Isztojka Mátét nem különböztették meg nemzetisége miatt, mindig pozitívan viszonyultak hozzá
Fotó: Bede Laura
A család fontosságáról, szokásaikról, oktatásról, fiatalkori házasságkötésről beszélt lapunknak Isztojka Máté. A kincses városban tanuló gábor cigány gazdag kultúrájuk megismertetését tűzte ki célul.
2020. január 28., 13:272020. január 28., 13:27
2020. január 28., 13:352020. január 28., 13:35
A cigánysággal kapcsolatos előítéletek felszámolásához szeretne hozzájárulni Isztojka Máté, aki ugyanakkor gazdag kultúrájukat ismertetné meg a világgal. A Hargita megyei Szentábrahámon született gábor cigány célja megvalósításához az etnográfiát, illetve a társadalomkutatást véli a legalkalmasabb területnek. A kincses városi néprajz szakon folytatott kutatásához valós tényeken alapuló információit szeretné hozzáadni. Most készülő államvizsga-dolgozatában a nagyapja által ismert meséket dolgozza fel.
– mondta el a Krónika érdeklődésére a 21 éves hallgató, aki azt tűzte ki célul, hogy a gábor cigány közösségben manapság megfigyelhető mesemondási alkalmakat összehasonlítja a régi, több mint 50 évvel ezelőtti – amikor nagyapja gyerek volt – történésekkel.
A ragyogóan kék szemű, hagyományosan bajuszt viselő Máté a cigányok csoportosításáról is beszélt lapunknak. Mint kifejtette, a néprajztudomány 12 csoportot különböztet meg nyelvjárás, ruházat alapján. Szentábrahámon kétfajta él: gábor cigányok és hungurok – utóbbit magyar vagy házi cigányként emlegetik még. Lényeges különbség közöttük, hogy a gábor cigányok őrzik hagyományukat, beszélik a nyelvet, a nők még mindig ráncos szoknyát viselnek, illetve a férfiak széles karimájú kalapot, lakkcipőt hordanak; a házi cigány pedig már egyáltalán nem beszéli a nyelvet, és nem veszi fel a népviseletet – mutatott rá a fiatal.
Hagyományaikkal kapcsolatban elmondta, ez a népviseletben mutatkozik meg a leglátványosabban, de a házasságkötési szokások is eltérnek a magyarok vagy házi cigányok tradícióitól.
Ez valójában a fiú édesapjának kötelessége, de általában mindkét apa ad pénzt az új családnak.
„Sokan negatívan viszonyulnak ahhoz, hogy megvették a lányt, de nem konkrétan adásvételről van szó, nem tárgyként kezelik a fiatalokat, hanem egyszerűen így épült be a nyelvünkbe, míg a magyarban úgy mondják, hogy elvették a lányt. A menyasszonynak jogában áll beleszólni a párválasztásba, de egyértelmű, hogy a 14 éves lány vagy 16 éves fiú nem feltétlenül tudja eldönteni, mi lenne a megfelelő házassági ajánlat számára. Az sem biztos, hogy érti a szerelem jelentését, jelentőségét” – fogalmazott Isztojka Máté. Hozzátette, természetesen, ha nem tetszik a lánynak a fiú, vagy fordítva, akkor a szülők ezt megértik, főleg napjainkban, a 21. században. Rámutatott, régebb tényleg léteztek előre elrendezett házasságok, amikor a szülők megegyeztek a fiatalok frigyéről, akár még születésük előtt.
Fotó: Bede Laura
„Nálunk a család a legfontosabb, ezen alapul minden, ha nincs családod, akkor igazából senki vagy. Ezt én is így gondolom, hogy család nélkül nem vagy igazán ember. Valószínűleg ezért házasodnak olyan fiatalon, hogy a szülő, nagyszülő vagy dédnagyszülő tudja átadni megfelelően tapasztalatát. Mert én úgy ismerhettem meg a dédnagyszüleimet, hogy még ép elméjük volt, és nem biztos, hogy a mai világban mindenkinek megadatik az, hogy a dédnagyszüleivel tudjon kommunikálni, tapasztalatot átvenni” – magyarázta a fiatal gábor cigány.
„Szerencsére a szüleim nagyon nyitottak a továbbtanulás tekintetében, bizonyos megkötések között, mert nem szeretnék, hogy még 5-6 évet tanuljak. Már a középiskolát is viszonylag nehezen kezelték, az egyetemet még nehezebben, a mesteriről nem is beszélve. Amikor eljöttem egyetemre, azt nehezményezték, hogy távol leszek a családtól, s lehet nem térek vissza” – fogalmazott a néprajz szakos hallgató.
