Macedónia a Balkán legújabb „puskaporos hordója”

Az észak-macedóniai Kumanovóban május 9-én és 10-én összecsapások voltak egy koszovói albán fegyveres csoport és a macedón hatóságok között, és ebben meghalt nyolc rendőr és 14 „terrorista\".

A balkáni térség évtizedek óta az etnikai ellentétekről, az újra és újra felerősödő nacionalizmusról, időről időre kitörő véres összecsapásokról, háborúkról ismert. A villongások gócpontja változik, hol Horvátországban, hol Bosznia-Hercegovinában, hol Koszovóban, jelenleg pedig Macedóniában történnek fegyveres akciók.

Korábbi elemzésekben az Iszlám Állam nevű szélsőséges szervezet balkáni terjeszkedéséről lehetett olvasni, illetve a fel-felvillanó fegyveres összecsapásokat ennek a terrorszervezetnek tulajdonították. A mostaniak már inkább a macedón belpolitikai válságban látják a szélsőségek megjelenésének okát, míg Gjorge Ivanov államfő szerint a fegyveres összecsapások oka az, hogy leállt az ország európai integrációja.

A 2,1 milliós Macedónia 2005-ben szerzett EU-tagjelölti státust, de a csatlakozási tárgyalások nem kezdődtek meg, aminek a legfőbb oka az, hogy Görögország ellenzi a balkáni ország ilyen névvel történő belépését az Európai Unióba, Athén ugyanis a Macedónia nevet saját történelmi területe megnevezésének tekinti. A macedón köztársasági elnök emlékeztetett arra, hogy beszédeiben többször is figyelmeztetett egy hasonló forgatókönyv lehetséges kialakulására, és egyben felhívta a nemzetközi közösséget arra, hogy találjanak megoldást Macedónia csatlakozási tárgyalásainak folytatására. Szerinte a jelenlegi helyzet kockázatos az ország és az egész térség számára.

Az MTI által idézett Nikola Gruevszki miniszterelnök szerint a Kumanovóban történt támadásnak nincs köze a belpolitikai vitákhoz, az elfogott fegyveresek terrorcselekményeket akartak elkövetni állami intézmények ellen. A kormányfő szerint a csoport harcedzett fegyveresekből állt, akik a balkáni térségben és a Közel-Keleten is részt vettek már terrorakciókban. Egyik céljuk Macedónia destabilizálása volt – szögezte le.

Az ellenzéki szociáldemokraták elnöke, Zoran Zaev hónapok óta a kormány „piszkos ügyeit\" bemutató lehallgatott beszélgetéseket tesz közzé, amelyeket állítása szerint a macedón kémelhárításnál dolgozóktól kapott. A felvételek a szociáldemokraták szerint azt bizonyítják, hogy a kormányzó jobboldali VMRO-DPMNE az utóbbi években több választáson is csalt, valamint törvényellenesen hallgatta le több mint 20 ezer ember telefonját. Ez az ország történetének eddigi legnagyobb belpolitikai botránya.

Szaso Ordanoszki macedón politikai elemző szerint a szkopjei hatalom teljesen alkalmatlan a vezetésre, ami abból is látszik, milyen „amatőr módon\" reagált a történtekre, példaként a kormányfő hosszú ideig tartó hallgatását, valamint a belügyminiszter semmitmondónak nevezett nyilatkozatait említette. Kiemelte még, hogy a kumanovói támadás az utóbbi 25 év legnagyobb macedónellenes és albánellenes támadása volt, és az ott történtek egyik nép számára sem lehetnek hasznosak.

Vlatko Cvrtilo horvát elemző a zágrábi Nova Tv-ben a Balkán „puskaporos hordójának\" nevezte Macedóniát, szerinte az ország nemcsak etnikalilag megosztott, hanem politikai értelemben is, ami miatt nem kizárható, hogy az összeütközések folytatódnak. Az albán kormány közleményben ítélte el a történteket, Tirana szerint ugyanis a hétvégi események veszélyeztetik a Macedóniában élő albánok és a macedónok egyébként is gyenge lábakon álló békés viszonyát.

A Jugoszláviától 24 évvel ezelőtt függetlenné vált Macedóniában – ahol a muzulmán albán kisebbség a népesség mintegy negyedét teszi ki – legutóbb 2001-ben volt hasonló véres konfliktus. Akkor a macedón erők a magukat Nemzeti Felszabadító Hadseregnek (UCK) nevező macedóniai albán fegyveresekkel csaptak össze. A Nemzeti Felszabadító Hadsereg nevének rövidítését ugyanaz a három betű tette ki, mint a Koszovói Felszabadítási Hadseregét (UCK), amely korábban Koszovóban harcolt az ott élő albánok függetlenségéért.

A koszovói UCK-t 1999-ben, a macedóniait 2001-ben oszlatták fel hivatalosan. Az egykori harcosok azonban később is feltűntek a rendőrség radarján fegyveres bűncselekményekkel kapcsolatban. A 2001-es macedóniai harcoknak az ohridi megállapodás vetett véget, amelynek alapján az albánok jogait kibővítették. A Macedóniában élő albánok szerint viszont a 14 évvel ezelőtt kötött megállapodásban foglaltak nem valósultak meg maradéktalanul, amire az albán kormány is utalt a kumanovói támadással kapcsolatban kiadott közleményében.

A macedón UCK félkatonai alakulat egykori politikai vezetője, Ali Ahmeti jelenleg a Demokratikus Unió az Integrációért (BDI) nevű macedóniai albán párt politikusa, a BDI a kormánykoalíció tagja. A politikust korábban többször is azzal vádolták, hogy politikai lépéseivel az úgynevezett Nagy-Albánia létrehozását segíti elő, illetve annak eszméjét népszerűsíti. A Nagy-Albánia az Albániában, Koszovóban, Macedóniában és Görögországban élő albánok egy államban való egyesítését jelentené.