Fotó: Kiss Judit
Semmihez sem hasonlítható, impozáns látványt nyújt a Déli-Kárpátok és a Szerb-érchegység között lassan hömpölygő Duna, szépséges táj fogadja a turistát a Vaskapu-szoros szakaszaként számontartott Kazán-szorosban. A parton fekvő Orsova városka azonban még most is a kommunizmus évtizedeit idézi, infrastruktúrája sok kívánnivalót hagy maga után.
2021. augusztus 01., 08:532021. augusztus 01., 08:53
Még a hegyvidékekhez, szép természeti látványokhoz szokott erdélyi számára is lélegzetelállító látvány a Vaskapu-szoros folyami szurdokvölgyénél a Duna. A Déli-Kárpátok és a Szerb-érchegység között lassan hömpölygő hatalmas folyam és a partokon húzódó magas sziklák semmihez sem hasonlítható képet nyújtanak a Vaskapu-szoros szakaszaként számontartott Kazán-szorosban is, előbbi több szakaszból álló, 134 kilométer hosszú szurdokvölgy. A Vaskapu-szoros alatti szakaszon két vízerőmű található: a Vaskapu I 1964 és 1972 között a román, a Vaskapu II 1977 és 1984 között a szerb oldalon épült.
A Nagy-Kazán-szorosból nyíló, hatalmas Ponyikova-barlang bejárata, ahová a kisebb hajók be is viszik a turistákat
Fotó: Kiss Judit
Az erőművek azonban nem a természeti szépségek sorát gazdagítják azon a tájon, amely mindenképpen lenyűgözi az odalátogatót. Az az érzésünk, nem hiába lelkendezett Jókai Mór Az arany ember című regényében erről a vidékről, amely az ókortól, a nagy népvándorlások és a folyami hajózás megindulásától kezdve természetes határként működött a Kárpát-medence és a Balkán északi része között. Hiszen a környék, a kényelmes ritmusban hömpölygő, méltóságteljes folyam és partjai, ameddig a szem ellát, gyönyörűek, a romániai és szerbiai oldalon is.
Orsováról tudni kell, hogy a mai város 1966–74-ben, a Duna tereprendezéssel kialakított teraszán épült fel, mivel addigi helye a Vaskapu erőmű felépítésekor a vízfelszín alá került. A város nevét a magyarok közül sokan azért is jegyzik meg, mert Szemere Bertalan belügyminiszter és társai 1849. augusztus 23-án Orsova közelében ásták el a magyar koronázási ékszereket, így a koronát is, az osztrák hatóságok pedig 1853-ban találták itt meg.
Lerobbant, piszkosfehér és hulló vakolatú, több évtizede épült tömbházak sorakoznak a folyam partján, zsúfolt összevisszaság, tervezetlenség jellemzi az összképet, úgy tűnik, a kommunizmus öröksége erőteljesen rányomta bélyegét Orsovára, és máig uralja a várost. Az odalátogató keserű szájízzel állapíthatja meg: mindhiába rendelkezik Románia lenyűgöző, igazán bámulatos természeti adottságokkal, miközben ott az impozáns folyamparti sziklák, erdők, a hatalmas víz látványa, a Duna-parti város infrastruktúrája fejletlen, a vendéglátás, turizmus elmaradott, a szolgáltatások alacsony színvonalúak.
Fotó: Kiss Judit
Aki a Kazán-szorost közelebbről akarja látni, félszáz lejért bérelhet egy kisebb motorcsónakot, amelynek „kapitánya” készségesen elröpíti a turistát egy körülbelül 22 kilométeres távon, majd vissza is szállítja Orsovára.
a turista jegyet vált, és idegenvezetéssel megtekintheti a félhomályos, tágas teret. A vájat bejárata körülbelül 5 méterrel a víz szintje felett található, a hatalmas sziklaüreg stratégiai pontnak számított a rómaiak, osztrákok és törökök számára is.
A vízi idegenvezető, azaz a motorcsónakos büszkén és előszeretettel mutatja meg utasainak a véleménye szerint legfigyelemreméltóbb látványosságot: a kősziklából kifaragott gigantikus Decebal-fejet. Mint mondja, az 55 méter magas és 25 méter széles arc a legnagyobb kőbe faragott szobor egész Európában.
Idegenvezetőnk büszkén, hazafiaskodó lelkendezéssel emeli ki: ha már a Duna szerbiai partján ott díszeleghet a római birodalom hadiút-építésének emléket állító Traianus-tábla, íme, nekik, románoknak is van mire büszkék lenniük: Decebal király sziklából kifaragott arcára.
