Mennyire bízunk egymásban? Így néz ki az EU tagállamainak és generációinak bizalmi térképe

Ezek az adatok rávilágítanak arra, hogy az emberek közötti bizalom szintje erősen függhet az adott ország kulturális, gazdasági és társadalmi környezetétől, viszonyaitól.

Az adatok korosztályonkénti elemzése további érdekes mintákat tárt fel:

• 16–29 évesek: az emberek közötti bizalom legmagasabb szintjét általában a fiatalok, különösen a 16 és 29 év közötti korosztályban tapasztalták. Ez a trend az EU-tagállamok közül 15-ben volt megfigyelhető.
  

• 65 évesek és idősebbek: öt országban azonban az idősebb generációk, különösen a 65 éves és idősebbek, mutattak magasabb bizalmi szinteket. Finnország volt a vezető ebben a kategóriában, ahol az idősebbek körében az átlagos érték elérte a 7,5-öt.
• 30–64 évesek: mindössze két országban – Dániában és Szlovéniában – mutatták a legmagasabb bizalmi szintet a 30 és 64 év közötti korosztályban. Dániában ez az érték 5,7, míg Szlovéniában 4,7 volt.

Érdekes módon néhány országban a különböző korcsoportok ugyanazt az átlagos bizalmi értéket jelentették, ami arra utalhat, hogy ott a bizalom szintje homogénebb a társadalomban.

A bizalom szintjének alakulása mögött számos tényező állhat.

Ezzel szemben azok az országok, ahol az átlagos bizalmi szint alacsonyabb – például Ciprus vagy Szlovénia –, gyakran küzdenek gazdasági kihívásokkal, politikai instabilitással vagy kulturális különbségekkel, amelyek gátolják a bizalom fejlődését.

A romániai adatok kapcsán az Eurostat nem részletezi a számok mögött álló okokat.

A 2023-as adatok az EU-ban élők közötti bizalom változatos képét festik. Bár az átlagos bizalmi szint 5,8, az országok és korcsoportok közötti eltérések rámutatnak a társadalmi kohézió és a bizalom erősítésének fontosságára. Ezek az eredmények hasznos alapot nyújtanak a döntéshozók számára, hogy célzott intézkedéseket dolgozzanak ki a társadalmi bizalom erősítésére, amely alapvető fontosságú a fenntartható és inkluzív társadalmak kialakításához.