Tóásó-ügy: Magyarország nem tudja értelmezni a bolíviai alelnök kijelentéseit

Az alelnök bolíviai lapjelentések szerint azt mondta, Magyarországnak bocsánatot kellene kérnie annak a dél-amerikai államban 2009-ben felszámolt „terroristasejtnek” az agressziója és az Evo Morales bolíviai elnök meggyilkolására vonatkozó tervei miatt, amelynek magyar állampolgárok, köztük Tóásó Előd is a tagjai voltak.

A sajtófőnök emlékeztetett arra, hogy Martonyi János külügyminiszter és hivatali elődje, Balázs Péter három levelet is küldött bolíviai kollégájának Tóásó Előd fogva tartásának ügyében, de választ nem kaptak. Magyar megítélés szerint az sem szerencsés, ha egy ország a diplomáciai csatornák helyett a sajtón keresztül üzenget – mondta Kaleta Gábor. Hozzátette: Budapest – egy korábbi nyilatkozathoz hasonlóan – felszólítja a bolíviai hatóságokat, hogy tartsák be saját törvényeiket.

A sajtófőnök ezzel arra utalt, hogy az érvényes bolíviai törvények értelmében ha három éven belül nem sikerül ítéletet hozni, a fogvatartottat szabadlábra kell helyezni. Emlékeztetett az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa önkényes fogva tartást vizsgáló munkacsoportjának tavaly decemberben nyilvánosságra hozott véleményére, amely szerint Bolívia több ponton is sérti az egyetemes emberi jogokat azzal, hogy 2009 áprilisa óta fogva tartja Tóásó Elődöt. Kaleta Gábor kitért arra is, hogy tavaly ősszel, amikor az ENSZ-közgyűlés ülésszaka alkalmából Schmitt Pál államfő tárgyalt bolíviai kollégájával, Evo Moralesszel, Tóásó ügyét is szóba hozta.

Magyarország ezenkívül több külügyi jegyzékben is szorgalmazta az ügy tárgyalásos megoldását, és továbbra is ezt az utat tartja követendőnek – hangsúlyozta a sajtófőnök. A bolíviai alelnök arra reagálva sürgette Magyarország bocsánatkérését, hogy Adrian Oliva ellenzéki képviselő egy sajtótájékoztatón ismertette azt a dokumentumot, amelyet információi szerint a Magyar Országgyűlés emberi jogi és külügyi bizottságai május végén fogadtak el, és amely a Tóásó-üggyel kapcsolatban tapasztalható visszaélések és jogsértések miatt az Európai Unió által Bolíviának nyújtandó gazdasági támogatás felfüggesztését szorgalmazta.

A Los Tiempos című bolíviai napilap szerdán honlapján azt írta, hogy a két országgyűlési bizottság nyilatkozatban kérte az EU-t: fagyassza be a La Paznak éppen az emberi jogsértések elleni küzdelemhez nyújtott támogatását.