Több szempontból veszélyes a munkahelyi stressz, de lehet tenni ellene

Idén kiemelten figyelnek a munkahelyi stressz okozta megbetegedések megelőzésére – tájékoztat a Kovászna megyei munkafelügyelőség. Az Európai Munkabiztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség már évek óta felhívja a figyelmet a munkahelyi stressz negatív hatásaira, a kampány legfontosabb üzenete, tudatosítani a jelenséget, és foglalkozni a problémával, hiszen a pszichoszociális kockázatokat ugyanúgy kell értékelni, mint a fizikai rizikókat – mondta el lapunknak Ördög Lajos Kovászna megyei főfelügyelő.

A munkáltatónak és a munkavállalónak egyformán tudatosítania kell,

hogy mennyire fontos a munkahelyi jóllét a biztonságos körülmények között végzendő munka és a munkaegészség szempontjából is.

A közleményben rámutatnak, az elmúlt években megnövekedett azok száma, akik a munkahelyükön nem balesetben hunytak el, hanem feltételezhetően az elhalálozások egy részét a munkahelyi stresszes környezet kiváltotta valamilyen betegség okozta.

A munkafelügyelőség adatai szerint 2018-ban országos szinten ezer, munkahelyen vagy munka közben történt elhalálozást vizsgáltak, ezek közül 336 esetben valamilyen betegség állt a háttérben, 2019-ben az 1011 elhalálozás közül 374-et okozott valamilyen betegség, 2020-ban a 890, munkahelyen történt elhalálozásból 342 esetben volt valamilyen patológiás elváltozás az ok, 2021-ben pedig 972 esetben vizsgálódtak, és azt tapasztalták, hogy 393 elhalálozást okozott valamilyen megbetegedés.

Arra a következtetésre jutottak, hogy a pszichoszociális kockázatok és a munkahelyi stressz kezelése a munkabiztonság és egészség egyik legnagyobb kihívása.

A szakemberek szerint a stresszes munkahelyi környezet nemcsak az alkalmazottak egészségére van negatív hatással, hanem kihat a vállalatok, szervezetek működésére, és befolyásolja a gazdaság teljesítményét is. Más megközelítésből a rossz munkahelyi légkör negatívan hat az alkalmazott lelki, testi egészségére, de a társadalmi kapcsolataira, helyzetére is.

Az európai ügynökség az évek során több felmérést is végzett ebben a témában, melyek több tízezer európai munkavállalóra terjedtek ki, és a megkérdezettek több mint fele gyakori munkahelyi stresszről számolt be. Összegyűjtötték a munkahelyi stressz leggyakoribb okait is, ezek közül a legtöbb alkalmazott általában a nagy munkaterhelésre panaszkodott.

A bizonytalanság szintén jelentős stresszfaktor, ha ellentmondásosak az elvárások, nem közlik egyértelműen, mi a munkavállaló szerepe és feladata. A munkavállalók stresszként élik meg azt is, ha nem képezik ki időben őket a feladatokra, vagy a képzés hiányos,

ha nem vonják be őket a döntéshozásba, nincs semmilyen befolyásuk a tevékenység lebonyolítására, vagy ha a változtatásokat nem kezeli a munkaadó megfelelően.

Ezenkívül gondot jelent, ha a cég vezetősége hiányosan kommunikál, ha az alkalmazott nem érzi a támogatást a felettesei, a munkatársai részéről, valamint a legsúlyosabb stresszfaktorként a legtöbben a munkahelyi zaklatást és az erőszakot jelölték meg.

Ördög Lajos hangsúlyozta, a stresszes munkahelyi környezet kialakulásának megelőzésében, a fennálló helyzet kezelésében segít, ha nem mulasztják el az időszakos, kötelező munkaorvosi vizsgálatokat. A munkahelyi stressz hosszú távú negatív következményeinek tudatosítása érdekében a Kovászna megyei munkafelügyelőség a következő időszakban tájékoztató megbeszélésekre hívja a vállalkozókat, a cégvezetőket, a munkavédelmi felelősöket, valamint a munkaorvosokat – tette hozzá a főfelügyelő.

Ördög Lajos elmondta, kötelező módon kivizsgálnak minden munkahelyen történt elhalálozást, jelenleg egy olyan esettel foglalkoznak, amikor az alkalmazott a munkahelyen lett öngyilkos, felakasztotta magát. Hozzátette, a munkahelyen történt elhalálozásnak számtalan oka lehet, az is előfordul, hogy nem sikerül beazonosítani vagy besorolni.

A főfelügyelő példaként említette, hogy egy kamionsofőrt holtan találtak a jármű kabinjában, és a kórboncnok nem tudta kideríteni a halál okát.

A munkahelyi stressz miatt balesetek is előfordulhatnak, sőt ha az alkalmazott emiatt depressziós, kevésbé tud összpontosítani, romlanak a reflexei.

A főfelügyelő arra is kitért, vannak a munkahelyi stresszre vonatkozó panaszok, bejelentések a munkavállalók részéről is, leggyakrabban azért emelnek panaszt, mert a munkáltató nem adja ki a szabadnapokat, vagy az alkalmazottak túllépik a megengedett túlórákat.

Ilyenkor a hatóságok felszólítják a munkaadót, hogy orvosolja a problémát, és ha a következő ellenőrzéskor is hiányosságokat tapasztalnak, kénytelenek kiróni a bírságot. Ördög Lajos elmondta, az utóbbi idők kihívása a biztonságos otthoni munkavégzés.

A visszajelzések szerint van igény a távmunkára, sokan szeretnének otthonról dolgozni, ám még nincsenek tapasztalatok arról, hogy milyen veszélyeket rejt, és melyek a hátulütői a távmunkának,

illetve milyen mértékben okoz stresszhelyzetet, ha a munkavállaló elszigetelődik, nem találkozik, nem kommunikál a munkatársaival.

A szakember rámutatott, figyelni kell a pozitív munkakörnyezet megteremtésére, ugyanakkor elengedhetetlen megkeresni a módját az otthoni munkavégzéskor jelentkező stressz megelőzésének is.