Az érmelléki Székelyhídon teljes mértékben felújították a városi színházat, amely számos eseménynek ad otthont
Fotó: Székelyhídi városi színház
Szabó József Ódzsa színházi rendező, dramaturg nevét viseli mostantól a teljes mértékben felújított városi művelődési ház a Bihar megyei Székelyhídon. A város neves szülöttje 2019-ben hunyt el, a kulturális központ névadó ünnepségét a hét végén tartották.
2021. augusztus 29., 11:472021. augusztus 29., 11:47
Székelyhíd szülöttjéről, az erdélyi magyar színjátszás jelentős rendezőjéről, dramaturgjáról, Szabó József Ódzsáról nevezték el a város frissen felújított és kibővített művelődési házát, az avatóünnepséget szombaton tartották.
– mondta el a Krónika megkeresésére Fekete Katalin, a művelődési ház igazgatója.
„A 2019-ben elhunyt Szabó József Ódzsa 1928-ban született Székelyhídon, innen indult életútja, 2008-ban a város díszpolgárává avatták. Ekkor döntött úgy a város tanácsa, hogy a felújított és kibővített művelődési házat róla fogjuk elnevezni” – mondta Fekete Katalin. Hozzátette, nagyon örülnek, hogy mivel megújult az épület, Székelyhíd lakosainak közel egy évtizedes álma valósult meg, hiszen a városban nem volt olyan épület, ahol kőszínházi előadásokat lehetett volna tartani, nem volt nagyszínpadi tér, most pedig 346 férőhelyes nézőtér várja a közönséget.
– mutatott rá a városi színház igazgatója. Mint mondta, az épület más típusú rendezvények megtartására is alkalmas, konferenciákat, képkiállításokat fognak itt tartani, itt szervezik meg a hagyományos rendezvényeket: kórustalálkozót, néptánctalálkozót, moderntánc-találkozót. Ebben az épületben fognak próbálni Székelyhíd tánccsoportjai, kórusai is, és szintén itt működik a város könyvtára.
A felújítás előtt így nézett ki a művelődési ház
Fotó: Székelyhídi városi színház
„A felújítást teljes mértékben román kormánytámogatással sikerült megvalósítani, Cseke Attila fejlesztési miniszter jóvoltából tudtuk befejezni a munkálatokat” – tette hozzá az igazgató.
Fekete Katalin beszámolt arról, hogy a szombati avatóünnepség keretében leleplezték a homlokzaton olvasható feliratot, Béres Csaba polgármester köszöntötte a jelenlevőket, felszólalt Szabó Ödön és Bíró Rozália parlamenti képviselő. Hajdu Géza nagyváradi színművész beszélt a művésztársak, pályatársak nevében, bemutatták a Weiss István fotóművész alkotásaiból készült tárlatot: a Ki látott engem? című kiállítás fényképeket sorakoztat fel Szabó József Ódzsa rendezéseiből. Szintén láthatta a közönség a Szabó József Ódzsáról készült portréfilmet, amelyet Csáky Zoltán rendezett. Vasárnap délután a Szigligeti Színház Valahol Európában című előadását láthatják a nézők a frissen megújult székelyhídi városi színházban. Felidézik a Szabó József Ódzsa nyolcvanadik születésnapján tartott ünnepséget, B. Nagy Veronika filmjével.
Szabó József Ódzsa a Szigligeti Társulat örökös tagja, a nagyváradi színjátszás életműdíjjal kitüntetett emblematikus rendezőegyénisége, dramaturg, színházi szakíró volt. Az 1928. június 19-én Székelyhídon született Szabó József középiskolai tanulmányait Nagyváradon a Szent László Gimnáziumban, illetve a Magyar Fiúlíceumban végezte (1948). 1953-ban végzett a kolozsvári Magyar Művészeti Intézetben, majd egy évig a moszkvai Színművészeti Főiskola rendezői szakán folytatta tanulmányait.
Hazatérve a nagybányai, illetve a szatmári színházban, majd 1957 augusztusától több mint egy évtizeden át a Kolozsvári Állami Magyar Színházban rendezett. 1969-ben főrendezőként Nagyváradra szerződött, de vendégként Kolozsvárra is visszajárt. 1985-ben áttelepült Magyarországra, és nyugdíjazásáig előbb a győri Kisfaludy, később a veszprémi Petőfi Színházban dolgozott. Rendezői programjának egyik fő eleme a klasszikus és kortárs magyar drámairodalom kiemelkedő alkotásainak formailag változatos színpadra állítása. Legfontosabb volt számára a szerepek pontos, lélektani kimunkálása. Az erdélyi színházi rendező, dramaturg, író az írországi Sligóban hunyt el 2019. február 15-én.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!