Raszputyin szerepében Rappert-Vencz Gábort (előtérben) láthatja a szatmárnémeti közönség
Fotó: Harag György Társulat
Szőcs Géza Raszputyin című drámája történelmi látlelet a kollektív európai és globális lelkiismeretünkről – vallja Sardar Tagirovsky rendező, aki Szatmárnémetiben állítja színpadra a darabot. A dráma magyar nyelvű ősbemutatóját pénteken láthatja a Harag György Társulat közönsége.
2019. október 03., 14:012019. október 03., 14:01
2019. október 03., 15:192019. október 03., 15:19
A Raszputyin című dráma magyar nyelvű ősbemutatóját tartja pénteken 19 órai kezdettel az Északi Színház színpadán a Harag György Társulat, ez lesz az évad első bemutatója. Szőcs Géza drámáját eddig olasz és orosz nyelven mutatták be.
mely a fikciós történelmi dráma eredeti magyar nyelvű szövegét és francia, olasz, orosz, német és spanyol nyelvű fordítását tartalmazza – közölte a társulat.
Az előadás próbái még a 2018/2019-es színházi évad végén megkezdődtek, Sardar Tagirovsky rendező és a társulat az új évadban pedig folytatta a munkát. Ennek része volt egy háromnapos workshop is az olaszországi Alessia Pellegrino vezetésével. „Sardar Tagirovsky rendezői víziójában Szőcs Géza nagy lélegzetű, történeti ihletésű látomás-drámája elemi erővel ható színpadi látomássá emelkedik, mely a kortárs színház esztétikai eszköztárával állítja elénk a történelem kérlelhetetlen törvényszerűségeivel küzdő látnoki hősértelmiségit – és teszi ezt egy szimbolikus emlékév előestéjén. A Trianon-évfordulóhoz közeledve számunkra különösen hangsúlyossá válik a Szőcs Géza által megálmodott Raszputyin-alak, aki elkerülni igyekszik azt a hatalmas világháborút, amely Európa, és ezen belül a magyar nemzet kataklizmáját is magában hordozta” – mondta Bessenyei-Gedő István, a Harag György Társulat művészeti igazgatója.
Felkeresi a korabeli Európa vezetőit, többek között II. Miklós cárt, II. Vilmos császárt, Ferenc József császárt, V. György angol királyt, ám azok nem hallgatnak jóslataira. „Az embereket mindig is vonzotta a jóslás képessége, a jós személye. Az ókori görög drámákban is felbukkan a jós alakja. Az akkori világ értékrendje szerint a tudománnyal egyenértékű ez a hivatás, képesség. De egyenértékű a színház is. Amelynek hatalmas értéke van a korabeli emberek szemében. Ugyanis akkor a színház ünnepet és rituálét jelentett a legtöbb polgár számára” – vélekedik a rendező. Mint írta, ez az ünnep lehetőséget adott egy magasabb erővel való kapcsolódásra, korunk világa pedig sokszor erősen megkérdőjelezi ezt a „magasabb erőt”.
„Ez a fikció a szenvedélyes túlélés utolsó mentsvára az emberiség apokaliptikus erdejében. Mert gyermeki módon vágyódik a világ békéjére, arra, hogy milyen az, amikor nem gyilkoljuk egymást a társadalomban és a háborúkban. Ebben a világban minden költészet kacérkodik a valósággal, épp olyan a dráma, mint amilyen kép alakult ki bennünk Raszputyin alakjáról a mai világunkban: isteni és végtelenül emberi, miközben hátborzongatóan történelmi” – írta Tagirovsky. Úgy fogalmazott, Raszputyin szent és bűnös alakja megfoghatatlan, hiszen az ő hatalma nem a császárok, királyok és a cárok hatalmával ér fel, hanem a játékosok és a szélhámosok igéző tekintetével.
– fejtette ki a rendező.
Az előadásban Rappert-Vencz Gábor, Bándi Johanna, Gaál Gyula, Frumen Gergő, Orbán Zsolt, Zákány Mihály, Péter Attila Zsolt, Kovács Éva, Budizsa Evelyn, Poszet Nándor, Varga Sándor, Bogár Barbara, Gál Ágnes, Laczkó Tekla, László Zita, Méhes Kati és Rappert-Vencz Stella lép színpadra.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
szóljon hozzá!