Ha kicsit messzebb tekintünk, látjuk, hogy a tendencia általános, hiszen az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) is egyre inkább igyekszik felkarolni, támogatni, népszerűsíteni a női futballt. Az UEFA 2019-ben meghirdette a #TimeForAction (Ideje cselekedni) nevű, 2019–2024-es időszakra szóló kampányát, melynek célja a női labdarúgás és a női focisták támogatása Európa-szerte. Az öt fő célkitűzés egyikeként megfogalmazták a futballista lányok és nők számának megduplázását minden tagországban, 2,5 millió főig. Bár az UEFA nem tért részletesen ki a női utánpótlásfutballra, illetve annak hogyanjaira, egyértelmű, hogy ez kulcsfontosságú a sportág jövőjét illetően.

– kezdte visszaemlékezését.

Kristály Franciska felidézte, hogy gyerekkorában csak a barátokkal volt lehetősége játszani, néha az iskolában a fiúkkal, majd a líceumi évek alatt szerveztek néha osztályok közötti lányfocit, illetve az egyetemi évek alatt a Kolozsvári Diáknapok keretében tudott lányfocin részt venni. Az egyetemi évek után tornatanárként került haza Székelyföldre, ahol 2009-ben Szentegyházi Vasas néven alakult női csapat, mely még abban az évben be is iratkozott a női labdarúgó első ligába. Ennek az utódja a mai székelyudvarhelyi Vasas Femina női csapat. Kristály Franciskát egyből a felnőtt csapatba igazolták le – így kezdődött futballista karrierje.

Kristály Franciska azt is elmondta, hogy szerinte még mindig sok az előítélet és a sztereotípia a futball kapcsán, de azért az évek alatt javult a helyzet, egyre több szülő engedi vagy küldi kislányát focizni. Elmesélte, hogy Székelyföldön egyre több helyen van lehetőségük a lányoknak is focizni, Székelyudvarhely és Csíkszereda mellett most már például Madéfalván, Gyergyószentmiklóson is van lánycsapat, sőt Csíkszentdomokoson is terveznek indítani. Szerinte amikor a lányok fiúkkal együtt kezdik a játékot, azaz vegyes csapatban, sokan lemorzsolódnak, hiszen a fiúk hajlamosabbak durvák lenni.

Arról is szó esett, hogy Romániában a női futballisták nagyon alulfizetettek a férfi játékosokhoz képest, illetve azt is megtudtuk, hogy viszonylag kevesen vannak profi szerződéssel alkalmazva – például Csíkszeredában csak két, a magyarországi NB I-ből áthozott játékosnak van ilyen szerződése.

Szerinte sokan mentek, mennek el külföldre is, hiszen ott számottevőbbek az anyagi juttatások, nagyobb a támogatás, illetve szakmai szempontból is jobban lehet fejlődni, változatosabbak az edzésmódszerek, erősebbek a bajnokságok.

Nem sokkal azután, hogy megalakult a felnőtt csapat, megkezdték az utánpótlás-toborzást is az iskolákban, először 11–12 éves lányok körében, majd bővültek a korosztályok, másfél éve már hétévesek is fociznak a klubnál: van U7-es, U9-es, U11-es, U13-as, U15-ös korosztály, minden korosztályban 20–25 lánnyal. Korosztály függvényében heti két, három vagy négy edzésen vesznek részt, és minden korosztály képviselői országos bajnokságokban is megméretkeznek.

Azt is megtudtuk, hogy a női csapat magalakulásáig sem volt ritka a lányok jelenléte, edzettek lányok a fiúkkal közösen, ám mivel a szabályzat értelmében ez csak tizennégy éves korig lehetséges, akik folytatni akarták, elmentek Székelyudvarhelyre vagy Magyarországra. Albu László szerint a közös edzés előnyös volt a lányoknak, hiszen a fiúkkal néha „nehezebb volt a versenyt felvenni, jobban oda kellett tegyék magukat, jobban, sokkal hamarabb tudtak fejlődni”. Szerinte most a lánycsapatok is nagyon jól, eredményesen dolgoznak, szép sikereket érnek el.

Az FK Csíkszereda vezetőedzője szerint az évek alatt a szülőknek a sportághoz való hozzáállása is változott, hiszen 2018 előtt még sokan titulálták „nem lányoknak való” sportnak, ám látva a felnőtt csapat sikereit (is), egyre nyitottabbak lettek, szerinte egyre több kislány szeretne focizni. Most már nem feltétlenül nekik kell toborozniuk, hanem gyakran a szülők keresik meg a klubot.

