– fejtette ki Jánó Mihály. Mint fogalmazott, a két szent mögött templomtornyok és egy háromszintes, monumentális épület körvonalai látszanak. Ki lehet a szent pápa, akinek a hármas koronán és a monstrancián kívül nincs más attribútuma?

A művészettörténész kifejti, közismert, hogy a többalakos Szent Sebestyén-ábrázolások leggyakoribb szereplője a 15. századtól kezdődően Rókus, aki maga is pestises daganatoktól és sebektől szenvedett. Ő azonban, bár évszázadok óta szentként tisztelik, csak vagyonát szétosztó, szegény francia zarándokként fordult meg Rómában, (pápaságra nem vitte). A kolozsvári falképen tehát vele nem számolhatunk.

„Ismerünk viszont több olyan fekete haláltól, járványoktól, betegségektől rettegők által megrendelt Szent Sebestyén-kompozíciót az európai művészetben, amelyben Sebestyén és Rókus mellett egy pápa alakja is feltűnik, nevezetesen Szent Fábián vagy Fabianus, a katakombákban nyugvó keresztény mártírok nagy tisztelője, aki a Krisztus utáni 250. esztendőben maga is vértanúhalált szenvedett Rómában, Decius császár keresztényüldözésének idején. A pápa halálának napja egybeesik Szent Sebestyén mártírhalálának időpontjával. 1969-ig január 20-án a két szentet együtt ünnepelték, Európában számos templom és kápolna titulusa kötődik kettőjük nevéhez” – fejtegette.

Azt is elmondta, mindezek után

Csakhogy Szent Fábián pápa attribútumaként elsősorban a mártírhalálára utaló kardot és a pápaságra történt kiválasztását hírül adó galambot tartják számon. Ezek közül egyik sem szerepel a kolozsvári kép pápaábrázolásán. De még a könyv sem, amely az egyik leggyakoribb kelléke az evangélisták, apostolok és egyházatyák mellett számos más szent ábrázolásának, mint ahogy Fábián esetében is előfordul például Giovanni di Paolo egyik táblaképén vagy pedig Benvenuto di Giovanni sienai oltárképén, ahol a pásztorbot is közelebb vihet a Madonna és Sebestyén mellett álló szent felismeréséhez.

A járványban szenvedők védőszentjei

 „Nem kerülheti el a figyelmünket az sem, hogy a pápa mögött egy dombon több épület körvonala látszik, ezzel utal a művész a két szent vértanúhalálának helyszínére, amely mint tudjuk, a szent város, Róma volt. De még mindig nem találkoztunk olyan ábrázolással, amelyben Szent Fábián a kezében az úrmutatót tartotta volna. Segítségünkre ez alkalommal – közelebbi példát nem ismerve – a németországi Rostock város Szűz Mária-templomának késő gótikus, faragott szárnyas oltára siet, amely 1534-ben készült, és amelyet az oltár központi alakjára utalva Rókus-oltárnak neveznek az ott élő hívek” – fejtette ki a szakember. Mint részletezte,

A megnevezett szentek többek között a pestisben és más járványos betegségekben szenvedő hívők védőszentjei. Az azonosítatlan püspök, aki közvetlenül Szent Sebestyén mellett van elhelyezve, jól felismerhető úrmutatót tart a kezében. Így tehát Fábián pápára gondolhatunk, Róma püspökére, aki itt is ugyanazt a „tartozékát” tartja a kezében, mint a kolozsvári falképen megfestett pápa.

Fábián pápa a kolozsvári templomban az eucharisztia szellemében mutatja fel a monstranciát a Schongauer metszeteire emlékeztető Szent Sebestyénnek, „az isteni szeretet nyilakkal átlőtt vértanújának”.

Szólni kell a kolozsvári falfestmény vázlatos városképéről a két szent hátterében. Természetesen Róma, a civitas Dei jelképerejű épületeinek töredékes körvonalait kell feltételeznünk, amelyek közül a háromszintes, monumentális épület az Angyalvár lehet, amely André Chastel művészettörténésszel szólva:

Továbbá Róma városképét nem véletlenül festette meg az egykori kolozsvári művész, hiszen ott szenvedett vértanúhalált Sebestyén és Fábián pápa is, és ereklyéjüket a La Basilica di San Sebastiano fuori la Mura falai között máig is együtt őrzik.

A korallamulett a brassói Fekete templomban

A brassói, késő gótikus Fekete templomban a számos építéstörténeti látnivaló és a liturgikus berendezéshez tartozó különböző tárgyak: a 17. századi szószék, a városi tanács stalluma, a nagyszerű, gótikus bronz keresztelőkút, a gyönyörű oszmán-török szőnyegek, méltán lekötik a kíváncsi látogatók figyelmét – emlékeztetett Jánó Mihály. Mint írta,

Ezek alapján a falfestmény készítésének időpontja esetleg az 1480-es évekre tehető. „Arra a kis, képi motívumra szeretnék kitérni, amelyet csak a figyelmes szemlélődő képes észrevenni. A képen látható a szülőanyja ölében a kis Jézus, aki hófehér leplen ül, jobb kezében körtét tart (a lepel- és a körtemotívum a kereszthalálára utal), bal kezével virágcsokrot nyújt át a háromablakú tornyot tartó, térdeplő Szent Borbálának. Ezen vallásos jelképek mellett elsiklik a tekintet a kisded mellén függő korall amulettről. Ez a motívum ma már alig kivehető, jól látszik viszont a Storno Ferenc által 1873-ban készített szép akvarellmásolaton” – fogalmazott a művészettörténész.

„A korall több értelmezésén túl, itt a bajelhárító jelentése miatt kerestem elő azokat a láncot vagy amulettet is ábrázoló képeket, amelyek a brassói falfestménnyel közel egykorúak: Piero della Francesca 1470 és 1485 között festett, Urbinóban látható Madonna di Senigallia című képe, Andrea Mantegna egyik 1474-ben készült képe, Albrecht Altdorfer Madonna a gyermekkel (1516–1518) és Mathias Grünewald 1512 és 1517 között készült festményét, a híres isenheimi oltárról.

Csodás gyógyítások

„Manapság sokat gondolunk aggódva a kórházakban dolgozó orvosokra. A Magyar Katolikus Lexikonra és más szövegekre támaszkodva idézem fel az alakjukat” – írta a művészettörténész.

A Diocletianus-féle üldözés idején Lysias prefektus halálra ítélte őket, s többszörös csodás életben maradásuk után lefejezték őket, a hagyomány szerint Küroszban (Szíria). Justinianus császár csodálatos gyógyulását nekik köszönhette, s hálából Konstantinápolyban bazilikát építtetett, s tiszteletüket elterjesztette. Rómában 528 körül IV. Félix pápa (ur. 526–30) épített Kozma és Damján tiszteletére templomot a Fórumon. Az orvosok, szülésznők, borbélyok, cukrászok, fogorvosok, fűszerkereskedők, gyógyszerészek, kötszerkészítők, viaszöntők, zsibárusok védőszentjei.

Csodás gyógyításaikat és vértanúságukat is bemutató ciklust festett róluk Fra Angelico (1438–40), amelyek jelenleg Firenze, Washington, München, Dublin, Párizs múzeumaiban láthatók. A késő középkorban Kozmát az orvosok, Damjánt a gyógyszerészek védőszentjeként igen gyakran ábrázolták, legtöbbször a tudósok talárjában, széles vállgallérral és barettel, kezükben orvosságos edény, mozsár és törője.