A világ első, műhúsból készült hamburgerét Londonban mutatták be 2013 augusztusában
Fotó: Wikipédia
Évek óta viták kereszttüzében áll a laboratóriumi körülmények között előállított hús. Több ország is fontolgatja a betiltását, a budapesti kormány Magyarország uniós elnökségének idejére tervezi, hogy közös álláspontot alakít ki a mesterséges termék előállításának és forgalmazásának európai korlátozásáról. Az olasz hatóságok lépése után a román és a magyar kormány is a hagyományos mezőgazdaság és az egészséges táplálkozás védelmében tervezi a műhús betiltását.
2024. február 28., 18:312024. február 28., 18:31
2024. február 28., 18:512024. február 28., 18:51
Az elmúlt két esztendőben alig akadt olyan élelmiszernek minősíthető termék, amely annyira megosztotta a közvéleményt és a tudományos életet, mint a műhús. Miközben a világ számos laboratóriumában gőzerővel folynak a kísérletek a „húspótlók” in vitro körülmények közötti előállítására – a kutatások legnagyobb finanszírója a Microsoft-alapító Bill Gates –, több ország is fontolgatja a műhús előállításának és forgalmazásának betiltását.
A világon elsőként tavaly novemberben az olasz parlament szavazott meg egy erre vonatkozó törvényt, de a bukaresti törvényhozás sem volt rest: a román Szociáldemokrata Párt (PSD) több tagja – élén Florin Barbu mezőgazdasági miniszterrel – hasonló jogszabálytervezetett nyújtott be. A szenátus 2023 októberének végén elfogadta az előterjesztést, amiből akkor lesz érvényes jogszabály, ha a képviselőház plénuma is megszavazza, és Klaus Iohannis államfő kihirdeti.
Nagy István magyar agrárminiszter idén január végén jelentette be, hogy az Orbán-kabinet törvénytervezetet készít elő a műhúsok gyártásának és forgalmazásának tiltásáról.
Hírek szerint az olasz, a román és a magyar tiltást más európai országok is követnék, így elképzelhető, hogy uniós szinten is konszenzus alakítható ki az egyre erélyesebb vitákat kiváltó, laboratóriumi körülmények között, sejtosztódással előállított műhúsról.
Az Európai Unióban Olaszország az első, amely nemet mondott az úgynevezett tenyésztett hús és az abból származó készítmények gyártására és forgalmazására a római parlament alsóházában csütörtökön tartott szavazással.
,,Meg kell becsülni a normalitást és a gazdák munkáját, akik két lábbal a földön állnak. Az emberek egy része eltávolodott a természettől, álromantika alakul ki az élővilág kapcsán. A társadalom többségének meg kell értenie, hogy a gazdák nélkül nincs élelmiszer és nincs jövő sem” – fogalmazta meg az „in vitro” hússal szembeni egyik ellenérvet Nagy István agrárminiszter. Az olasz, a román és a magyar kormány a hagyományos mezőgazdaság és az egészséges táplálkozás védelmében akarja a műhúst betiltani.
Ma a műhús piaci ára egyszerű halandó számára megfizethetetlen. Igaz, hogy az utóbbi egy-két évben csökkentek az előállítási költségek, de egy kilogramm laboratóriumi hús legyártása még mindig közel kétszáz dollárba kerül. És nem a közkedvelt steaknak használt marhahúsért – ilyen állagú végterméket egyelőre nem sikerült mesterségesen előállítani –, hanem a darálthúshoz hasonló készítményért kérnek ekkora összeget.
A műhús első kóstolói. Az íze állítólag nagyon hasonlít az eredeti húséra
Fotó: Wikipédia
Inkább azok a gazdagok kacérkodnak a műhús fogalmával, akik nem tudják elviselni az állatok leölését, ezért a műhúst ,,etikus és kompromisszumos” megoldásnak tartják. A valóságban azonban ez félrevezető, mert a műhús kiindulópontja eleve egy levágott állat testéből származik. A marhahús előállításának alapja például egy magzati szarvasmarha-szérum, amihez magzatból származó vért használnak fel, erre alapul a műmarhahúst előállító laboratóriumi sejtosztódás.
