Mikrofonpróba. Többek között Fodor Csaba ötlete volt, hogy bemutatkozási lehetőséget nyújtsanak a kolozsvári amatőr humoristáknak
Fotó: Facebook/Teshow
Főként az egyetemistákat, a huszonéves korosztályt szeretné megszólítani a Teshow kolozsvári magyar stand-up comedy csoport, amely havonta bemutatkozási, fellépési lehetőséget kínál a gyakorló, amatőr humoristáknak. Forgács Rudolf és Balon-Ruff Andor csapattagok az Open Mic estek céljáról, az országonként, tájegységenként változó humorról, sikeres fellépésekről és a Teshow terveiről beszéltek a Krónikának.
2025. április 06., 18:542025. április 06., 18:54
– Meséljetek, kérlek, a Teshow megalakulásáról, honnan jött a kolozsvári magyar stand-up comedy csoport ötlete?
– Forgács Rudolf: Az ötlet igazából Fodor Csaba és Mihálykó Tihamér fejéből pattant ki, ők az úgynevezett adminisztrátorai a csoportnak és az események szervezői, mi csak támogatjuk őket.
ahol aztán egy éven keresztül körülbelül havonta tartottunk eseményeket, és utána döntöttünk úgy, hogy jó lenne, ha az érdeklődők nevet és arcot is társítanának a szervezőkhöz, ekkor született a Teshow megnevezés.
– Az open mic (szabad mikrofon) a stand-up comedy egyik legfontosabb és legizgalmasabb alapköve. Mekkora érdeklődés mutatkozott a kincses városi magyar közösség részéről?
– Balon-Ruff Andor: Az első néhány alkalmon volt a legnagyobb az érdeklődés. Azt tapasztaltam, hogy itt nem igazán elterjedt annak a kultúrája, hogy valaki kiáll a mikrofonhoz akkor is, ha nem olyan jó ebben a műfajban. Pedig az Open Mic esteken nem kellene legyenek elvárások, ezek az alkalmak nem a teljesítményről szólnak, hanem arról, hogy
– F. R.: A Teshow által szervezett Open Mic eseteknek az is a célja, hogy minél több új ember kipróbálja ezt a műfajt, és frissüljön a felhozatal, mert most igazából mi öten – Balon-Ruff Andor, Fodor Csaba, Mihálykó Tihamér, Spielmann László és én – lépünk fel rendszeresen.
Forgács Rudolf szerint a huszonévesek nemcsak értik, hanem értékelik is poénjaikat
Fotó: Facebook/Teshow
– Melyik az a korosztály, amelyet meg szeretnétek szólítani?
– F. R.: A nagyszüleink generációja egészen más stílusú humortársulatokhoz van hozzászokva, a szüleink generációja, a 40-50 évesek mondhatni az átmenet, aki még megérti ezeket a poénokat, viszont a mi generációnk (huszonévesek – szerk. megj.) tudná leginkább ezt értékelni.
Szóval ezeket a magyar nyelvű humoresteket szeretnénk meghonosítani itthon. Én már viszonylag sok helyen felléptem, de a Planetárium a kedvencem, sehol semmi nem übereli azt az egyetemista közösséget, ami itt össze szokott gyűlni.
– Úgy érzed, hogy itt jönnek át legjobban a poénok, értik és értékelik is a vicceket?
– F. R.: Igen, pontosan. Ezenkívül itt nem annyira hangsúlyos a politikai korrektség, ellentétben például Budapesttel, ahol az emberek nem mernek röhögni egy rasszista poénon.
– Milyen más különbségek vannak témák terén? Az erdélyi humoristák mintha kevésbé eveznének politikai vizekre.
– B. R. A.: Talán ez a legnagyobb eltérés. Viszont én nem igazán tudok párhuzamot vonni, mert sokkal többet követtem a román stand-upot, mint a magyart. A romániai humoristákkal valahogy jobban tudok azonosulni, mert olyan témákat dolgoznak fel, amit csak az ért, aki itt él.
például, hogy milyen az igazságügy, az ügyintézés az állami intézményekben. Igazából ebből születnek a sztorik, amit aztán kicsit kiszíneznek.