Fotó: Kiss Judit
A látogató külön kérésére a kishajó vezetője megmutathatja azt is, hol található a Széchenyi István-emléktábla a Vaskapu-szorosban. A 600 kilogrammos emlékjelet a Magyar Hajózásért Egyesület kezdeményezésére Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma, valamint több anyaországi vállalkozó és magánszemély támogatásával állították 2018-ban.
A tábla 2018-as kihelyezését egyébként több éven át tartó procedúra előzte meg, a korábban felállított, kisebb táblák rendszerint eltűntek. Összességében véve elmondható: igenis érdemes ellátogatni a Vaskapuhoz, a Kazán-szorosba, hiszen ennyire látványos, fenséges, impozáns tájjal aligha találkozhat az ember Romániában.
A Kazán-szoros sziklái közt lassan hömpölyög a széles, méltóságteljes folyam
Fotó: Kiss Judit
Ada Kaleh vagy Ada-Kalé törökök által lakott kis sziget volt a Dunán, az ott élő emberek dohány, szőlő- és rózsatermesztéssel foglalkoztak. A szigetet 1972-ben, a vaskapui vízerőmű gátjának megépítése után a felduzzasztott folyó elnyelte.
A szigetet tizenhatszor keresztelték át. Hérodotosz legendáiban Cyraunis néven említik, de Yernis és Saan név alatt is feljegyezték. A görögök Cotinusának nevezték, aminek jelentése: a vad olajbogyók földje. Ada Kaleh a történelem során többször gazdát cserélt. Az első Balkán-háború után 1913-ban, az Osztrák–Magyar Monarchia Krassó-Szörény vármegyéhez annektálta a szigetet Új-Orsova néven. Az első világháborút lezáró békerendszer rendelkezései következtében végül Románia birtokába került. 1968–1971 között a Vaskapu-szorosban a Vaskapu I vízerőmű gátjának építése során a duzzasztás előtt az erődítmény falait, a bástyákat és a mecsetet lebontották, azzal a céllal, hogy a közeli lakatlan szigetre, a Şimian-szigetre helyezzék el őket. A lakosok nagy része Törökországba vándorolt ki, mások Dobrudzsába települtek át. Ada Kaleh eltűnt a föld színéről.
Életkép az egykori Ada Kaleh szigeten, a pannó Szörényváron (Drobeta Turnu-Severin) idézi fel az elsüllyedt világot
Fotó: Kiss Judit
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az afrikai pörkölt egy gyűjtőfogalom, amely többféle afrikai régióból származó, gazdag, húsos egytálételeket takar – hasonló a magyar pörkölthöz abban, hogy lassan főzik, szaftos, és gyakran tálalják valamilyen körettel.
Államfőként első külföldi látogatására utazott hétfőn Nicușor Dan, aki a BoardingPass információ szerint egy Alenia C-27J Spartan katonai szállító repülőgéppel kelt útra a Bukaresti Kilencek (B9) csúcstalálkozójára.
Mutatjuk, mit tilos szállítani személygépkocsink csomagtartójában, és mit kockáztatnak azok, akik fittyet hánynak a szabályokra.
Egész napos programokkal, koncertekkel és színpadi előadásokkal várja a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (KIFOR) az érdeklődőket június 1-én a Kolozsvári Majális ingyenes rendezvényére, a Colina Parkba.
Jazzdallamoktól lesz hangos június első hétvégéje Kolozsváron, ugyanis a Hója-erdő melletti Romulus Vuia Néprajzi Park skanzenje ad otthont a Jazz in the Park fesztiválnak.
Újfajta zenei élménnyel készül meglepni székelyföldi közönségét a Bagossy Brothers Company, amely Csillag az égen című műsorával lép színpadra a csíksomlyói Nyeregben. A produkcióról Tatár Attila, a formáció gitárosa, énekese beszélt a Krónikának.
A városi kertészkedést népszerűsítő oktatási és szemléletformáló programot indított a szegedi Csemete Természet- és Környezetvédelmi Egyesület a temesvári Szórvány Alapítvánnyal együttműködve, uniós támogatással.
Feloszlik a Margaret Island, az elmúlt tíz év egyik legnépszerűbb magyar zenekara. A csapat közösségi oldalán jelentette be, hogy október 2-án a Budapest Parkban tartja búcsúkoncertjét.
A Maros megyei Sáromberkén 2020-ban gyűrűzött gólya költözött szerdán a Kolozs megyei Magyarfenes gólyafészkébe. A költözés azért számít rendkívülinek, mert Sáromberke és Magyarfenes az erdélyi gólyamegfigyelés emblematikus helyszínének számít.
Az idei Eurovíziós Dalfesztivál győztese azt követelte, hogy jövő évben zárják ki a versenyből Izraelt a gázai háború miatt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!