Védőszentek a betegség ellen – Jánó Mihály művészettörténész a járványokat megjelenítő templomi falképekről

A brassói, késő gótikus Fekete templomban látható festményen a kisded mellén bajelhárító korall amulett függ •  Fotó: Bagyinszky Zoltán

A brassói, késő gótikus Fekete templomban látható festményen a kisded mellén bajelhárító korall amulett függ

Fotó: Bagyinszky Zoltán

Erdélyi templomokban, például Kolozsváron és Brassóban is láthatók régi falképek, amelyeket a járványoktól, betegségektől rettegő néhai emberek azért alkottak, hogy az ábrázolt védőszentek közvetítésében bízva megmeneküljenek. „Felidézve e műveket, bevallom: kicsit magunkra is gondoltam” – mondta el a Krónikának Jánó Mihály. A sepsiszentgyörgyi művészettörténész ezekről a képekről beszélt lapunknak.

Kiss Judit

2020. május 10., 15:032020. május 10., 15:03

2020. május 10., 15:062020. május 10., 15:06

 „A járványhelyzet kezdetén a lombardiai szörnyű hírek között, egy olasz művészeti folyóiratban olvastam egy mondatot: „Senza cultura non si vive,” vagyis szabadon fordítva: kultúra nélkül nem lehet élni. Az olasz művészet kedvelőjeként arra gondoltam, és most is szívből remélem, hogy ahol művészet van, ott élet is van, és annak lennie kell. Így hát felkutattam emlékezetemben olyan régi festményeket, amelyeket a járványoktól, betegségektől rettegő néhai emberek azért alkottak, hogy az ábrázolt védőszentek közvetítésében bízva megmeneküljenek. Felidézve, és belemélyedve e művekbe, bevallom: kicsit magunkra is gondoltam” – mondta el megkeresésünkre Jánó Mihály sepsiszentgyörgyi művészettörténész.

A kolozsvári Szent Mihály-templom falképei

Jánó Mihály sorra mutatott be közösségi oldalán olyan erdélyi művészeti emlékeket, amelyek járványra, tömeges megbetegedésekre utalnak, védőszenteket ábrázolnak.

Idézet
Ilyen Fábián és Sebestyén falképe a kolozsvári Szent Mihály-templomban. A templom déli mellékszentélyének középkori falképeit Darkó László tárta fel, és írta le 1957-ben. A leginkább értelmezhető képen, amely az északi oldalfalon helyezkedik el, a nyílvesszővel átlőtt Szent Sebestyént látjuk, egy fához kötözve, feje fölött pedig ma már csak sejthető angyal lebeg. A vértanú mellett glóriával övezett, tiarát viselő szent pápa áll, aki Sebestyén felé fordulva kezében egy késő gótikus, nagy méretű úrmutatót, monstranciát tart”

– fejtette ki Jánó Mihály. Mint fogalmazott, a két szent mögött templomtornyok és egy háromszintes, monumentális épület körvonalai látszanak. Ki lehet a szent pápa, akinek a hármas koronán és a monstrancián kívül nincs más attribútuma?

A művészettörténész kifejti, közismert, hogy a többalakos Szent Sebestyén-ábrázolások leggyakoribb szereplője a 15. századtól kezdődően Rókus, aki maga is pestises daganatoktól és sebektől szenvedett. Ő azonban, bár évszázadok óta szentként tisztelik, csak vagyonát szétosztó, szegény francia zarándokként fordult meg Rómában, (pápaságra nem vitte). A kolozsvári falképen tehát vele nem számolhatunk.

„Ismerünk viszont több olyan fekete haláltól, járványoktól, betegségektől rettegők által megrendelt Szent Sebestyén-kompozíciót az európai művészetben, amelyben Sebestyén és Rókus mellett egy pápa alakja is feltűnik, nevezetesen Szent Fábián vagy Fabianus, a katakombákban nyugvó keresztény mártírok nagy tisztelője, aki a Krisztus utáni 250. esztendőben maga is vértanúhalált szenvedett Rómában, Decius császár keresztényüldözésének idején. A pápa halálának napja egybeesik Szent Sebestyén mártírhalálának időpontjával. 1969-ig január 20-án a két szentet együtt ünnepelték, Európában számos templom és kápolna titulusa kötődik kettőjük nevéhez” – fejtegette.