Kifejtette, az, hogy a fiatalok nem járnak tovább iskolába, erős önvédelmi mechanizmus: a lány ne szeressen bele magyar fiúba, vagy fordítva. Nála is fennáll ez a veszély, a szülei rettentően félnek ettől, és nem mintha elítélnének bármely nemzetiséget, csak egyszerűen azt szeretnék, hogy erősödjön és megmaradjon a cigányság.
– mondta az egyetemista. Rámutatott, amikor a fiatalok összeházasodnak, a fiú édesanyja megfogadja a lány édesanyjának, hogy ő lesz ezután a pótanyja. Tehát megmarad a gyerek-szülő viszony, és amint megszületik az első gyerek, vagy amikor már nagyobb lesz, elköltöznek saját házba. A fiatal házaspárt folyamatosan segíti mindkét család, amíg önállósodni tudnak.
Máté szerint ha nem cigány lányt venne el, a szülei valószínűleg egy idő után megértenék, hogy szerelembe esett például egy magyar lánnyal. De a környezetében vannak olyan emberek, akik nem nemzetiségbelihez mentek férjhez, vagy nem olyan személyt vettek el, és a cigány mikrotársadalom valamilyen szinten semleges félnek tekinti. S mivel esetükben a család elég nagyszámú, ha nem őrzi a hagyományokat, lehet elveszti ezeket az embereket.
„A közösségi eseményeken néha én is kívülállónak érzem magam. Egyértelműen mindenki odajön és megölel, de mivel nem abban a közegben szociálizálódtam, nincsenek olyan társasági képességeim, amellyel megfelelően be lehetne illeszkedni a gábor cigány közösségbe” – mondta Isztojka Máté, aki szerint egyetemistatársai teljesen természetesen viszonyultak hozzá. Úgy tapasztalta, hogy eddig élete során az emberek mindig pozitívan fogadták, és nem különböztették meg nemzetisége miatt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Immár ötödik éve működik Sepsiszentgyörgyön egy különleges életmódprogram, amely a mozgáshiányos életvitel és a helytelen táplálkozás csapdáiból próbálja kivezetni a résztvevőket.
Uruguaytól Norvégiáig a világ különböző részein élő közösségek népviseletét örökíti meg fényképeken a székelyudvarhelyi Dávid Botond. A fotográfus a népviseletfotók mögött rejlő történetekről, a Geofolk folytatásáról beszélt a Krónikának.
XIV. Leó pápa szentévi audienciáján részt vettek szombaton a Magyar Cigány Labdarúgó Válogatott tagjai is menedzserükkel, Mezei Istvánnal.
Egy nagyszebeni férfi, Petru Fehervari 136-szoros véradóként jelenleg a legaktívabb donor Szeben megyében. Több mint két és fél évtizedes elkötelezettségével mintegy 54 liter vért adott – csendes példát mutatva a segítségnyújtás erejéről.
A királyi elismerések kitüntetettjeinek névsorát évente kétszer, a mindenkori uralkodó hivatalosan júniusban megünnepelt születésnapján, illetve újév előtt hirdetik ki.
Laktató, olcsó, és könnyen hozzáférhető alapanyagokból készül Észtország hagyományos étele, a mulgipuder.
A nyolcezres hegycsúcsokra szervezett expedíciók világába kalauzol el Varga Csaba, aki pótlólagos oxigén és magashegyi teherhordók segítsége nélkül eddig hat 8000 méter feletti csúcsot hódított meg a Himalájában.
A székelyföldi árvízkárosultak, valamint a parajdi sóbánya-baleset érintettjeinek megsegítésére tart jótékonysági koncertet Mága Zoltán hegedűművész június 15-én Kolozsváron. A koncert teljes bevételét a bajbajutottak támogatására fordítják.
Több mint húszezer résztvevő, világhírű előadók koncertjei és családias hangulat jellemezte a Jazz in the Park idei, 13. kiadását. A jazzfesztivál a zenei program mellett a közösségi élményekre és művészeti párbeszédre is hangsúlyt fektetett.
Gyakran a gyerek beszéli rá a szülőket a kutyavásárra, később viszont ráun, és már szabadulni szeretnének tőle, de nem tudnak túladni rajta. Az ilyen helyzetek elkerülésére, a felelős kutyatartás alapelveire hívta fel a figyelmet Tóth Attila kiképző.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!