JEGYZET – Kimondottan megnyugtató érzés egy olyan ország polgárának lenni, ahol a kormány illetékesei rajta tartják mutatóujjukat a társadalom ütőerén, így pontos képük van a valós helyzetről, tisztában vannak az aktuális problémákkal, ezért képesek villámgyors megoldási javaslatokkal előállni.
2014. szeptember 28., 12:452014. szeptember 28., 12:45
Itt van mindjárt a munkaügyi tárca, amely javaslatot készül kidolgozni arról, hogy azon munkavállalók, akik számítógépes munkát végeznek, ne dolgozzanak napi hat óránál többet, mert a folyamatos képernyőbámulás veszélyezteti a szemüket.
Rendkívül dicséretes kezdeményezésről van szó, mely a kormányilletékesek mély humánumát, a polgárok jóléte és egészsége iránti elkötelezettségét is jól illusztrálja. Kár, hogy a szakemberek szerint ilyen gondok utoljára legfeljebb tíz évvel ezelőtt merültek föl, azóta ugyanis a technika fejlődése nyomán a monitorok már régóta egészen más jellegűek, és távolról sem annyira károsak a szemre, mint évekkel ezelőtt.
Sebaj, azért értékeljük az illetékesek erőfeszítését. Akárcsak Victor Ponta miniszterelnök magatartását, aki szerint fölösleges a hiányzó első és második osztályos tankönyvek miatti hisztéria, elvégre elektronikus formában hozzáférhetők, márpedig köztudomású, hogy ma már minden elsősnek van okostelefonja vagy táblagépe.
Egyenesen lenyűgöző a romániai társadalom átfogó ismeretéről tanúságot tevő kijelentés, amely egyben azt is fényesen bizonyítja, hogy Ponta elkötelezett a jövőbe mutató trendek mellett. Elvégre egyrészt lándzsát tör az új technológiák iskolai használata mellett már a lehető legzsengébb kortól, másrészt zöldszemléletéről is tanúbizonyságot tett.
Hiszen a sok tankönyv miatt egész erdőket kellene kivágni, elektronikus formában viszont csak a byte-okat fogyasztják, az okostelefonokért és a táblagépekért pedig egyetlen fának sem kell elpusztulnia. Az más kérdés, hogy a kínai gyárakban rabszolgasorban tartott 12 évesekkel szereltetik össze őket, de hát ez legyen a kínaiak gondja.
És hogy esetleg Ponta tévedett volna, és nincs minden elsősnek okostelefonja vagy táblagépe? Sebaj, a kormány majd kiír egy jó kis közbeszerzési pályázatot, és azért is ad majd mindegyiknek. Teljesen mindegy, hogy rengeteg vidéki településen még csatornázás sincs, és áram sem mindig van. Jól mutat a modern kütyü a polcon is, a csipketerítő, a Jancsit és Juliskát ábrázoló nipp és az üveghal mellett. Hogy lássa mindenki, milyen jólétben is élnek a romániai polgárok.
Egyszerre van könnyű, illetve nehéz dolga az RMDSZ-nek az idei választási szuperévben, ami számos új kihívás elé állítja az alakulatot.
Ha minden rosszul megy, nem csupán Oroszországgal, de akár még a szomszédaival is konfliktusba kerülhet Románia azon törvénymódosítás nyomán, amely szerint Bukarest akár katonai erővel is megvédheti az ország határain kívül élő román állampolgárokat.
A demográfiai szakemberek kongatják a vészharangot az ország lakosságának drasztikus fogyásáról. Már olyan szintű az apadás, hogy hónapról hónapra dőlnek meg a negatív rekordok. Az ország jövője azonban nem foglalkoztatja a román politikai osztályt.
Nem a fősodratú pártokkal szembeni elégedetlenség és bizalmatlanság, hanem a TikTok közösségi alkalmazás a felelős azért, hogy a fiatalok körében a legnépszerűbb párt az AUR – legalábbis maguk a fősodratú pártok ezt szeretnék elhitetni a nyilvánossággal.
A kérdés az, képesek-e a bihari magyar pártok, politikusok a polgárokkal közösen valamilyen érdemi együtt gondolkodásra egy közös, reális és hiteles magyar jövőkép kialakítása érdekében – írtam a Krónika vezércikkében négy éve.
Nem tudok olyan egészségügyi miniszterről Romániában, akit ne szidtak volna azért, hogy az állami ellátórendszernek nem jut elegendő forrás. Miközben a magánegészségügy számít sikertörténetnek. Ezzel viszont az a gond, hogy sokak számára megfizethetetlen.
Ez is megvolt: Oroszország polgárai az összes rendelkezésre álló Vlagyimir Putyin közül megválasztották Vlagyimir Putyint.
Sajtónk mostanság keveset foglalkozik a magyar nyelvhasználat kérdésével Erdélyben. Többéves fellángolás után – amikor politikusaink lobbizása mellett több civil szervezet is a magyar nyelvhasználatért kardoskodott –, mára a történet elcsendesedett.
Sokféleképpen címkézik a kort, amiben élünk. A 21. század első három évtizedét jellemzik az információrobbanás, az újmédia idejeként, a technológia fejlődésének soha nem látott iramú felgyorsulásaként.
Vajon megtörténhet, hogy Klaus Iohannis a NATO főtitkára lesz, ráadásul magyar támogatással? Jelen állás szerint akár még ez is bekövetkezhet, bár a valószínűsége azért nem nevezhető egetverőnek.
szóljon hozzá!