2013. január 13., 19:032013. január 13., 19:03
A kormányfő François Hollande köztársasági elnök helyett érkezett a dél-franciaországi városba, aki az utolsó pillanatban mondta le részvételét a megnyitóünnepségen, miután a mali és szomáliai francia katonai beavatkozások miatt védelmi tanácskozást hívott össze hivatalában.
„Tudom, hogy Marseille-ben súlyosak az egyenlőtlenségek, túl sok az erőszak, és a város szenved ettől az igazságtalan imázstól, de ma azért gyűltünk össze, mert Marseille harcol, Marseille változik és győzni fog” – mondta a miniszterelnök. Hozzátette: „amit a Marseille–Provence Európa Kulturális Fővárosa programmal tesznek önök, az egy mindannyiunk számára sikeres nagy történet kezdete lehet”. A miniszterelnök a kulturális évad legnagyobb, 160 millió eurós építészeti beruházása, a Rudy Ricciotti olasz építész tervei alapján épülő MuCEM, az Európa és a Földközi-tenger Civilizációinak Múzeumában (Musée des civilisations de l’Europe et de la Méditerranée) mondta el ünnepi köszöntőjét, amely hivatalosan csak júniusban nyitja meg kapuit.
Az EKF megnyitóján megjelent José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is. A nagyközönség számára a megnyitóünnepség szombat délután az északi elővárosokban fényjátékokkal kezdődött, majd a marseille-i kikötő feletti esti tűzijáték előtt sor került a „nagy lármázásra”, ahol a helyiek – a templomok harangjátékának kíséretében – lábosokat, evőeszközöket és minden egyéb háztartási eszközt zörgetve a multikulturalitás jegyében 17 nyelven énekelve nyitották meg a kulturális évadot, amely a mediterrán világ, a Földközi-tenger népei és kulturális öröksége köré szerveződik. „Ez nem is megnyitó, hanem egy hatalmas buli, amit részben maguk a helyiek szerveznek. Az az alapgondolat, hogy a marseille-i emberek vendégül látják a világot” – mondta a rendezvény előtt Bernard Souroque, az este művészeti igazgatója.
A megnyitóünnepségek vasárnap este Arles városában hatalmas pirotechnikai bemutatóval értek véget. A kulturális főváros címet ugyanis nem egyedül Marseille, hanem a helyi kereskedelmi kamara kezdeményezésére a teljes provence-i régió nyerte el. A programsorozat közel 100 millió eurós összköltségvetésének húsz százalékát nagy mecénások és helyi vállalkozók fedezik, akik számára a pályázat benyújtásakor fontos szempont volt a környező városok vendéglátóiparának, közlekedésének és kereskedelmének a bevonása. Számításaik szerint minden befektetett euró hatszorosan térül meg, és a kulturális mecenatúra hosszú távra növeli Provence attraktivitását. Az év során mintegy 10 millió turistát várnak a dél-franciaországi régió kilencven településén megrendezésre kerülő, mintegy nyolcszáz kulturális rendezvényre.
Franciaország második legjelentősebb városa az elmúlt öt évben 660 ezer eurót költött közterei és intézményei felújítására: rendbe hozták a vitorlások ezreinek helyet biztosító „régi” kikötőt, új szállodák épültek, kibővítették a villamos és a metró vonalát. A görög hajósok által 2600 éve alapított, legrégibb francia város legjelentősebb fejlesztése – tucatnyi múzeum felújítása mellett – kétségtelenül a tengerpart visszaemelése a város vérkeringésébe, méghozzá három kulturális célú intézmény építésével. A városvezetés az elmúlt hónapokban valóságos arculatjavító kampányt folytatott a mediterrán világra való nyitottságát és a híd szerepét büszkén vállaló kikötőváros régi hírnevének a visszanyerésére. Azt ugyanis az utóbbi években erősen megtépázták az észak-afrikai bevándorlók és a kelet-európai romatáborok miatti társadalmi feszültségek. Nem ritka az utcai erőszak – tavaly 25, halállal végződő fegyveres leszámolás történt drogbandák között –, erősödött a szélsőjobboldal támogatottsága, az átlagosnál hosszabbak a sztrájkok, tizenhárom százalékra nőtt a munkanélküliség, sőt egyes elővárosokban eléri az 50 százalékot is. A kulturális évad három nagy epizódból fog állni, mindegyik szakasznak lesznek látványos, a családokat megmozgató utcai rendezvényei, nagyszabású kiállításai és épületavatásai. Az Európa Kulturális Fővárosa címet 1985-ben hozta létre az Európai Bizottság, 2000 óta általában két város osztozik rajta. Idén Marseille mellett Kassa lesz a másik helyszín, ahol a január 19–20-ai hétvégén kezdődik a rendezvénysorozat.
Időszakos kiállítás keretében mutatja be a 250 éve született Bolyai Farkas polihisztor tevékenységét a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár és a Teleki Téka Alapítvány.
Még a korábbiaknál is gazdagabb programkínálattal készül a Duna Médiaszolgáltató a 11. Duna Napokra, melyet május 30. és június 1. között rendeznek meg Torockón a nemzeti összetartozás napja alkalmából.
Felvette több mint 1,96 millió eurós nyereményét a vasárnapi hatoslottó-sorsolás telitalálatos szelvényének tulajdonosa – közölte kedden a Román Lottótársaság.
A Bilea-tónál mínusz 6,3 Celsius-fokot mértek az elmúlt éjszaka a meteorológusok; ez az elmúlt 46 év május 12-ei dátumain mért értékek negatív rekordja.
Erdei ösvényeken, sziklás helyeken, hegyi patak mentén, kis települések mellett vezet végig az EKE Jókai Mór emlék- és teljesítménytúrájának útvonala, melynek 30 km-es szakaszát a nagy író születésének 200. évfordulója alkalmából mi is megtettük.
Az idő felmelegedésével országszerte egyre több problémát jelentenek a kullancsok. Kiss Melinda marosvásárhelyi bőr- és nemigyógyász a Krónikának arról beszélt, mi a teendő kullancscsípés esetén, mikor kell orvoshoz fordulni.
Az útkarbantartók a sűrű havazás miatt egyelőre leállították a Transzfogarasi út hótalanítását, de a hatóságok biztosították a közvéleményt arról, hogy a hónap végéig megnyitják az utat a forgalomnak.
Könnyed, egészséges, egyszerre csípős és édes Hawaii tradicionális étele, a Huli-huli.
Magyar és román nyelvű vezetett sétákkal, gyerektevékenységekkel, lovagi sátorral és középkori játékokkal, színházi és zenei műsorral, a gróf Bánffy Katalinról szóló portréfilmmel és beszélgetéssel várják a látogatókat a bonchidai Bánffy-kastélyban.
Több ezer magyar egyetemista gyűlt össze szerdán reggel a kincses város Főterén, ahol kezdetét vette a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) által 30. alkalommal rendezett diáknapok.