A megyei önkormányzat által fenntartott Várad kulturális folyóirat a román–magyar határ menti együttműködési program keretében nyert uniós támogatást a kultúrház felújítására.

Civil kulturális terekre van szükség

Szűcs László, a Várad folyóirat igazgatója megkeresésünkre elmondta, a ház a múlt század harmincas éveiben épült a külvárosban, amely mindig is inkább ipari övezet volt. Ezért eleve kihívást jelent odavinni kulturális intézményt, amit mindig a belvárosban szokás működtetni, de ez a helyszín sincs túlságosan messze: a Vártól ötpercnyi sétára található. 1956 után, a megtorlások idején itt tartották az úgynevezett érmihályfalvi csoport perét, amikor halálos ítélet is született, Sas Kálmán református papot is itt ítélték el. Van emléktábla is, amit természetesen megőrzünk – mutatott rá Szűcs.

„Az épület, amelyben az 1990-es évek elején elkezdett működni az Ady Endre Sajtókollégium, elhanyagolt állapotba került. Az új kulturális tér multifunkcionális lesz, hogy különböző jellegű rendezvényeknek adhasson otthont.

– részletezte Szűcs László. Kifejtette azt is, a magyarországi partnereikkel való kapcsolat azt is jelenti, hogy Debrecenből érkeznek majd előadások. Lesz a központban egy kisebb stúdióterem 35-40 hellyel, itt tartanának könyvbemutatókat, író-olvasó találkozókat, ezenkívül kiállítótermet is terveznek, ahol majd képzőművészeti tárlatokat tartanak.

– mondta el Szűcs László. Felvetettük, hogy Váradnak számos kulturális tere működik, lesz vajon létjogosultsága egy újabbnak? Az igazgató példaként a Törzsasztal elnevezésű beszélgetősorozatukat hozta fel, amelyet évek óta ide-oda költöztetnek, mert nem volt számára ideális helyszín. Az Illyés Gyula könyvesboltban tartották az utóbbi időben, és bár szerették a helyszínt, egy könyvesbolt mégsem megfelelő tér erre, hiszen mégiscsak egy üzlet.

„Civil kulturális terekre van szükség, remélem, ez azzá tud válni. A kiállítótérre is mindenképp szükség van, hiszen Várad mindig is gondban volt galériák tekintetében. Ez nem pótol majd egy professzionális galériát, hiszen nem vagyunk képzőművészeti egyesület, de meg tudjuk találni a szerepét” – mutatott rá Szűcs. Hozzátette,

A különbözetet a pályázat önrészeként a megyei költségvetésből finanszírozzák. A román–magyar határon átnyúló képzési központ és értéktár a kulturális és történelmi örökség számára című pályázatból Debrecenben a legnagyobb beruházást a korábban megkezdett Latinovits-színház építésének befejezése jelenti.

Szűcs László azt mondta, a Debrecennel való együttműködés tükröződni fog a kultúrház majdani programjában. „A projekt értelmében Debrecenben a Csokonai Színház befejezi tervét, a második színházat, ami a nagy színház intézményén belül fog működni. Beszéltünk arról, hogy a két város nemcsak az építkezési projektekben működik együtt, hanem programokban is. Amúgy is jók a kapcsolataink az ottani színházzal, megyei könyvtárral, az Alföld folyóirattal.

– fogalmazott Szűcs László. Amint a Biharmegye.ro-n olvasható, Pásztor Sándor, a Bihar Megyei Tanács RMDSZ-es elnöke kiemelte, Bihar és Hajdú-Bihar megye nagyon jó együttműködésének egyik kézzel fogható eredménye ez a pályázat is. A tanácselnök hozzátette, a magyar közösség számára kulturális bölcsőt jelenthet ez az új központ, amely csupán álomnak tűnt a mandátuma elején, de eljutottak oda, hogy most már pénzügyi fedezet is van rá.