Orbánék száz napja: sodródás után kormányzás

Szomszéd Orsolya, a Nézőpont Intézet elemzője szerint Orbán Viktor beszédében a kormányprogramból ismert pontokat igyekezett „kipipálni”, a beszéd alatt pedig olyan, korábban bevezetett szófordulatok köszöntek vissza, mint például a nemzeti együttműködés rendszere, míg újdonságként az „utópia” és a „valóság” fogalmak szolgálhattak.

„Az utópiákkal való leszámolás gondolata egyébként illeszkedik a miniszterelnök által már eddig is hangoztatott „józan ész” politikájához” – vélte az MTI-nek nyilatkozva az elemző, aki szerint a „realitásokkal való szembenézés, a kijózanodás” hangsúlyozása egyfajta „finom hangolást, figyelmeztetést is jelenthet” az eltelt száz naptól csodát váró embereknek. Szomszéd Orsolya kiemelte: Orbán Viktor vigyázott arra, hogy ne „idegenítsen el” egyetlen szavazói csoportot sem az önkormányzati választások előtt. A kormányfő célja továbbra is az, hogy a változást mutassa fel az előző időszakhoz képest, a későbbi változásokhoz ugyanis elengedhetetlen lesz a társadalmi bizalom és a hitelesség megtartása.

Filippov Gábor, a Progresszív Intézet elemzője úgy látja, hogy a kormányfői beszéd a legkülönbözőbb attitűdökkel rendelkező szavazók figyelmét is hatékonyan fel tudta kelteni, ugyanakkor retorikai teljesítményként elmaradt Orbán Viktor beszédeinek átlagos színvonalától. „A miniszterelnök értékelőjében feltűnően sok ismétlés, illetve minden funkciót nélkülöző visszakanyarodás volt, ami törést jelent a korábbi beszédek hagyományos dinamizmusában, közönséget lelkesítő egyszerűségében” – fűzte hozzá. Filippov Gábor úgy fogalmazott: a miniszterelnök beszédében elismerte, hogy az eddigi „kis dolgok politikája nem hatolt a nemzetgazdasági problémák mélyére”. A Progresszív Intézet munkatársa szerint az „igazán érdekes kérdés” az lesz, hogy a kormány hozzálát-e végre a „választók komoly tömegeinek érdeksérelmével járó nagy dolgok politikájához” is az önkormányzati választások után.

Más szakértők ugyanakkor úgy vélik: az elmúlt száz nap intézkedéseiből látszik, hogy a Fidesz korábban soha nem tapasztalt tudatossággal készült a kormányzati szerepre. A második Orbán-kabinet több intézkedése az elmúlt nyolc év hibáit hivatott helyrehozni, az új kormányzati struktúra pedig az erős Magyarország felé mutat. „Az elmúlt nyolc év helyrebillenése, illetve az erős Magyarország építésének szándéka felől kell közelíteni az Orbán-kormány első száz napjához” – fogalmazott a Magyar Nemzetnek Kiszelly Zoltán politológus.

Szerinte a kettős állampolgársággal, a trianoni emléknappal vagy éppen a rendőri brutalitásokkal kapcsolatos intézkedések a már említett nyolc év csorbáinak a kiköszörülését célozzák meg, míg a hatalomkoncentráció, a kormányzati struktúra átalakítása az erős Magyarország koncepcióját hivatott megvalósítani. Mindez Kiszelly szerint a „jobboldali modernizáció keretében zajlik”, célja pedig az erős Magyarország felépítése. Kiszelly úgy véli, véget ért a korábbi korszak, a „sodródás után kormányzás” időszaka jött el, szerinte az új – holdingszerű – kormányzati struktúra is ezt a célt szolgálja. Az alkotmánymódosítások, az országgyűlési határozatok, valamint az egyéni képviselői indítványok „egyfajta váltóátállítások”, amelyek szintén az erős Magyarország felé mutatnak.

