A zene felszabadító, gyógyító erejű – többek közt ez az üzenete a Mozart-operának, amelyet szombaton mutattak be Kolozsváron
Fotó: Szabadi Péter/ Kolozsvári Magyar Opera
Hosszasan ünnepelte a közönség a Kolozsvári Magyar Operában az évad első premierjét, amely a járvány kitörése óta az első beltéri előadás volt a színházteremben. Mozart A varázsfuvola című műve Tompa Gábor rendezésében, Selmeczi György vezényletével arra világít rá, bizonytalan időkben, a valós értékek válsága közepette mégiscsak van remény az őszinte emberi kapcsolatok megőrzésére.
2020. október 04., 14:122020. október 04., 14:12
Fergeteges, hosszan tartó tapssal jutalmazta a közönség az évad első beltéri előadását és premierjét a Kolozsvári Magyar Operában szombat este. Mozart utolsó nagy szerzeményét, A varázsfuvolát Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar színház igazgató-rendezője állította színpadra, a karmester Selmeczi György. A járványügyi előírásoknak megfelelően félházzal tartották az előadást, de a lehetőségekhez képest a maximális megengedett nézőszámmal:
A korunk nagy kérdéseinek útvesztői, túlmediatizált, profit uralta világunk elé tükröt tartó előadás nem szokványos módon kezdődött: a nyitány alatt a világjárvány különféle, sokkoló következményei, valamint az Amerikában zajló Black Lives Matter (a fekete életek számítanak) elnevezésű mozgalom, a szobordöntögetés, a kulturális emlékezet kitörlését célzó törekvések villantak fel moziszerű képsorokon. Mozart operája, amely a veszélybe sodródó szerelmespár meseszerű, lebilincselő története, arra is felhívja a figyelmet – és ez hangsúlyosan megjelenik a kolozsvári előadásban – hogy a bizonytalan időkben, a valós értékek válsága közepette mégiscsak van remény az őszinte emberi kapcsolatok megőrzésére, hogy a zene felszabadító, gyógyító erejű.
Az előadást kettős szereposztásban játsszák, a premieren a főbb szerepekben fiatal művészek léptek fel: Paminát Gebe-Fügi Renáta, Taminót Erdős Róbert, Papagenőt Sándor Csaba alakította, de a társulat idősebb, ismertebb tagjait is láthatta, hallhatta a közönség: Sarastro szerepében Köpeczi Sándort, az Éj királynője szerepében Vigh Ibolyát. Az előadásban közreműködik az opera ének-, zene- és balettkara, valamint a Kolozsvári Magyar Gyermekkórus.
Amint Tompa Gábor fogalmazott, annak ellenére, hogy az operaházakban gyakran nincs meg az az ideális helyzet, hogy sok húszéves énekes álljon rendelkezésre, mert a hangképzés evolúciója korhoz is kötött, szeretné, ha fiatalokat fedeznének fel a színpadon.
– fogalmazott Tompa Gábor. Az előadás karmestere, Selmeczi György nem először vezényli a Kolozsvári Magyar Operában A varázsfuvolát: húsz évvel ezelőtt is ő állt a karmesteri pulpituson. „Próbálom láttatni a szépség, a jóság zenei képét. 2020-ban, járvány idején” – fogalmaz Selmeczi.
Korunk nagy kérdéseinek útvesztői, túlmediatizált, profit uralta világunk elé tart tükröt a Kolozsvári Magyar Opera szombaton bemutatandó előadása, amelyet Mozart utolsó szerzeménye, A varázsfuvola alapján visz színre Tompa Gábor. Az előadás, amelynek karmestere Selmeczi György, arra is felhívja a figyelmet: a bizonytalan időkben, a valós értéke
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!