Sör és Eb. Nem csupán a különböző nemzetek söreinek fogyasztása jelent érdekes tapasztalatot és kalandot, de a beszerzésük is
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Adott egy erdélyi magyar foci- és sörrajongó (nő!), meg adott a 2024-es labdarúgó-Európa-bajnokság, amire ismét kijutott a magyar válogatott, s amire bár sokan szerettek, szerettünk volna jegyeket szerezni, ez az öröm keveseknek adatott meg. Ez a rajongó – a Krónika munkatársa – hamar talált új „projektet”: a szállásfoglalás, utazásszervezés helyett sörgyűjtögetésre adta a fejét. 24 résztvevő ország, 24 sör. Egyszerűnek tűnt, egy projektnek indult, bonyolultnak bizonyult, kalanddá vált, „szerelem” lett.
2024. július 27., 19:032024. július 27., 19:03
2024. július 30., 17:362024. július 30., 17:36
A foci Eb kezdetének napján irigykedve néztem a képeket arról a fiatalemberről, aki összegyűjtötte a 24 részvevő ország 24 sörét, fotója bejárta a közösségi médiát, ezrek lájkolták. Szomorú és dühös voltam, hogy nekem csak 23 lett meg, dühöngtem, hogy későn kezdtem neki. Körülbelül egy héttel az Eb után nagyon büszke vagyok arra a 23 sörre, és a büszkeséget az emberek adták, akik miután a torna kezdetén azzal a szöveggel osztottam meg a fotómat a sörökkel, hogy minden csapat kiesésekor megiszom az illető ország nedűjét, nap mint nap arról faggattak, hogy na, megittad-e, milyen volt? Érdekelte őket.
Ha csak kicsit korábban fogtam volna neki a gyűjtögetésnek, meglett volna mind a 24 résztvevő ország söre. De már április vége volt, amikor beletőrödtem, hogy nem leszek ott a magyar válogatott németországi meccsein, így kell valami más „pikantéria” az idei labdarúgó Európa-bajnoksághoz.
És mivel én oly sok sört próbáltam, ittam már, bele sem gondoltam, hogy Romániában bizony nem is olyan könnyű beszerezni mindet.
Ma már a sarki bolt polcain is ott van a „olasz” Peroni, a „dán” Carlsberg, a „török” Efes, a baj csak az, hogy ezek a világmárkák általában helyi gyárakat, „kirendeltségeket” működtetnek, a gyártás jogát átadják minden országban egy helyi üzemnek (azaz a romániai boltok polcain található Peronit nem Olaszországban, hanem helyben, Romániában gyártják), így, ha az ember igazán ottanit akar, ezek „mit sem érnek”. Márpedig én ottanit akartam.
A nagyvárosokra jellemző specializálódott boltok szintén nem segítettek sokat, hamar kiderült, hogy azok a sörös nemzetek portékáira szakosodtak – német, belga sörből több tucatnyi márkát, fajtát is be lehet szerezni, de a sör szempontjából kis nemzetek, itt (sem) képviselte(he)tik magukat.
Y-generációsként azt hittem, hogy amit nem adnak meg a boltok, azt megadja az internet. Tévedtem. Hetekig böngésztem, amíg találtam néhány online szakboltot, amelyek szállítanak Romániába is, illetve egy-két romániai online shopot, ahol volt valami, ami engem érdekelt.
Következett még több böngészés, keresgélés. Vendéglőket, külföldi termékeket árusító üzleteket kerestem bármely pontján az országnak. Az irány nem volt rossz, de nem kínált azonnali megoldást: hiába egy portugál étkeket kínáló étterem, Sagres sörrel az étlapon, ha az csak néha van készleten.
Ezen a ponton derült ki, hogy van némi haszna annak, ha sokat jár-kel a világban az ember (asszony).
Szorgosan írtam az üzeneteket, és reménykedtem. Szinte kivétel nélkül mindenki lelkes volt, azonnal felajánlotta, hogy segít, hogy postán elküldi országa legjobb sörét – ingyen.
Ismét a reménykedés időszaka következett: a posta, illetve futárszolgálatok szolgáltatásainak megbízhatóságában, gyorsaságában, pontosságában reménykedtem. Bár a gyorsaság nem jött össze, különös panaszra nem volt, nincs okom, a csomagok egyszer csak megérkeztek.
Amíg a csomagjaimra vártam, természetesen folytattam a keresgélést:
Találtam söröket ázsiai és afrikai országokból, de hát nem világbajnokságra gyűjtögettem. Meg találtam sok olyan sört, amelyeket egészen meglepő helyeken palackoztak a nevükkel ellentétben.