„A száz nap alatt egyszer már értékelt az ország, méghozzá az 56. napon, az új parlament nyári záró ülésszakán. A nyári szünetet ebből adódóan nehéz értékelni, ahogyan a miniszterelnöki értékelés sem ment túl azon, amit már egyszer megállapított 44 nappal ezelőtt” – vélekedik Zárug Péter Farkas. A politológus szerint ha az összképet nézzük, akkor az első száz nap a Fidesz és Orbán Viktor hatalmi berendezkedésére szolgált, felhasználva a választásokon megnyilvánuló jelentős társadalmi támogatottságot.

„A száz nap jogalkotási üteme, s itt már a meghozott jogszabályokról, valamint az őszre előkészített törvényjavaslatokról egyaránt beszélünk, azt mutatja, hogy soha ellenzéki párt nem vette át olyan tudatosan a hatalmat egy előző kormányzattól, mint a második Orbán-kabinet” – magyarázta Zárug. A szakértő szerint sikeresek voltak a szimbolikus intézkedések, leginkább a kettős állampolgárság kapcsán, alkotmányos vitára adtak alkalmat a közjogi változtatások, és pozitív üzeneteket tudott megfogalmazni a kormány a gazdaság területén is.

Úgy véli, a beígért gyors változtatások közül a legtöbbet megvalósította – még viták közepette is – a magyar kormány, egyedül talán a gyors, érezhető adócsökkentés és a devizahitelesek tényleges problémájának kezelése terén van némi lemaradás, ám ezek a kérdések nem is minden esetben csak kormányzati tényezők függvényei. A politológus úgy látja, jelentős társadalmi vagy alrendszerbeli érdeksérelmet nem követett el, így hatásos volt népszerűség-megtartó kommunikációja is az önkormányzati választásokra tekintettel.

„Az új parlamenti többség kezdetben szimbolikus döntéseket hozott, így születtek meg a kettős állampolgárságról és a kisebb parlamentről szóló döntések” – emlékeztet Gyömöre Máté, a Progresszív Intézet elemzője, emlékeztetve: ezek a törvények még nem kormányzati, hanem képviselői előterjesztésre születtek. Gyömöre hozzátette, komolyabb gazdasági intézkedésekre csak vészhelyzetben került sor, így született meg a 29 pontos gazdasági akcióterv is Kósa Lajos és Szijjártó Péter nyilatkozatai után. A Progresszív Intézet munkatársa úgy látja, ez az önkormányzati választásokig már nem is fog változni. Gyömöre pozitívumként emelte ki, hogy a kormány igyekszik hatékonyabbá tenni az állam működését.

Ezt szolgálja a csúcsminisztériumi rendszer, valamint a megyei kormányhivatalok létrehozása. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a központosítás miatt vélhetően kevesebb egyeztetésre kerül sor – ami a döntéshozatalt gyorsíthatja –, az a jövőben derül csak ki, hogy például a kormányhivatalok esetében mennyire sikerül megfelelni a helyi elvárásoknak. Negatívumként alapvetően a kommunikációt lehetne említeni Gyömöre szerint; mint mondta, egyes megnyilatkozások sokat rontottak a befektetői bizalmon vagy a forint árfolyamán. „Kettős beszéd van, egyrészt az állampolgárok felé, másrészt a befektetőknek, ez pedig bizonytalansági tényező” – tette hozzá az elemző, aki a magyarországi ellenzéki alakulatok munkájáról úgy vélekedett, hogy még keresik a szerepüket. Véleménye szerint viszonylag kevés lehetőségük van, hiszen a parlamentet a kormány uralja.

„Alternatív lehetőségeket kellene találniuk, de egyelőre ebben nem jártak sikerrel. Az LMP ébredt fel először, a kivonulás látványos elem volt. Az MSZP hiába keresi, máig sem talált rá ellenzéki szerepére. A Jobbik pedig még ismerkedik a parlamenti léttel. A három párt számára a költségvetési vita és az utána következő nyugalmi időszak segíthet megtalálni a szerepüket” – vélekedik Gyömöre Máté.