Színes tulipánok díszítik áprilisban a jellegzetes gömbszerkezetekről felismerhető zsibói botanikus kertet
Fotó: Bede Laura
A kellemesen meleg időt és a húsvéti munkaszüneti napokat kihasználva célul tűztük ki a Vasile Fati Botanikus Kert felfedezését. Megannyi növényfajjal ismerkedhettünk meg, sőt még teknősöket, méretes halakat, őzeket, szarvasokat is megcsodálhattunk Zsibón. A Szilágy megyei létesítmény kapuján belépve ugyanakkor a barokk és klasszicista stílus ötvözésével 1779 és 1796 között felépített Wesselényi-kastély látványa is a látogatók elé tárul.
2025. április 24., 07:592025. április 24., 07:59
Kissé göröngyös út vezet a kincses várostól 87, Zilahtól 26 kilométerre lévő Zsibóra, ugyanis az A3-as autópálya Magyarzsombor és Vaskapu (Alsóegregy) közötti részéhez építőanyagot szállító, a helyiek által „nagy sárgáknak” nevezett teherautók súlya az aszfalt mindkét szélét lemorzsolta, a kátyúk miatt pedig helyenként csak szlalomozva lehet haladni Bánffyhunyad irányából.
a bejárattal szemben ugyanakkor ingyenes parkolási lehetőséget biztosítanak.
„Távoli vidékekre” is kalandozhatunk a kert kapuján belépve
Fotó: Bede Laura
A Szilágy megyei létesítmény kapuján belépve április vége felé elsőként a lassan elnyíló magnóliák és a számtalan színben pompázó tulipánok látványa fogadja a 20 lejes jegyet váltó látogatókat (diákok és nyugdíjasok 10 lejért, 3 év alatti gyerekek és mozgáskorlátozottak ingyen mehetnek be).
A Wesselényi-kastély hajdani angolkertjét 1968-ban alakította botanikus kertté Vasile Fati, a nemesi lakban működő zsibói líceum biológiatanára. Az 1968–1970 között megvalósított első, 110 négyzetméter alapterületű melegház építésénél még a középiskola diákjai, tanárai és az iskola személyzete segédkezett. A ’70–’80-as években pedig megépült a két jellegzetes gömb is, melyekben most „égig érő” pálmafákat lehet megcsodálni. Az évek során a szakemberek egyre több növényfajtát gyűjtöttek, megtanulták szaporítani az orchideákat, jelenleg pedig közel hétezer növényfajt tekinthetnek meg az érdeklődők.
Az üvegházakban trópusi növények kaptak helyet
Fotó: Bede Laura
A kert különböző szektorokba van felosztva, ezekben valamilyen szempontok szerint csoportosították a növényeket. A harminchektáros területen különféle üvegházak, japánkertek, dísznövényesek, rózsások találhatók, különlegességként pedig akváriumkomplexum, vadaspark, madárház is megtekinthető. A látogatók a háromnyelvű – román, angol és magyar – tájékoztató pannóknak köszönhetően többet megtudhatnak a különböző fajok élőhelyéről, felhasználásáról, jellegzetességeiről.
Román, angol és magyar nyelvű leírásból tájékozódhat a látogató
Fotó: Bede Laura
Teknőssereg fogadja a kíváncsi látogatókat
Fotó: Bede Laura
Az üvegházakban pedig bár lassú, de kis mozgás is megfigyelhető, ugyanis némelyik részlegen teknősbékák fogadják a látogatókat, tovább haladva az akváriumokhoz viszont már olyan gyorsasággal úsznak a méretes halak, hogy alig lehet éles fényképet készíteni róluk.
A szélsebes halak egy fotó erejéig sem állnak meg
Fotó: Bede Laura
A melegházakból kilépve a messze elnyúló kert látványa terül elénk, a sétányokon végighaladva pedig megcsodálhatjuk a békáktól hangos tavakat, a rózsaszín fátyolos japánkerteket és a változatos növényfajokat. Néhány perces sétát követően már a botanikus kert újabb barátságos lakói, a szarvasok és őzek fogadnak minket, a színpompás tollazatú fácánok és pávák szemügyre vétele után pedig lassan vissza lehet kanyarodni a sétányokon, és megtekinteni a jobb napokat is megélt Wesselényi-kastélyt.
A Wesselényi-kastély csak kívülről tekinthető meg
Fotó: Bede Laura
Az 1779 és 1796 között felépített kétszintes nemesi lak romló állagára tavaly januárban hívta fel a figyelmet a volt tulajdonos. Janicskó András akkor a Krónika megkeresésére elmondta, hogy a kastély eladása előtt évente 50-100 ezer eurót költött a műemlék épület őrzésére, állagmegőrzésére, udvarának kaszálására, a tulajdonjogért folyó pereskedés azonban nem tesz jót a kastélynak, s ha nem történik változás, előbb-utóbb összedől.
