Fotó: A szerző felvétele
2009. április 15., 10:342009. április 15., 10:34
Az idei év végére tervezett Webber-premier címe: Fantom – A szerelem soha nem hal meg. A bemutató különlegessége, hogy három színházban tartják egyszerre. Ugyanakkor tűzik műsorra a darabot a West Enden, a Broadway-en és egy ázsiai városban, valószínűleg Sanghajban.
„Ami igazán érdekel, az a sanghaji premier. Azt hiszem, ott A szerelem soha nem hal meg igazán nagy előadás lesz” – nyilatkozta Webber, akit a Stage magazin az utóbbi évtized legnagyobb hatású brit színházi személyiségének választott. A produkciót Jack O’Brien rendezi, a díszlettervező az ötszörös Tony-díjas Bob Crowley lesz.
Sir Andrew Lloyd Webber báró, a zenés színház nagy sikerű angol zeneszerzője, 61 évvel ezelőtt, 1948. március 22-én született. Háromesztendős korától tanult hegedülni, két év múlva már zongorázott is, és később a trombitálás tudományát is elsajátította. Első szerzeményét kilencéves korában írta. Három évvel később szüleitől egy bábszínházat kapott, melynek bábuival zenés darabokat játszott el és ezekhez a muzsikát maga komponálta. A 20. század egyik legnépszerűbb musical-zeneszerzőjének számít, akinek sikerdarabjai évtizedek óta futnak a Broadwayen és a West Enden. Pályafutása alatt 16 musicalt, több filmzenét, és egy Latin Requiem Masst szerzett. Rengeteg díjjal tüntették ki, beleértve hét Tony-díjat, három Grammy-díjat, egy Oscart, egy Nemzetközi Emmy-díjat, hat Laurence Olivier-díjat, és egy Golden Globe-díjat. Számos dala, különösen a Hogy szeressem én, mondd (I Don’t Know How to Love Him) a Jézus Krisztus szupersztárból, a Miért kell hogy sírj, Argentína (Don’t Cry for Me, Argentina) az Evitából, az Éjfél (Memory) a Macskákból és Az éj zenéje (The Music of the Night) Az Operaház fantomjából széles körben ismertté váltak, és slágerek voltak az anyamusicaljükon kívül is. Életében háromszor nősült, öt gyermek apja. Vagyonát a Sunday Times mintegy 700 millió fontra becsülte. Vállalata, a Really Useful Group London egyik legnagyobb színházi szervezete. |
A főszerepet az a Ramin Karimloo alakítja, aki a West Enden játszott Webber-darab „főfantomja”. A színészt titoktartási szerződés köti, így csak annyit árult el, hogy nagyon tetszik az új darab és a régi-új szerep. Webber londoni színházainak idegenvezetője, Andrészek István viszont szívesen mesél a készülő darabról; mint mondja, kissé modernebb, fiatalosabb, mint a jó két évtizeddel ezelőtt bemutatott első része.
A cselekmény Amerikában zajlik, Christine és a fiatal báró szerencsét próbálni érkezik az Újvilágba. A Fantomnak, aki időközben feltalálóvá válik, el kell hagynia Franciaországot, hiszen a nyomában van a rendőrség. Az ő úticélja is Amerika, Christine pedig közben gyereket vár. A színház személyzete most éppen azon viccelődik, hogy a kicsi maszkot fog viselni, vagy sem.
A Krónika Andrészek István segítségével próbált betekintést nyerni a Fantom kulisszatitkaiba. A marosvásárhelyi származású színházi szakember öt éve gardírozza Webber színházainak vendégeit.
Az előadást mindmáig, estéről estére általában Anthony Gabrielli világhírű belga karmester dirigálja. A produkcióban nála csak egy bizonyos Mister Griffith számít régebbi bútordarabnak. A középkorú művész huszonkét esztendeje szüntelenül formálja a Webber-musical hol egyik, hol a másik figuráját. A bennfentesek tudni vélik, hogy egyszer még a Szellem szerepébe is be kellett ugrania.