Szerinte egyre több lehetőség van a női fociban, az UEFA is egyre támogatóbb. Elmondta, már eljutottak oda, hogy bár nem nagy összeget, de a felnőtt csapat tagjai anyagi juttatást is kapnak.

– fogalmazott a szakember.

Székelyudvarhelyen hat-hét éves kortól zajlik az edzés, a kislányok belekóstolhatnak a foci rejtelmeibe – és erre igény is van. „Ez óriási öröm számunkra, ugyanakkor kihívás is, hogy játékosan, különböző programok által minél zsengébb korban kezdjük el a velük való foglalkozást” – árulta el László Béla.

Azt is megtudtuk, hogy kezdetben a lányok fiúkkal mérhették össze magukat, ám ez gyakran problémákat vetett fel, főleg, ha „egy lánycsapat elverte a fiúkat”. Lassan egyre több lány, illetve női bajnokság lett országos szinten – ma már U11 és U13 is létezik –, bár ezeket idén sajnos ellehetetlenítette a járványhelyzet, többek között a sok tesztelési kötelezettség miatt. „Fontos lenne víziót adni nekik, hogy amikor azt mondja, hogy én tudom ezt csinálni, ne kelljen azt kérdezze, hogy de meg tudok-e élni belőle, elmenjek-e inkább egy kocsmába pultos lánynak” – vázolta a sportvezető.

– nem is akarom szépíteni a dolgot”.

Jelenleg több mint száz lány, kislány játszik a klubnál, akik országos bajnokságokra, kiszállásokra járnak. „És ott sajnos nem mondja senki azt, hogy ja, ti lányok vagytok, akkor fél áron van a szállás, a szállítás. Azért mondom, hogy nagyon fájdalmas ez a megkülönböztetés, és most már tényleg azon a ponton vagyok, hogy ezt meg kell piszkálnunk, hogy meg kell keresnünk egy női szervezetet, mert csúnyán néz ki (…) Egy orvosnő sem keres kevesebbet, mert ő nő. Érzékeltetnem kell ezt, hogy elveszítettük valahol az egyensúlyt” – jelentette ki a szakember.

László Béla szerint még sok időnek kell eltelnie, hogy az „agyak megnyíljanak”, még a politikumnak is nyitnia a téma iránt. Szerinte nem kell Nyugat-Európáig nézni, már Magyarországon is jobb a helyzet. „Itt érdektelenség övezi az egészet – szögezte le a sportvezető. – Mindig megköszönik, mindig kapunk egy szép nagy diplomát, és amikor pénzosztás van, ott vagyunk a végén.”

László Béla felidézte, hogy

Szerinte ha a politikum szintjén is változna ennyit a helyzet, az már hatalmas javulás lenne. Székelyudvarhelyen női és férfi edzők is dolgoznak, ami szintén egy fontos kérdés: próbálnak női trénereket és játékvezetőket is kinevelni, illetve az edzők feladata nemcsak a technika, stratégia, hanem az is, hogy egy összetartó csapattá kovácsolják a lányokat.

– vázolta a szakember.

Könczei Soma szerint a sport nagyon gyakran kerül háttérbe, a tanulás, a pluszórák az első, és akkor jöhet a sport, de a futball még a sportok között is lenézett, közönséges, „proli”. „És ezen belül még a lányok…az végképp” – tette hozzá.

Könczei Soma szerint a gyerekek keveset sportolnak, és nehéz a szülőket meggyőzni ennek fontosságáról – és a lányoknál az arány még rosszabb, a foci világába pedig még nehezebb bevonzani őket. Hozzátette, inkább a szülőknek vannak fenntartásaik a focival szemben. Főleg óvodáskorban a gyerekek nagyon nyitottak. Szerinte nem az a baj, hogy a szülők elviszik „máshova”, azaz más sportot űzni a lányokat, hanem sokszor az, hogy nem viszik sehova.

A klubban megfordultak olyan lányok, kislányok is, akik később a Kolozsvári Olimpia női csapatába jutottak be. Szerinte az, hogy a foci egy „fiús sport”, sokszor csak egy kifogás. És nem az a lényeg, hogy valakiből futballsztár lesz-e: ha a gyerekek korán kezdik a sportot, megszokják, megszeretik, és ez a későbbi életükre is kihat.