A Budapesten székelő Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) tanulmányt közölt a sok vitát kiváltó műhús előállításáról. Ebből kiderül, hogy az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) is részletesen vizsgálja a technológiát, illetve a műhúsnak az emberi egészségre gyakorolt hatását. Mivel az idevágó élelmiszer-biztonsági kutatások az elején tartanak, nincs kialakult szakmai vélemény arról, hogy a laborkörülmények között mesterséges sejtosztódással előállított ,,álhúsok” okoznak-e egészségügyi károsodást az emberi szervezetben.
– fogalmaznak a NAK szakemberei. Ebből a szakvéleményből jól látható, hogy a laboratóriumi hús előállításához olyan szereket használnak (növekedésserkentő hormonokat), amelyeket az európai állattenyésztésben harminc évvel ezelőtt betiltottak az emberi egészségre komoly kockázatot jelentő készítményként.
Szakemberek szerint ugyanakkor a mesterségesen előállított termékeket nem volna szabad húsnak nevezni, mivel azzal sem összetételben, sem élettani hatásban nem egyenértékű. Fontos sejttípus (például idegek, zsírsejtek stb.) nem része a tízéves találmánynak, amely valójában csak egy sejttenyészet.
Vitatható a műhús környezetbarát besorolása is. A rendelkezésre álló tanulmányok kimutatták, hogy a sejtek tenyésztésére használt bioreaktorok sok energiát használnak fel, igen magas CO2-kibocsátással. A gyakorlatban a laboratóriumban tenyésztett hús előállítása kezdetben ugyan kisebb mértékű környezeti terhelést okozhat, mint az állattenyésztés, de ez a különbség hosszú távon eltűnik, és a gazdaságok kibocsátása még alacsonyabb lesz, mivel a mezőgazdasági eredetű CH4-kibocsátás nem halmozódik fel, az az üvegházhatású gázok természetes körforgásának részét képezi, ellentétben a CO2-vel – írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tanulmánya.
Szakemberek szerint a mesterséges hús nem tekinthető a természetes hús rövidtávú alternatívájának, mert a fogyasztói elfogadottság eléréséhez még hosszú és rögös út vezet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ilie Bolojan, Nicușor Dan miniszterelnök-jelöltje felvetette, hogy a „nagyon nagy” nyugdíjjal rendelkezők fizessenek egészségbiztosítási hozzájárulást. Tánczos Barna pénzügyminiszter is elismerte, hogy egy ilyen intézkedésről is tárgyalnak.
A tervezett, közalkalmazottakat érintő intézkedésekkel kapcsolatos aggodalmait fejezte ki kedden a területi nyugdíjpénztárak munkatársait tömörítő szakszervezeti szövetség.
Az energiaügyi minisztérium az energiaszámlák csökkentésére törekedik. Az egyik megoldás az alacsonyabb áfakulcs lehet, de a végső szó a kormányé és a pénzügyminisztériumé – jelentette ki kedden egy brüsszeli sajtóeseményen Sebastian Burduja.
A romániai lakosok többsége bűntudatot érez, amikor ételt dob a szemétbe, ennek ellenére havonta több mint 200 lej értékű élelmiszert pazarolnak el – derül ki az UP Romania által a Reveal Marketing Research céggel közösen készített közvélemény-kutatásból.
Az uniós turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák becsült száma az év első negyedévében 0,2 százalékkal visszaesett az előző év azonos három hónapjában mérthez képest – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn.
Románia élen jár a fizetések megadóztatása terén Európában, még a legsúlyosabb adóterheket kirovó országok között is, ahol – szám szerint hét tagállamban – a bruttó jövedelem kevesebb mint kétharmadát viszi haza az ember.
Damoklész kardjaként lebeg már jó ideje a fejünk felett az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedéscsomag. Elemzők szerint az áfaemelés egyetlen nyertese a román állam lenne.
Marcel Boloș nem hinné, hogy adóemelés nélkül sikerül előteremteni a 7 százalékos idei deficitcél teljesítéséhez szükséges 30 milliárd lejt.
Az Európai Bizottság az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési igényéből csak 1,279 milliárd eurót utal át Romániának, 869 millió euró kifizetését pedig felfüggesztették.
Az Európai Unióban 19,5 millió gyereket érint szegénység vagy társadalmi kirekesztettségi kockázata, ez az uniós gyermekpopuláció 24,2 százalékát jelenti – olvasható az EU statisztikai hivatalának (Eurostat) tavalyi évre vonatkozó felmérésében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!