Mindezt annak ellenére, hogy bemutatója óta az előadás dupla szereposztásban fut, ráadásul mindig kéznél van egy harmadik, úgynevezett pótfantom is. Nemcsak a színészek más elfoglaltságai miatt, hanem azért is szükség van a dupla vagy a tripla szereposztásra, mert a hangszálak terhelése miatt könnyen berekedhetnek. A heti hat-hét, esetenként nyolc előadás könynyen megviseli az orgánumot, annál is inkább, mivel Az Operaház fantomjában mindenki élőben énekel.
Amint Andrészek István mondja, a biztonság kedvéért a műszakiak végigfutatják a lemezre rögzített változatot is, de azzal csak végső esetben segítenek be, akkor, amikor a hangmérnök úgy dönt: a szereplőnek valóban szüksége van egy kis ráerősítésre. „A londoni musicalvilág mindent kiprésel a szereplőkből. Mister Griffith esete valóban különleges, hisz egy színészt általában egy-két, legfeljebb három évre szerződtetnek. Ha ennyi idő után is marasztalják, azt jelenti, hogy nagyon jónak kellett lennie” – állítja Andrészek.
Angliában általában, de Londonban különösképpen minden színészt egy-egy ügynökség képvisel. Az ő feladata újabb és újabb szerepekről gondoskodni – ezért majd a szerződésből és a színész gázsijából jókora hasznot kanyarít le magának. „Itt nem arról szól az élet, hogy ha egyik darabban jó voltam, akkor biztosan kellek másik háromba. Volt egy kollégám, aki Javert felügyelőt alakította a Nyomorultakban. Miután lejárt a szerződése, az ügynöke jó ideig nem talált más megbízatást, ezért a férfi két évig fagylaltot árult a színházban” – ecseteli a vásárhelyi dramaturg.
Kevesen tudják, hogy Az Operaház fantomjának román vonatkozása is van. A darab 2002-ben elhunyt díszlet- és jelmeztervezője, Maria Bjornson egy romániai zsidó származású édesanya és norvég édesapa hatvan évvel ezelőtt Párizsban született gyermeke.
A bő két évtized során Az Operaház fantomjának törzsközönsége is alakult. A londoniak többsége legalább kétszer is megtekintette Webber musicaljét. A The Her Majesty’s személyzete viszont olyan rajongóról is tud, aki csaknem százhatvanszor ült be a nézőtérre. „A nagy, bagolyszemüvegű urat már mindenki személyesen is ismeri. Nem mi számoltuk, ő dicsekedte el, hogy már több mint másfélszázszor nézte meg a darabot.
És ott van meg az az angol néni, aki bevallása szerint több mint kétszázszor nézte meg eddig a musicalt. Aztán van egy franciaországi tanárnő, aki szintén több mint százszor volt kíváncsi az előadásra. Gyakran hozza a párizsi diákjait a londoni színházba” – sorolja az érdekességeket Andrészek. A furcsaságok lajstroma azonban itt nem ér véget. A rajongók között egy olyan házaspárt – német mérnököt és holland lányt – is számon tartanak, akik a The Her Majesty’s nézőterén ismerkedtek meg. Mindketten legalább harmincszor látták a darabot.
A kultúrintézmény személyzete nem csak a művészek és a közönség sikerélményeit tartja számon. Mindenki pontosan tudja, hogy a bemutató napjától máig a műszakiak nyolcszor voltak kénytelenek félbeszakítani az előadást. Kétszer az ír terrorista szervezet, az IRA által bejelentett bombariadó miatt, egyszer viszont a meghibásodott tűzvédelmi rendszer miatt. „Amikor valami gond van, pillanatok alatt a teljes műszak tudomást szerez róla, hisz mindenki mindenkivel állandó rádiókapcsolatban áll.