Kolozsváron általában telt házas közönség előtt zajlanak a fellépések
Fotó: Facebook/Teshow
– Tehát fontos, hogy a közönség kicsit magáénak érezze a történetet, felismerje benne a saját tapasztalatait.
– B. R. A.: Mindenképpen. És én még azt is bírom a romániai humoristákban, hogy megfogalmaznak egy nagyon erős önkritikát a román társadalommal, mentalitással szemben. Ez engem személy szerint jobban megfog, mint a magyarországi humoristák.
– A magyarországi humoristáknál maradva, nemrég első alkalommal közös erdélyi turnét szerveztetek. Milyen volt az együttműködés a Stand-up Budapest fellépőivel?
– F. R.: Nagyon jó volt. Kolozsváron hatalmas volt az érdeklődés, megközelítőleg száz ember gyűlt össze, ami szerintem zseniális. És egy adott ponton láttam valakit sírva röhögni.
Székelyudvarhelyen kicsit féltek a medvétől, de nyilván nem történt semmi baj. Én szeretnék a tanév vége előtt, május környékén még egy ilyen turnét, és bővítenénk a helyszínek listáját – Kolozsvár, Marosvásárhely, Székelyudvarhely – cssíkszeredai és gyergyószentmiklósi állomással is.
– Milyen terveitek vannak még az idei évre?
– F. R.: Tervezek egy önálló estet tartani a Planiban, körülbelül április végén, ezenkívül nagyon fontosnak tartom, hogy továbbra is részt vegyek az Open Mic esteken.
– B. R. A.: Őszintén, nekem nincs különösebb tervem, amikor felgyűlnek a családi sztorik, kiadom magamból, és jó esetben az emberek röhögnek rajta.
– F. R.: Ezt nem szeretem Andorban, hogy csak ekkor lép fel, pedig a legtehetségesebb ember, akit ismerek.
– B. R. A.: Én semmiképp sem tartom magam humoristának, inkább alkalmi viccmesternek.
Balon-Ruff Andor szerint fontos, hogy a közönség tudjon azonosulni az elhangzott történetekkel
Fotó: Gebefügi Loránd
– A rendszeres Open Mic esteken kívül hosszabb távra milyen célokat tűztetek ki, felmerült esetleg egy tehetségkutató ötlete?
– F. R.: Én most épp részt veszek egy hasonló programban, csak nem szerettem volna magamtól felhozni, próbálok legalább olyan alázatosnak tűnni, mint Andor (nevet). Nemrég továbbjutottam a budapesti Dumaszínház tehetségkutatójának április 15-i döntőjébe, s ha sikerül a top 3-ban vagy 4-ben maradni, részt vehetek workshopokon, mentort, logopédust kapok. Ez viszont azzal jár, hogy Budapestre kell majd költöznöm, amit eddig nem terveztem, „a Kárpátok nem engednek”.
– Milyen hatással lesz ez a csapatra?
– F. R.: Itthon továbbra is van aki foglalkozzon a projekttel, én pedig mindenkit arra bátorítok, hogy jöjjön el ezekre az estekre, és próbálja ki magát. Nem szükséges előre jelentkezni, a műsorvezető minden fellépés között felkínálja a lehetőséget, hogy aki szeretne, álljon mikrofon elé. Mondjuk ahhoz is szükséges egyfajta magabiztosság, hogy valaki „csak úgy a semmiből” felálljon.
– Nektek már van egy kis tapasztalatotok fellépések terén. Még izgultok, amikor kiálltok a közönség elé?
– B. R. A.: Őszintén, ez helyzettől függ, de én úgy szoktam hozzáállni, hogy ha nem jön össze, akkor legfeljebb ez volt az utolsó, és ide többet nem jövök.
Nagy siker övezte a Teshow és Stand-up Budapest közös turnéját, fellépéseit
Fotó: Facebook/Teshow
– Befolyásolja a bátorságot az, hogy mekkora közönség előtt, illetve hazai vagy idegen pályán léptek fel?
