Minden október 6-án kegyelettel emlékezünk a tizenhárom aradi vértanúra, a szabadságharc áldozataira. A Világos utáni véres megtorlás azonban Kolozsvárt sem kerülte el. 1849 októberében, tizenkét nappal az aradi vértanúk után itt két honvédtisztet végeztek ki.
Az áldozatokról hosszú évekig nem lehetett megemlékezni. De az elnyomás ellenére emlékük elevenen élt. 1867, a kiegyezés után enyhült a helyzet. Sor kerülhetett arra, hogy 1869-ben, a csíkszéki...
Már az irodalomban is Kína a téma? – így reagált egy kedves ismerősöm, amikor mondtam, hogy manapság épp kínai fantasztikus novellákat olvasok. A „megrökönyödés”, bár mulatságosnak tűnhet, érthető: a világ legnépesebb országa egyre nagyobb szerepet követel magának politikai, gazdasági szempontból egyaránt – a pekingi olimpiát figyelembe véve pedig a sportélet tekintetében is. No meg az űrkutatás terén, még ha ez a nagyközönség számára nem is...
A kémia esetleges válságának megállapítása nem egyszerű feladat. Ehhez át kell tekinteni a kémia helyét a tudományok rendszerében, sokrétű tagozódását, rendkívüli szerepét a társadalomban és gazdaságban, a társadalom vezető köreinek ehhez való viszonyulását.
Egy régebbi meghatározás szerint a kémia a természettudományok egyike, amely az anyagfajták tulajdonságait és átalakulásait vizsgálja. A természettudományok nélkül nem képzelhető el korunk...
Különös szemfolyosó ez a kétkötetes antológia, a Közép-Európa vándora – Korunk-dosszié (1957–2007). Válogatás a Korunk öt évtizedének írásaiból. Látszólag ötven évet, egy fél évszázadot pillanthat át az, aki kézbe veszi. Látszólag, mondom, mert valójában jóval többet – az állítás alátámasztására elég talán, ha majd két részletet idézek.
Előbb azonban vegyük szemügyre a struktúrát; kalandra az is ad okot eleget. Kántor Lajosnak, a...
Hú, de utálta Kistarisznya ezeket a reggeleket. Amúgy sem szeretetett kimászni a meleg paplan alól a központilag hűtött szobalevegőre, így mondták viccesen, központi hűtés, de ezeket a reggeleket kifejezetten gyűlölte.
A paplanon kívül egyetlen meleg dolog volt, az édesanyja hangja, bentről melegített, téli reggeleken épp, hogy elegendő erőt meríteni, kisfiam, ébresztő, jajj, csak ne Édesanya mondaná, így olyan nehéz utálni. Egyik héten kétszer, a másikon...
Beszélgetés Kobzos Kiss Tamás magyarországi előadóművésszel
– Nemrég nagyszabású táncjátékkal ünnepelték meg a Váradi Biblia 1660-as megmenekülését a nagyváradi várban. Hogyan lett ennek a rítusjátéknak a históriás énekese?
– Erdéllyel 1973 óta van kapcsolatom, de Váradon azelőtt mindig csak átutaztam. Körülbelül másfél éve aztán megismerkedtem Pálfi József tiszteletessel, mert valamilyen csoda folytán az elmúlt két év alatt többször is...
Interjú Antonela Capelle-Pogăcean politológussal, tudományos kutatóval
– A román–magyar politikai kapcsolatok kutatója, többek között, otthonosan tájékozódik szakterületének magyar irodalmában. Honnan ered érdeklődése, elkötelezettsége e témakör iránt?
– A román–magyar kapcsolatok iránti érdeklődésemnek kezdetben családi-életrajzi oka volt. Vegyes családból származom, anyai ágon inkább magyar, apai ágon pedig román családból.
A költészet nemcsak ünnepi eledel, hanem hétköznapi falat is – mondta Lackfi János kortárs költő. Szavait leginkább a Hangzó Helikon-sorozat kiadványai igazolják, melyeken a magyarországi zenei élet ismert egyéniségei szólaltatják meg a magyar költészet nagyjait. A sikeres sorozat immár tizenhetedik kiadványánál tart.
A Helikon Könyvkiadó a legrangosabb magyar kiadók egyike, sok évtizedes szakmai tapasztalata garancia a minőségre. Színvonalas filozófiai,...
Az íróasztal mellől, a szerkesztőség második emeleti panorámaablakából egy forgalmas és zajos útkereszteződésre látni. Nem volt mindig az, néhány éve még tartotta magát a környéken a kertvárosi hangulat: inkább csak szvetteres-kiskabátos nyugdíjasok sétáltak errefelé, lépteik ritmusát metronómként mérő bevásárlószatyrokkal. A rohamtempóban traktált belváros végül ide ürítette irodaházait, bankfiókjait, gyógyszertárait és a centrumot elkerülő...
Köztudottan Wass Albert a legolvasottabb magyar író Erdélyben, és Magyarországon is dobogós. Népszerűsége egyeseket irritál. Vitatói azzal is érvelnek, hogy háborús bűnöst nem ildomos ünnepelni. Mennyire megalapozott ez az állítás?
Amikor a magyar hadsereg a második bécsi döntés után, 1940 szeptemberében bevonult a visszacsatolt Észak-Erdélybe, a magyar többségű helységekben kitörő lelkesedéssel fogadták.
A repülőtér épületéből kilépve először a hőséget és a magas páratartalmat érezni. Ez nem aszfaltba préselő hőség, hanem inkább olyan álmosító, lustító, főleg egy át nem aludt, repülőben töltött éjszaka után.
KÖNYVESPOLC: Ha Lázár Ervinről esik szó, még a viszonylag jól tájékozott olvasók zömének is gyermekirodalmi szövegei ugranak be elsőre – és az is előfordul, hogy másodikra semmi sem ugrik be.
A vita eldőlt, megvan a bizonyíték. A kettős honfoglalásra, s arra is, hogy ki volt itt előbb, ezen a területen. Ez nem olyan „avé cézár vavan”-féle felirat, amivel a velünk együtt lakó nemzetiségek közüli legnépesebb döngette volt a keblét, hogy no lássák-e, itt az újabb bizonyíték a dákorómai kontinuitásra.
Az ajándéknak személyesnek kell lennie. Nem úgy megy az, hogy be az első könyvesboltba, megveszünk valami mutatós kiadványt a könyv a legszebb ajándék alapon, aztán valami csokira is áldozunk, azt szeretik a lányok, ha meg férfiember ünnepelne, hát akkor az üveg bor is megteszi.
Az idei tokaji írótábor jó hangulatban, nyitott szellemben, nagy melegben zajlott. A helyszínek kiválóan funkcionáltak; a tanácskozások fő színtere, a Tokaji Ferenc Gimnázium és a Széchenyi István Kollégium (ahol a többséget elszállásolták), valamint a (Dresch-dzsesszel és a Műút folyóirat verseivel bemutatkozó) közeli Veresszekér fogadó bejáratottan működött.
KÖNYVESPOLC: Vlagyimir Szorokin Jég című regénye egycsapásra az orosz író rajongójává tett, hiszen a szikár, fegyelmezett, filmszerűen lendületes regény, és annak tudományos-fantasztikumba hajló tematikája könnyedén magával ragadja az olvasót.
Látogatottsági adatok