Ünnepi előkészületekkor sokan hajlamosak a szükségesnél több fogást vagy nagyobb mennyiségű ételt, süteményt készíteni, mindez rendszerint nem fogy el karácsonykor. Okos-Rigó Dóra kolozsvári dietetikussal azt jártuk körül, hogyan tároljuk a maradékokat.
A Kárpát-medence magyar népi dallamait és hangszereit ismerhetik meg a gyerekek a nemrég megjelent, Kodály és a cifra palota című zenélő könyvben. Tapolczai-Zsuráfszky Lilla szerző friss és korábbi kötete céljáról, a népművészeti összefogásról beszélt.
Diós vagy mákos? Évente felmerül ez a kérdés, amikor bejglikészítésről esik szó, ugyanakkor a megfelelő összetevők, kelesztés is okozhat némi fejtörést azoknak, akik a karácsonyi finomság házi elkészítésére vállalkoznak.
A karácsony elengedhetetlen tartozéka a díszbe borított fenyőfa, melyet sokan már december közepén felállítanak, így hangolódva az egyik legszebb ünnepre. A karácsonyfa ízléses díszítéséről Czimbalmos Emília szín- és stílustanácsadóval beszélgettünk.
Termékenységvarázslás, házasság- és időjárásjóslás, bizonyos női munkák tiltása egyaránt fűződik a december 13-ai Luca napjához. Cserey Both Zsuzsa néprajzkutató a jeles naphoz kapcsolódó hiedelmekről és szokásokról, erdélyi előfordulásukról beszélt.
Számos gyereket mozgatott meg mind mászótermében, mind a természetben a Telemark Sportegyesület, amely immár tizenöt éve működik a kincses városban. Décsei Levente alapító a következő hónapokban szervezendő programokról beszélt a Krónikának.
Különböző világok tárulnak a játékosok elé, amikor az Erupei kártyákat kezükbe veszik. Iepure Rudolf szilágyborzási játéktervező szerint a társashoz semmilyen előismeret nem szükséges, ugyanakkor a résztvevők memóriáját, figyelmét és logikáját fejleszti.
Olvasás- és sportnépszerűsítés céljával indul kerékpártúrára az amerikai kontinens legdélebbi pontjához a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztivál (FICT) két szervezője. Nyári Rudolf coach az extrém kaland kihívásairól és kulturális jelentőségéről beszélt.
A helyi fiatalság életét szeretné fejleszteni és felpezsdíteni különböző programok révén az a csapat, amely a hétvégén elnyerte Kalotaszentkirály-Zentelke számára az Európai Ifjúsági Falu 2025 címet.
A hangszerkészítéshez nem elég csak jó asztalosnak lenni, faragási, festési, hangtechnikusi tudás is szükséges – vallja Csibi István. A marosvásárhelyi hangszerkészítő mestersége rejtelmeit osztotta meg a Krónikával.
Új dallal jelentkezett a héten a gyergyószentmiklósi NÉKED zenekar, amelynek egy szintén friss szerzeménye a Legszebb Erdélyi Magyar Dal pályázaton is elnyerte a zsűri tetszését. Fodor László frontember a két zeneműről, a banda első egy évéről beszélt.
Az idei év utolsó hagyományőrző alkotóműhelyének ad otthont pénteken a torockói Duna-ház, ahol a résztvevők a tervek szerint a jövő évben is megismerhetik és gyakorolhatják a torockói hímzés alapjait és fortélyait.
Hiába várják sokan hosszú évek óta, a közeljövőben nem fognak látványosan csökkenni a hatalmasra duzzadt kolozsvári ingatlanárak – vallják a Krónika által megkérdezett szakemberek, akik szerint több tényező együttállása alakította az árakat.
Ökológiai lábnyomot mérő alkalmazás nyerte az első díjat a Fedezd fel a szenvedélyedet az informatikában elnevezésű kolozsvári gálán. Kelemen Szilárd István, a nyertes kincses városi csapat tagja az Orbis applikációról beszélt a Krónikával.
Lámpás felvonulással, névnapköszöntőkkel, mulatsággal napjainkban is ünneplik Erdélyben a november 11-i Márton-napot, amelyhez több hiedelem is fűződik. A legismertebb legendákról és néphagyományokról Cserey Both Zsuzsa néprajzkutató beszélt a Krónikának.
A legtöbb romániai városban november közepén már megnyílnak a karácsonyi vásárok, amelyek január elejéig naponta turisták ezreit vonzzák. A statisztikai intézet adatai alapján tavaly decemberben Brassó, Kolozsvár és Nagyszeben volt a leginkább látogatott.
Természetkedvelőket, kíváncsi madárbarátokat várnak szombaton a kolozsvári Állattani Múzeumba, ahol idén is megrendezik a Madáretető-készítő műhelyt. Osváth Gergely biológus a tematikus tárlatvezetésről, az interaktív programról beszélt a Krónikának.
Gyönyörűen felújított parasztházak teszik jellegzetessé a Maros megyei Székelyvécke arculatát. A közel kétszáz éves épületek restaurálásakor Fekete Pál polgármester és csapata igyekezett azt a technológiát alkalmazni, amellyel a parasztházak készültek.