– B. R. A.: Szerintem igen. A mostani turnén is azt tapasztaltuk, hogy a városok között mekkora különbség van. Kolozsváron nagyon sok fiatal volt, a hangulat pedig családiasabb. Vásárhelyen például már változatosabb volt kor szempontjából a közönség.
– F. R.: Az is érdekes, hogy Kolozsváron én, Andor és Said Dani magasztosabb, filozofikusabb dolgokkal is poénkodtunk, amit imádott a közönség. Azonban másnap Vásárhelyen már nem értek el akkora hatást ezek a viccek, ott sokkal jobban szerették az úgynevezett „falusi vicceket”. Tehát nagyon változó, várostól, közönségtől függ, hogy mit szeretnek az emberek.
– Az imént említetted, hogy a közönségből valaki sírva kacagott az egyik kolozsvári esten. Milyen érzés ez a fellépőnek?
– F. R.: Megjegyzem, hogy Andor volt az, aki elérte ezt a sikert, őt kell kérdezni.
– B. R. A.: Ad egy energialöketet, főleg, ha már az elejétől kacagnak az emberek,
A jó és kevésbé jó hatást elérő poénok érdekes „hullámvölgyeket” hoznak létre, s az adrenalin, amit a sírva kacagások idéznek elő, nagyon különleges érzés.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Pályi Gyula modenai professzor, az Olasz Nemzeti Tudományos Akadémia tagja a torinói tepel kutatásának újdonságairól számolt be – írta a Vatican News magyar nyelvű honlapja.
Az Olasz Posta (Poste Italiane) bejelentette, hogy több száz, a pápának címzett levél érkezik a fiumicinói válogatóközpontba. Megválasztása óta folyamatos ez az arány.
A szentjánosbogarak populációi világszerte jelentős csökkenést mutatnak, és Erdély, mint Európa egyik természeti sokszínűségben gazdag régiója, szintén érintett ebben a globális trendben – hívta fel a figyelmet László Zoltán biológus.
Egyre több helyen bukkan fel a Bulgáriában megszökött állítólagos fekete párduc: Székelyföldtől a Partiumig szinte nincs olyan közintézmény, állami hivatal, magánvállalat vagy közület, amelyik ne posztolt volna a vadállatot ábrázoló mémet.
Vizuálisan lenyűgöző, az életről és változásról szóló, mélyen szimbolikus történetet mutat be Kolozsváron a Cirque du Soleil. A világhírű kanadai utazócirkusz jövő év áprilisában érkezik a kincses városba OVO című produkciójának újragondolt változatával.
Utcazene-fesztivált tartanak július 11. és 13. között Szatmárnémetiben. A partiumi város egyik legnépszerűbb kulturális eseménye nemcsak zenei csemegékkel, hanem látványos utcai produkciókkal és pezsgő fesztiválhangulattal várja a közönséget.
Vannak olyan táborok, ahol az ember már az első pillanattól otthon érzi magát – akár először érkezik, akár visszatérőként lép be a kapun. A kalotaszentkirályi alkotótábor is ilyen hely: barátságok szövődnek, közös élmények és alkotások születnek.
Varga Csaba már a 2-es táborban – újságolta hétfőn a Facebook-oldalán a Hazajáró, amely nyomon követi a nagyváradi hegymászó legújabb expedícióját, amelynek célja a világ második legmagasabb csúcsa, a K2 meghódítása.
Idén nyáron nem kell messzire utazni ahhoz, hogy a gyermekek felfedezzék a történelmi Magyarország csodáit – elég, ha bekapcsolják a Csukás Meserádiót, és elindulnak egy varázslatos utazásra István bácsival, Terkával, Vakkanccsal és a Csoda Meseládikával.
Nemzetközi kutatás keretében vizsgálták, hogy a biológiai sokféleség szempontjából milyen lehetőségeket rejtenek többek között a romániai falvak, valamint azt is, hogy a környező táj hogyan befolyásolja a biológiai sokféleség mintázatait.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!