Azt is elmondta, mindezek után

joggal gondolhatunk arra, hogy a Szent Mihály-templom mellékszentélyében Fábián pápát tisztelhetjük.

Csakhogy Szent Fábián pápa attribútumaként elsősorban a mártírhalálára utaló kardot és a pápaságra történt kiválasztását hírül adó galambot tartják számon. Ezek közül egyik sem szerepel a kolozsvári kép pápaábrázolásán. De még a könyv sem, amely az egyik leggyakoribb kelléke az evangélisták, apostolok és egyházatyák mellett számos más szent ábrázolásának, mint ahogy Fábián esetében is előfordul például Giovanni di Paolo egyik táblaképén vagy pedig Benvenuto di Giovanni sienai oltárképén, ahol a pásztorbot is közelebb vihet a Madonna és Sebestyén mellett álló szent felismeréséhez.

A járványban szenvedők védőszentjei

 „Nem kerülheti el a figyelmünket az sem, hogy a pápa mögött egy dombon több épület körvonala látszik, ezzel utal a művész a két szent vértanúhalálának helyszínére, amely mint tudjuk, a szent város, Róma volt. De még mindig nem találkoztunk olyan ábrázolással, amelyben Szent Fábián a kezében az úrmutatót tartotta volna. Segítségünkre ez alkalommal – közelebbi példát nem ismerve – a németországi Rostock város Szűz Mária-templomának késő gótikus, faragott szárnyas oltára siet, amely 1534-ben készült, és amelyet az oltár központi alakjára utalva Rókus-oltárnak neveznek az ott élő hívek” – fejtette ki a szakember. Mint részletezte,

az ülő helyzetben ábrázolt Rókus jobbján Remete Szent Antal, Szent Kozma és Damján áll, a megfelelő attribútumokkal ellátva, Rókus balján pedig Szent Sebestyén, Szent Kristóf és egy, az irodalomban „unidentifizierter Bischof”-nak, azonosítatlan püspöknek nevezett főpap.

A megnevezett szentek többek között a pestisben és más járványos betegségekben szenvedő hívők védőszentjei. Az azonosítatlan püspök, aki közvetlenül Szent Sebestyén mellett van elhelyezve, jól felismerhető úrmutatót tart a kezében. Így tehát Fábián pápára gondolhatunk, Róma püspökére, aki itt is ugyanazt a „tartozékát” tartja a kezében, mint a kolozsvári falképen megfestett pápa.

Fábián pápa a kolozsvári templomban az eucharisztia szellemében mutatja fel a monstranciát a Schongauer metszeteire emlékeztető Szent Sebestyénnek, „az isteni szeretet nyilakkal átlőtt vértanújának”.

Szólni kell a kolozsvári falfestmény vázlatos városképéről a két szent hátterében. Természetesen Róma, a civitas Dei jelképerejű épületeinek töredékes körvonalait kell feltételeznünk, amelyek közül a háromszintes, monumentális épület az Angyalvár lehet, amely André Chastel művészettörténésszel szólva:

Idézet
...az 1450-es jubileumi búcsú után a Szentszék arany angyalokkal díszített jelképének számított”.

Továbbá Róma városképét nem véletlenül festette meg az egykori kolozsvári művész, hiszen ott szenvedett vértanúhalált Sebestyén és Fábián pápa is, és ereklyéjüket a La Basilica di San Sebastiano fuori la Mura falai között máig is együtt őrzik.

A korallamulett a brassói Fekete templomban

A brassói, késő gótikus Fekete templomban a számos építéstörténeti látnivaló és a liturgikus berendezéshez tartozó különböző tárgyak: a 17. századi szószék, a városi tanács stalluma, a nagyszerű, gótikus bronz keresztelőkút, a gyönyörű oszmán-török szőnyegek, méltán lekötik a kíváncsi látogatók figyelmét – emlékeztetett Jánó Mihály. Mint írta,

a hajó délkeleti kapuzatának előcsarnokában, a belső kapu háromkaréjos timpanonjában a festett Madonna Szent Borbála és Szent Katalin társaságában fedezhető fel. Az Erdélyben egyedülálló kompozíció alsó, két sarkában Mátyás király országcímere és felesége, Aragóniai Beatrix címere látható.