Egyre rosszabb állapotban van a műemlék épület
Fotó: Bede Laura
Romló állapotának jeleit húsvéti látogatásunk alkalmával is tapasztaltuk, a teljes egészében vaskordonokkal elkerített épületről helyenként omladozott a vakolat, megkopott a festék. Pedig az impozáns épületet Erdély egyik legszebb barokk kastélyának tartják, mai formáját idősebb Wesselényi Miklós idejében nyerte el, a nemesi lak melletti lovardát is ő építtette 1771-ben. A lószobrot, amely az istálló falán látható, Johannes Nachtigall faragta. A Wesselényiek büszkesége volt a messze földön híres zsibói ménes, amely apáról fiúra szállt.
Az államosítás után teljesen megváltoztatták a kastély belsejét. Díszítő elemeit, ablak és ajtófélfáit, a faborítást leverték. Mindent elloptak, ami mozdítható volt: bútorokat, kályhákat, festményeket és dísztárgyakat, Franz Neuhauser festményeit pedig lemeszelték – olvasható a Kastély Erdélyben ismertetőjében.
Erdély egyik legszebb barokk kastélya
Fotó: Bede Laura
A kastély államosítás előtti utolsó tulajdonosa Teleki Artúrné Wesselényi Ilona volt. Az ő leszármazottja, a Szilágysomlyón élt Janicskó (született Teleki) Éva 17 éven át pereskedett az örökség visszaszerzéséért. 1997-ben az állam az épületért csekély összegű kártérítést fizetett, amit a család visszafizetett az államnak, amikor a törvények módosítása nyomán a természetbeni visszaszolgáltatásra is lehetőség nyílott. A restitúcióról végül 2012 tavaszán hozott jogerős ítéletet a bíróság. Janicskó András azt követően döntött a kastély eladásáról, hogy belátta, az épület felújítása, karbantartása meghaladja anyagi lehetőségeit.
A volt tulajdonos szerint nem tesz jót a zsibói Wesselényi-kastélynak a tulajdonjogáért folyó pereskedés. Janicskó András a Krónikának elmondta, a kastély eladása előtt évente 50-100 ezer eurót költött a kastély őrzésére, állagmegőrzésére.
Az országos hegyimentő-szolgálat szakemberei gyakorlati tanácsokat adnak arra vonatkozóan, hogy mi a teendő, ha vadállattal – elsősorban medvével – találkozik az ember, és kiemelik azt is, hogy hasonló esetekben mit nem szabad tenni.
A levegőben lóg a kolozsvári metró építése, mivel az önkormányzat sem a finanszírozást nem biztosította, sem a műszaki terveket nem véglegesítette, így építési engedélye sincs – vonta meg a nem túl kecsegtető mérleget a Pro Infrastruktúra Egyesület.
A magyarországi Piramis zenekar által „ihletett” kolozsvári magyar „csövesek” viselkedését, öltözékét, szokásait, lázadását is figyelemmel követte a kommunizmus idején a romániai titkosszolgálat, a Securitate.
Az Országos Katasztrófavédelmi Felügyelőség (IGSU) kampánya keretében 10 ezer füst- és szénmonoxid-érzékelőt osztanak szét ingyen az ország majdnem kéttucat megyéjében, alacsony jövedelmű családok keretében.
Bepanaszolta a prefektusnál és a fogyasztóvédelmi felügyelőségnél az áramszolgáltatót Antal Péter pécskai polgármester, mert elfogadhatatlannak tartja, hogy a hétfő esti vihar okozta meghibásodások egy részét csak szerda reggelre javították meg.
Nincs többé hosszas várakozás, araszolgatás a Bukarest vagy Székelyföld és Kolozsvár között közlekedő sofőrök körében egyik legutáltabbá vált erdélyi városban, Tordán: csütörtökön délután megnyílt a DEx4-es számú gyorsforgalmi út.
Rablás vádjával vettek őrizetbe egy 15 éves nagyváradi fiút, aki egy nagyváradi belvárosi üzlet polcairól csokoládét lopott: menekülés közben dulakodott a biztonsági őrrel, aki sérüléseket szenvedett.
A legnagyobb határon túli magyar írószervezet, az Erdélyi Magyar Írók Ligája új kolozsvári székházból folytatja az erdélyi és magyar irodalom terjesztését és népszerűsítését.
Az utak mentén élelemért kolduló medvék etetéséért kiszabható bírságok szigorítását ígérte szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter, miután részt vett a Transzfogarasi út környékén élő medvék kezeléséről szóló tanácskozáson.
Átadta szerdán a Kovászna megyei Kökösbácsteleken az újabb, adománygyűjtő akcióból származó 16 millió forintos (mintegy 200 ezer lej) támogatását a háromszéki árvízkárosultaknak a Katolikus Karitász.
szóljon hozzá!