„Nem PC” A varázsfuvola Tompa Gábor rendezésében a kolozsvári operában

A Kolozsvári Magyar Opera új előadása, a Mozart-mű alapján készült A varázsfuvola alkotói a keddi sajtótájékoztatón •  Fotó: Kolozsvári Magyar Opera

A Kolozsvári Magyar Opera új előadása, a Mozart-mű alapján készült A varázsfuvola alkotói a keddi sajtótájékoztatón

Fotó: Kolozsvári Magyar Opera

Korunk nagy kérdéseinek útvesztői, túlmediatizált, profit uralta világunk elé tart tükröt a Kolozsvári Magyar Opera szombaton bemutatandó előadása, amelyet Mozart utolsó szerzeménye, A varázsfuvola alapján visz színre Tompa Gábor. Az előadás, amelynek karmestere Selmeczi György, arra is felhívja a figyelmet: a bizonytalan időkben, a valós értékek válsága közepette mégiscsak van remény az őszinte emberi kapcsolatok megőrzésére.

Kiss Judit

2020. szeptember 29., 16:552020. szeptember 29., 16:55

Mi történik manapság a kultúrával, a hittel, a hagyományokkal, az úgynevezett igazságkereséssel – ezeket a kérdéseket teszi fel a Kolozsvári Magyar Opera új előadása, amelyet Mozart utolsó szerzeménye, A varázsfuvola alapján visz színre Tompa Gábor. A szombaton bemutatandó produkció karmestere Selmeczi György, az előadást kettős szereposztással játsszák. A Kolozsvári Állami Magyar Színház vezérigazgató-rendezője A varázsfuvolát beharangozó keddi sajtótájékoztatón azt mondta, korunk nagy kérdéseinek útvesztői, az azokban való útkeresés elé szándékszik tükröt tartani az előadás.

Szép Gyula, a zenés színház igazgatója úgy fogalmazott, a jelenlegi járványhelyzet rengeteg bizonytalansággal jár, így az elkövetkezőkben időnként tájékoztatni fogják a sajtót, hogy mire számíthat a közönség.

Az előadásokat immár beltéren tartják, a kötelező óvintézkedések betartásával. „A kolozsvári zenés színjátszás 230 éve alatt világháborúk, forradalmak, bombázások ellenére mindig megtartották az előadásokat. Az 1944-45-ös évadban az amerikaiak bombázták a várost, német tankok vonultak, de több mint 200 előadást tartottak. Idén március 8-án mi bezártuk a kapukat, a járvány megakadályozta az opera működését” – mondta Szép Gyula. Hozzátette, A varázsfuvola – amely a Román Mozart Társaság és a Kolozsvári Magyar Opera közös produkciója – arra irányítja rá a figyelmet, hogy a bizonytalan időkben, a valós értékek válsága közepette mégiscsak van remény az őszinte emberi kapcsolatok megőrzésére.

A kor, amikor az ember a telefonjának hisz

Mozart utolsó művét, amely Shakespeare Viharjához, Dante Isteni színjátékához, Goethe Faustjához mérhető, nagy kihívás manapság színpadra állítani. „Egyrészt mert millió változatban vitték már színre, másrészt mert csak úgy valósulhat meg, hogy ha a rendező és a karmester ugyanazt gondolják az alapvető emberi értékekről” – mutatott rá Tompa Gábor. Kifejtette, A varázsfuvola színre vitelével több kérdést is meg kell válaszolni, ami a mai világban fölmerül, és az örök érvényű művet a mai emberhez kell közelíteni.

„A Mozart élete óta eltelt 260 évben sok minden megváltozott. A műben a felvilágosodás előfutára, a szabadkőművesség jelenik meg, ennek mai analógiáját kerestük. Akkor a szabadkőművességet a haladó értelmiség képviselte, ma persze már nem jelenti a szabadkőművesség a haladás eszméjét. De a kérdés: mi a felelőssége az értelmiségnek ma, egy olyan korban, amikor a profit lépett a hit helyébe, amikor a világ agyonmediatizálttá, az ember befolyásolhatóvá vált – hiszen jobban hisz az okostelefonjának, mint annak, amit maga körül tapasztal –. Amikor keveseket érdekel az úgynevezett igazság keresése” – fogalmazott a rendező.

Az önazonosság elvesztése

Tompa Gábor arra is kitért, a jelenlegi vírushelyzet elé is tükröt tart az előadás: sokan mondták, hogy túl nagy a népesség a Földön, valamit tenni kéne ennek visszaszorítására – ez is megjelenik a színpadképben. „A járványban, amikor félelemkeltő, manipuláló számadatok sorjáznak, felmerül, vannak-e olyanok, akik nem félnek, akik megpróbálnak politikailag semlegesek maradni? A Mozart-mű fiatal hősei eljutnak a szerelem, a zene, a művészet csodájának felismeréséig, ők azok, akik folytatják a az igazságkeresés, a hit útját, amely a lélek tisztaságához vezet” – hangoztatta Tompa.

Mint fogalmazott, a darab az erotikáról is szól. „Manapság sok diskurzus összezavarja a nemi identitást, ez pedig az önazonosság elvesztéséhez vezet. A varázsfuvola politikailag nem korrekt (nem PC), hiszen férfi és nő szerelméről, házasságáról szól, és azt a kérdést is felteszi: milyen lesz a kultúra, az önazonosságunk jövője” – mondta Tompa Gábor, megjegyezve, amíg Amerikában rendezett, az is megtörtént, hogy olyan táblázatot tettek eléje, amiben 78 féle különböző nemi identitásfajta szerepelt.

„Visszatérnek a remekművek az életemben. Húsz éve úgy rendeztem meg ezt a művet a kolozsvári magyar operában, hogy egy nagy művészgeneráció tagjai – Kele Brigitta, Sándor Árpád, Pataki Adorján – akkor léptek színre. Most is tehetséges fiatalokkal dolgozunk, számomra ajándék, hogy részévé válhattam a társulat történetének” – jelentette ki Selmeczi. Az előadásban szereplő fiatal művészek közül hárman – Gebe-Fügi Renáta, Erdős Róbert és Sándor Csaba – elmondták, nagy öröm és megtiszteltetés számukra, hogy ilyen nagy szerepeket játszhatnak el a Kolozsvári Magyar Opera színpadán. Az opera szövegét Selmeczi György és Szőcs Géza kolozsvári származású költő fordította újra.

 

 

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 02., szerda

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban

A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban
2025. június 30., hétfő

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly

Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly
2025. június 30., hétfő

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron

Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron
2025. június 30., hétfő

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza

A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza
2025. június 29., vasárnap

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten

Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten
2025. június 28., szombat

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van

Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van
2025. június 28., szombat

Nők Jókai árnyékában – és fényében

Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.

Nők Jókai árnyékában – és fényében
2025. június 27., péntek

Az eltűnt bőrönd és a megtalált írói hang – Lars Saabye Christensen norvég író Kolozsváron

Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.

Az eltűnt bőrönd és a megtalált írói hang – Lars Saabye Christensen norvég író Kolozsváron
2025. június 26., csütörtök

Nem dísz, nem relikvia: a könyv él – Megnyitotta kapuit a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét

Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.

Nem dísz, nem relikvia: a könyv él – Megnyitotta kapuit a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét
2025. június 24., kedd

Kilenc országból érkeznek zenészek a szabadtéri sepsiszentgyörgyi jazzfesztiválra

Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.

Kilenc országból érkeznek zenészek a szabadtéri sepsiszentgyörgyi jazzfesztiválra