Már május volt és lassan pánikoltam, hisz hiányzott jó pár sör: horvát, szlovén, albán például. Ezen a ponton jöttek képbe a nyaraló ismerősök. Lestem, hogy május elsejét, a pünkösdi szabadnapokat ki hol tölti. Így akadtam egy kedves ismerősre, aki hajlandó volt nyaralása során horvát, szlovén sört vásárolni nekem.
Már az Eb előtt két héttel sejtettem, hogy nem lesz meg, pedig mindent megtettem értem. Beléptem albániai románok csoportba a Facebookon, írtam kamionos ismerősöknek, hogy van-e kollégájuk, aki arra jár, romániai balkáni jellegű vendéglőknek, hogy esetleg van-e az étlapjukon, albán kézműves sörfőzdéknek, hátha a reklám reményében hajlandók határon túlra is postázni, sőt albán futballszurkolói egyesületeknek is, hátha a foci összeköt. Ennek ellenére sem lett meg. De ma már nem bánom.
Bár látszólag a projektem alátámasztja az egyik legnagyobb sztereotípiát, miszerint meccs közben sörözni kell, ennél sokkal többről szólt, sokkal többet adott. Naponta megtapasztaltam az emberek pozitív viszonyulását, sokan már várták az újabb és újabb Facebook-bejegyzést. Ja, és senkit sem érdekelt, hogy egy hiányzott.
És itt egy külön zárójelt érdemel a tény, hogy valószínűleg Nagy-Britanniában vagy Spanyolországban könnyebb dolgom lett volna. Félig-meddig tapasztalatból mondom, hiszen Nyugat-Európa nagy (és közepes) városai tele vannak balkáni, orosz, román és egyéb boltokkal, a kivándorlók és vendégmunkások ragaszkodnak a hazaihoz. De nálunk sem horvátok, sem albánok meg szlovénok nem flangálnak az utcákon, így talán nem is csoda, hogy Kolozsváron is könnyebben veszek afrikai sört a város egyetlen afrikai boltjában, mint valamilyen (szinte) szomszédos ország termékét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mesterséges intelligenciával kutatják a Biblia szerzőségét Izraelben, az Ószövetség szövegeinek szerzőit és keletkezési rétegeit – jelentette pénteken a The Times of Israel című angol nyelvű izraeli hírportál.
Az afrikai pörkölt egy gyűjtőfogalom, amely többféle afrikai régióból származó, gazdag, húsos egytálételeket takar – hasonló a magyar pörkölthöz abban, hogy lassan főzik, szaftos, és gyakran tálalják valamilyen körettel.
Államfőként első külföldi látogatására utazott hétfőn Nicușor Dan, aki a BoardingPass információ szerint egy Alenia C-27J Spartan katonai szállító repülőgéppel kelt útra a Bukaresti Kilencek (B9) csúcstalálkozójára.
Mutatjuk, mit tilos szállítani személygépkocsink csomagtartójában, és mit kockáztatnak azok, akik fittyet hánynak a szabályokra.
Egész napos programokkal, koncertekkel és színpadi előadásokkal várja a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (KIFOR) az érdeklődőket június 1-én a Kolozsvári Majális ingyenes rendezvényére, a Colina Parkba.
Jazzdallamoktól lesz hangos június első hétvégéje Kolozsváron, ugyanis a Hója-erdő melletti Romulus Vuia Néprajzi Park skanzenje ad otthont a Jazz in the Park fesztiválnak.
Újfajta zenei élménnyel készül meglepni székelyföldi közönségét a Bagossy Brothers Company, amely Csillag az égen című műsorával lép színpadra a csíksomlyói Nyeregben. A produkcióról Tatár Attila, a formáció gitárosa, énekese beszélt a Krónikának.
A városi kertészkedést népszerűsítő oktatási és szemléletformáló programot indított a szegedi Csemete Természet- és Környezetvédelmi Egyesület a temesvári Szórvány Alapítvánnyal együttműködve, uniós támogatással.
Feloszlik a Margaret Island, az elmúlt tíz év egyik legnépszerűbb magyar zenekara. A csapat közösségi oldalán jelentette be, hogy október 2-án a Budapest Parkban tartja búcsúkoncertjét.
A Maros megyei Sáromberkén 2020-ban gyűrűzött gólya költözött szerdán a Kolozs megyei Magyarfenes gólyafészkébe. A költözés azért számít rendkívülinek, mert Sáromberke és Magyarfenes az erdélyi gólyamegfigyelés emblematikus helyszínének számít.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!