„Kimerülten javallott / hazavinni a lelket, / s hagyni, hogy töltekezzen; / égjen, amíg csak akar" – olvasható Gittai István versében. A hetvenéves, Budapesten élő költő betegsége miatt nem vehetett részt a tiszteletére szervezett hétvégi nagyváradi irodalmi esten, így mintha Eső kíséretében című versének záró szakaszát akarta volna megerősíteni: csak lélekben tudott jelen lenni szülőfaluja, Tóti után a második otthonában, Nagyváradon.
2017. január 22., 15:422017. január 22., 15:42
2017. január 22., 15:442017. január 22., 15:44
Az irodalmi esten Gittai legújabb verseit összegyűjtő, Létesszencia című kötetét mutatták be. Életünk lényegéhez tartozik az is, hogy test és lélek nagyon gyakran nem tudja egymást az életritmusban követni: az esendőbb, sérülékenyebb test le-lemarad a betegségekkel teli éveknek fittyet hányó, örökifjú lélek mögött.
Gittai alkotó szellemét, Váradhoz annyira kötődő lelkét versei „képviselték\" az eseményen, illetve élettársa, