalafinta ötletekkel igyekszik megnyerni a csodákra mindig éhes jónépet.

Kimondottan megnyugtató érzés egy olyan ország polgárának lenni, ahol a kormány illetékesei rajta tartják mutatóujjukat a társadalom ütőerén, így pontos képük van a valós helyzetről.

Összeállt a novemberi államfőválasztás mezőnye: tizennégyen állhatnak majd rajthoz. Magyar szempontból ennyire érdekes romániai elnökválasztás még nem volt, hiszen két magyar jelölt is van.

Úgy tűnik, Marosvásárhelyen ára van a szolidaritásnak: a csendőrség jelentős pénzbírsággal sújtotta azokat, akik Skócia függetlenedési szándékait üdvözölték úgynevezett villámcsődület formájában.

Támogatásban jók vagyunk: az erdélyi magyarság – ha remélhetőleg a választási iroda is rábólint – megkettőzött erővel lesz jelen a romániai államfő-választási kampányban.

Úgy tudom, még nem tértünk át a kínai, az arab vagy a cirill karakterekre, maradtunk a nóta szerinti „rongyos, régi” latin írásjeleknél, vagyis az elsősöknek ugyanazt a betűvetést kell megtanulniuk.

Skócia Nagy-Britannia része marad – így döntött a skótok valamivel több mint fele a múlt heti népszavazáson.

Nincs új a nap alatt: az RMDSZ autonómiatervezetének közzététele nyomán román politikusok és elemzők részéről elhangzott „értékelések” csak a szokásos hisztériakampányt hozták.

Azt mondják, azért olyan nevetségesen alacsony az uniós pénzek lehívása és beépítése a helyi fejlesztésekbe, mert a pályázatokért felelős illetők félnek, nehogy valamilyen csalási ügybe keveredjenek.

Történelmi nap volt a csütörtöki Skócia számára. És nem csupán Skócia, hanem Európa számára is. 

Kedves olvasók, kérjük, készítsék elõ ünneplõ öltözetüket, magyar és székely zászlóikat, illetve ha még nem rendelkeznek ilyenekkel (mármint zászlókkal), akkor haladéktalanul szerezzék õket be a legközelebbi boltban.