Ezek alapján a falfestmény készítésének időpontja esetleg az 1480-es évekre tehető. „Arra a kis, képi motívumra szeretnék kitérni, amelyet csak a figyelmes szemlélődő képes észrevenni. A képen látható a szülőanyja ölében a kis Jézus, aki hófehér leplen ül, jobb kezében körtét tart (a lepel- és a körtemotívum a kereszthalálára utal), bal kezével virágcsokrot nyújt át a háromablakú tornyot tartó, térdeplő Szent Borbálának. Ezen vallásos jelképek mellett elsiklik a tekintet a kisded mellén függő korall amulettről. Ez a motívum ma már alig kivehető, jól látszik viszont a Storno Ferenc által 1873-ban készített szép akvarellmásolaton” – fogalmazott a művészettörténész.

A korallról már az ősidőktől fogva azt tartották, hogy védelmet nyújt a betegségek, járványok ellen, leginkább gyermekek viselték nyakba akasztva.

„A korall több értelmezésén túl, itt a bajelhárító jelentése miatt kerestem elő azokat a láncot vagy amulettet is ábrázoló képeket, amelyek a brassói falfestménnyel közel egykorúak: Piero della Francesca 1470 és 1485 között festett, Urbinóban látható Madonna di Senigallia című képe, Andrea Mantegna egyik 1474-ben készült képe, Albrecht Altdorfer Madonna a gyermekkel (1516–1518) és Mathias Grünewald 1512 és 1517 között készült festményét, a híres isenheimi oltárról.

Csodás gyógyítások

„Manapság sokat gondolunk aggódva a kórházakban dolgozó orvosokra. A Magyar Katolikus Lexikonra és más szövegekre támaszkodva idézem fel az alakjukat” – írta a művészettörténész.

Szent Kozma és Damján 303-ban szenvedtek vértanúhalált. Legendájuk szerint arab származású ikrek voltak. Szíriában orvostudományt tanultak, Égében (Kilikia) telepedtek meg, s a város apostolai lettek.

A Diocletianus-féle üldözés idején Lysias prefektus halálra ítélte őket, s többszörös csodás életben maradásuk után lefejezték őket, a hagyomány szerint Küroszban (Szíria). Justinianus császár csodálatos gyógyulását nekik köszönhette, s hálából Konstantinápolyban bazilikát építtetett, s tiszteletüket elterjesztette. Rómában 528 körül IV. Félix pápa (ur. 526–30) épített Kozma és Damján tiszteletére templomot a Fórumon. Az orvosok, szülésznők, borbélyok, cukrászok, fogorvosok, fűszerkereskedők, gyógyszerészek, kötszerkészítők, viaszöntők, zsibárusok védőszentjei.

Csodás gyógyításaikat és vértanúságukat is bemutató ciklust festett róluk Fra Angelico (1438–40), amelyek jelenleg Firenze, Washington, München, Dublin, Párizs múzeumaiban láthatók. A késő középkorban Kozmát az orvosok, Damjánt a gyógyszerészek védőszentjeként igen gyakran ábrázolták, legtöbbször a tudósok talárjában, széles vállgallérral és barettel, kezükben orvosságos edény, mozsár és törője.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 09., szerda

Újra a bábok a főszereplők a kolozsvári Bánffy-palotában

A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.

Újra a bábok a főszereplők a kolozsvári Bánffy-palotában
2025. július 08., kedd

Eseménydús évadot zárt a kolozsvári színház az anyagi nehézségek ellenére

Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.

Eseménydús évadot zárt a kolozsvári színház az anyagi nehézségek ellenére
2025. július 07., hétfő

Makkai István kortárs szobrászművésznek nyílik meg az első átfogó tárlata az Erdélyi Művészeti Központban

Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.

Makkai István kortárs szobrászművésznek nyílik meg az első átfogó tárlata az Erdélyi Művészeti Központban
2025. július 05., szombat

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás

Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás
2025. július 05., szombat

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere

Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere
2025. július 02., szerda

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban

A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban
2025. június 30., hétfő

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly

Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly
2025. június 30., hétfő

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron

Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron
2025. június 30., hétfő

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza

A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza
2025. június 29., vasárnap

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten

Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten