Az Olt partján elhangzó, a Kárpát-medencei magyar közösségek létkérdésein kívül a térség, Európa és a nagyvilág problémáira egyaránt kitérő politikai helyzetértékelést, jövőfürkészést jó ideje nemcsak a román politikai osztály kénytelen figyelembe venni, szavaira adnak a nyugat-európai kancelláriákban, Brüsszelben, sőt a tengerentúl is.

Jó példa erre az illiberális államokról négy évvel ezelőtt ugyancsak a Tusványoson elmondott miniszterelnöki tézis, amelyre sokan felkapták a fejüket Európában, hogy aztán a bevándorlásról alkotott orbáni álláspont egyre nagyobb támogatottságnak örvendjen az EU és a kontinens országaiban. Vagyis elsősorban azért érdemes figyelni a „rövidnadrágos politizálás” helyszíneként is elhíresült nemzetpolitikai fórumon elmondott alapvetésekre, mert azokat előbb-utóbb visszaigazolja a valóság.

Mintegy tíz hónappal ezelőtt minden bizonnyal sokan felkapták a fejüket Orbán Viktornak a Krónikában elhangzott kijelentésére. A lapunknak adott interjúban a kormányfő többek között úgy vélekedett: a nagy korszak kapujában álló Kárpát-medencei magyarság várható sikere kívánatossá teszi a vele való együttműködést a térség nemzetei, románok, szerbek, szlovákok, ukránok számára.

Ugyan miért érné meg nekünk jó viszonyt ápolni a magyarokkal?” – tehették fel a kérdést a Magyarországnál nagyobb Ukrajna és Románia, vagy éppenséggel Szerbia többségi polgárai. Pedig a napnál is világosabb, hogy például Szerbiának és Ukrajnának az EU felé vezető útja Magyarországon keresztül vezet, vagyis Budapest szava sorsdöntő e téren. Másrészt ha a bukaresti politikai elit szintjén még nem tudatosult, hogy Magyarországgal már csak a szomszédi viszony és a Romániában élő magyar kisebbség okán is ajánlott valóban stratégiai együttműködést kialakítania, mondunk mi egy ugyancsak nyomós érvet.

Korábban sokan nem nézték jó szemmel nálunk, hogy a magyar kormány – vajdasági és kárpátaljai mintára – Erdélyben is beindította gazdaságfejlesztési programját. Ennek keretében 1,5 milliárd forintos támogatást osztottak ki több mint félezer gazdának, kis- és középvállalkozásnak Maros megyében. Nos egy bukaresti portál a napokban kisebb szenzációként tálalta, hogy a program sikeres pályázóinak egyike nem más, mint a kormányzó szociáldemokrata párt (PSD) Maros megyei elnöke, aki mintegy 12 ezer eurót kapott vidékfejlesztésre.

Foglaljuk össze: egy román nemzetiségű gazdálkodó, aki mellesleg politikus is, tetemes támogatáshoz jut a magyar államtól. Kell-e ennél nyomósabb érv azoknak az összeesküvés-elméleteknek a cáfolatára, miszerint Budapest Erdély, Székelyföld elcsatolására törekszik, és hogy az itteni magyarok támogatásával a román államot gyengíti? Vajon tudatosul-e ennek nyomán a román politikumban, hogy Magyarországban partnert, és nem ellenséget kell keresnie? Nem vagyunk ebben bizonyosak, ettől azonban tény, hogy az Orbán Viktor által meghirdetett Kárpát-medencei fejlesztési terv ugyanúgy szolgálná a románok, szerbek, ukránok érdekét, mint a magyarokét.