A Kolozsvári Magyar Opera új előadása, a Mozart-mű alapján készült A varázsfuvola alkotói a keddi sajtótájékoztatón
Fotó: Kolozsvári Magyar Opera
Korunk nagy kérdéseinek útvesztői, túlmediatizált, profit uralta világunk elé tart tükröt a Kolozsvári Magyar Opera szombaton bemutatandó előadása, amelyet Mozart utolsó szerzeménye, A varázsfuvola alapján visz színre Tompa Gábor. Az előadás, amelynek karmestere Selmeczi György, arra is felhívja a figyelmet: a bizonytalan időkben, a valós értékek válsága közepette mégiscsak van remény az őszinte emberi kapcsolatok megőrzésére.
2020. szeptember 29., 16:552020. szeptember 29., 16:55
Mi történik manapság a kultúrával, a hittel, a hagyományokkal, az úgynevezett igazságkereséssel – ezeket a kérdéseket teszi fel a Kolozsvári Magyar Opera új előadása, amelyet Mozart utolsó szerzeménye, A varázsfuvola alapján visz színre Tompa Gábor. A szombaton bemutatandó produkció karmestere Selmeczi György, az előadást kettős szereposztással játsszák. A Kolozsvári Állami Magyar Színház vezérigazgató-rendezője A varázsfuvolát beharangozó keddi sajtótájékoztatón azt mondta, korunk nagy kérdéseinek útvesztői, az azokban való útkeresés elé szándékszik tükröt tartani az előadás.
Az előadásokat immár beltéren tartják, a kötelező óvintézkedések betartásával. „A kolozsvári zenés színjátszás 230 éve alatt világháborúk, forradalmak, bombázások ellenére mindig megtartották az előadásokat. Az 1944-45-ös évadban az amerikaiak bombázták a várost, német tankok vonultak, de több mint 200 előadást tartottak. Idén március 8-án mi bezártuk a kapukat, a járvány megakadályozta az opera működését” – mondta Szép Gyula. Hozzátette, A varázsfuvola – amely a Román Mozart Társaság és a Kolozsvári Magyar Opera közös produkciója – arra irányítja rá a figyelmet, hogy a bizonytalan időkben, a valós értékek válsága közepette mégiscsak van remény az őszinte emberi kapcsolatok megőrzésére.
A kor, amikor az ember a telefonjának hisz
Mozart utolsó művét, amely Shakespeare Viharjához, Dante Isteni színjátékához, Goethe Faustjához mérhető, nagy kihívás manapság színpadra állítani. „Egyrészt mert millió változatban vitték már színre, másrészt mert csak úgy valósulhat meg, hogy ha a rendező és a karmester ugyanazt gondolják az alapvető emberi értékekről” – mutatott rá Tompa Gábor. Kifejtette, A varázsfuvola színre vitelével több kérdést is meg kell válaszolni, ami a mai világban fölmerül, és az örök érvényű művet a mai emberhez kell közelíteni.
„A Mozart élete óta eltelt 260 évben sok minden megváltozott. A műben a felvilágosodás előfutára, a szabadkőművesség jelenik meg, ennek mai analógiáját kerestük. Akkor a szabadkőművességet a haladó értelmiség képviselte, ma persze már nem jelenti a szabadkőművesség a haladás eszméjét. De a kérdés: mi a felelőssége az értelmiségnek ma, egy olyan korban, amikor a profit lépett a hit helyébe, amikor a világ agyonmediatizálttá, az ember befolyásolhatóvá vált – hiszen jobban hisz az okostelefonjának, mint annak, amit maga körül tapasztal –. Amikor keveseket érdekel az úgynevezett igazság keresése” – fogalmazott a rendező.
Az önazonosság elvesztése
Tompa Gábor arra is kitért, a jelenlegi vírushelyzet elé is tükröt tart az előadás: sokan mondták, hogy túl nagy a népesség a Földön, valamit tenni kéne ennek visszaszorítására – ez is megjelenik a színpadképben. „A járványban, amikor félelemkeltő, manipuláló számadatok sorjáznak, felmerül, vannak-e olyanok, akik nem félnek, akik megpróbálnak politikailag semlegesek maradni? A Mozart-mű fiatal hősei eljutnak a szerelem, a zene, a művészet csodájának felismeréséig, ők azok, akik folytatják a az igazságkeresés, a hit útját, amely a lélek tisztaságához vezet” – hangoztatta Tompa.
Mint fogalmazott, a darab az erotikáról is szól. „Manapság sok diskurzus összezavarja a nemi identitást, ez pedig az önazonosság elvesztéséhez vezet. A varázsfuvola politikailag nem korrekt (nem PC), hiszen férfi és nő szerelméről, házasságáról szól, és azt a kérdést is felteszi: milyen lesz a kultúra, az önazonosságunk jövője” – mondta Tompa Gábor, megjegyezve, amíg Amerikában rendezett, az is megtörtént, hogy olyan táblázatot tettek eléje, amiben 78 féle különböző nemi identitásfajta szerepelt.
„Visszatérnek a remekművek az életemben. Húsz éve úgy rendeztem meg ezt a művet a kolozsvári magyar operában, hogy egy nagy művészgeneráció tagjai – Kele Brigitta, Sándor Árpád, Pataki Adorján – akkor léptek színre. Most is tehetséges fiatalokkal dolgozunk, számomra ajándék, hogy részévé válhattam a társulat történetének” – jelentette ki Selmeczi. Az előadásban szereplő fiatal művészek közül hárman – Gebe-Fügi Renáta, Erdős Róbert és Sándor Csaba – elmondták, nagy öröm és megtiszteltetés számukra, hogy ilyen nagy szerepeket játszhatnak el a Kolozsvári Magyar Opera színpadán. Az opera szövegét Selmeczi György és Szőcs Géza kolozsvári származású költő fordította újra.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
szóljon hozzá!