A személyzetnek ott lóg a fülén a készülék” – mutat az egyik biztonsági őrre a hivatásos színházi idegenvezetőnk. Több ilyen kényszerszünetet ő maga is kifogott. „Másfél évvel ezelőtt, 2007 őszén egy szegbombákkal dugig tömött Mercedest találtak a színház épülete mögött. Egy hajléktalan vette észre a leparkolt autót, és azonnal riasztotta a rendőrséget” – meséli a legemlékezetesebbet Andrészek István.
Egyébként a színházi élet paradicsomának számító angol fővárosban mindent a pénz és a közönség diktál. London belvárosában csaknem 62 színházat tartanak számon, ebből ötven kimondottan a központban fekszik. A máig is létező intézmények közül a legrégebbinek az 1663-ban emelt, igencsak kalandos múltra visszatekintő, ötször átépített Drury Lane számít. Az angol fővárosban a Nemzeti Színház az egyetlen állami intézmény, a többi egytől-egyig magánkézben van, ami magyarán azt jelenti, hogy önfenntartónak számít.
„Csak kívülről tűnik minden oly szépnek, mesésnek, amúgy kemény világ ez a londoni színházvilág. Nem úgy megy, hogy egy kicsit összekoldulunk a művelődési minisztériumtól, egy kicsit az önkormányzattól. Itt az állambácsit nem érdekli, ha a nagykutya megeszi a kiskutyát; ő még egy villanykörtére sem ad pénzt, nemhogy a színészek fizetésére vagy az épületek karbantartására áldozna” – mondja Andrészek István.
A. L. Webber második musicalje, a József után tett szert annyi pénzre, hogy épületet és társulatot vásároljon magának. Huszonkét évvel ezelőtt már tizenhárom színházzal rendelkezett, ebből időközben nyolcat eladott, de mai napig is sikeresen működteti a West End hat legnagyobb színházát. Ez együttesen tizenegyezer széket jelent minden estére. Ennek egyetlen titka a piacgazdaság törvényeinek tiszteletben tartása.
„Mivel nem hozta a várt sikert, egy év és négy hónap után Webber a legutóbb bemutatott saját szerzeményét, Az asszony fehérben című musicalt is képes volt levenni műsorról. Pedig a darab nem bukott meg, a közönség szerette, csak úgy látszik, nem eléggé” – mondja Andrészek István.
A londoni színházak számára a kiszállás vagy a turnézás szinte ismeretlen fogalom. Egy darabot csak akkor mozdítanak ki Thalia négy kőfala közül, amikor az már lekerült műsorról.
A Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem egykori diákját nem úgy kell elképzelni, mint egy megszokott idegenvezetőt, aki valami kényelmes, lezser öltözékben gyorsan végigkíséri a vendégeket Webber valamelyik színházán. Ha csoportot kalauzol, csakis fekete ingben, nyakkendővel és öltönyben teheti.
Előadás előtt pedig kötelező módon frakkot kell öltenie. „Van egy cilinderem is, de azt csak olyankor teszem fel, ha nagyon elegánsnak kell lennem. Ezért a kollégák hol Drakulának, hol gróf úrnak becéznek” – neveti el magát. Mint mondja, a cilindert ötéves pályafutása alatt eddig kétszer viselte: a világhírű ír táncos, Michael Flatley és az arab világból érkezett hét hercegnő tiszteletére.
A marosvásárhelyi fiatal színházi szakembernek azonban megadatott, hogy munkája által más hírességekkel is megismerkedjen. Néhány évvel ezelőtt Brunei szultánját kalauzolta végig Londonban, a színházban pedig Brooke Shieldsnek, Steven Spielbergnek és Pierce Brosnannak biztosított idegenvezetést. Shieldsről azt állítja, hogy az évek múlása ellenére vonásaiból most is könnyen kiolvasható páratlan szépsége. Brosnan feleségét – aki férjével és két gyerekével egy matinéra érkezett – egyszerű, tip-top hölgyikének írja le.
„Egy másik alkalommal Woody Allent láttam, amint feleségével jegyért álltak sorban. De találkoztam a magyar Fantommal is, aki azért utazott ide Pestről, hogy megtekinthesse brit kollégáját. Hátul, a művészbejáratnál várta, és tört angol nyelven gratulált neki” – árul el még egy kulisszatitkot Andrészek István.
Elton John Billy Eliot című musicaljére II. Erzsébet teljesen meglepetésszerűen, két unokájával, taxival érkezett. A kíséret nélkül útnak induló királynő és unokái éppen egy indiai származású sofőr autójába vágták be magukat. A gépkocsivezető szinte nem kapott levegőt, amikor este, a riportereknek mesélte életre szóló élményét. Szintén taxival jár és kel maga
A. L. Webber is, aki Anglia egyik leggazdagabb embereként bármilyen luxuskocsit megengedhetne magának. Amint alkalmazottai mesélik, ő mégis beéri a Londonban közlekedő, indiai gyártmányú fekete Tata Motorosok egyikével. Nemes egyszerűségéről árulkodik az is, hogy nem a művészbejárót használja, ezért kezdőkorában a munkaadóját személyesen még nem ismerő Andrészek István a bejáratnál Webbert is felszólította, mutassa fel a jegyét.
Erdei ösvényeken, sziklás helyeken, hegyi patak mentén, kis települések mellett vezet végig az EKE Jókai Mór emlék- és teljesítménytúrájának útvonala, melynek 30 km-es szakaszát a nagy író születésének 200. évfordulója alkalmából mi is megtettük.
Romániai szórványból, a bánsági Végvárról vándorolt ki 30 évvel ezelőtt Ausztráliába Bartha Gyöngyi, aki a melbourne-i magyar közösség szervezője. Az óceániai országban élő óvónő a Krónikának arról mesélt, hogyan élik meg magyarságukat a diaszpórában.
Az idő felmelegedésével országszerte egyre több problémát jelentenek a kullancsok. Kiss Melinda marosvásárhelyi bőr- és nemigyógyász a Krónikának arról beszélt, mi a teendő kullancscsípés esetén, mikor kell orvoshoz fordulni.
Az útkarbantartók a sűrű havazás miatt egyelőre leállították a Transzfogarasi út hótalanítását, de a hatóságok biztosították a közvéleményt arról, hogy a hónap végéig megnyitják az utat a forgalomnak.
Könnyed, egészséges, egyszerre csípős és édes Hawaii tradicionális étele, a Huli-huli.
Magyar és román nyelvű vezetett sétákkal, gyerektevékenységekkel, lovagi sátorral és középkori játékokkal, színházi és zenei műsorral, a gróf Bánffy Katalinról szóló portréfilmmel és beszélgetéssel várják a látogatókat a bonchidai Bánffy-kastélyban.
Több ezer magyar egyetemista gyűlt össze szerdán reggel a kincses város Főterén, ahol kezdetét vette a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) által 30. alkalommal rendezett diáknapok.
A 2026–27-es tanévtől kezdőden egy állatokról szóló választható tantárgyat vezethetnek be a romániai iskolákban, amelyben arra tanítanák a gyerekeket, hogy felelősen, empátiával és tisztelettel viszonyuljanak a környezetükben élő házi- és vadállatokhoz.
Jubileumi kiadásához érkezik a szerdán rajtoló KMDSZ-diáknapok. A kincses városban tanuló magyar egyetemisták várva várt ünnepébe idén is több ezer diák és szervező kapcsolódik be.
A tűzoltói hivatás kihívásairól és szépségeiről, a leggyakoribb tűzesetek okairól, a balesetek megelőzéséről beszélgettünk Kacsó Istvánnal, a közel 150 éves hagyományokra visszatekintő Nyárászeredai Önkéntes Tűzoltó Egyesület elnökével.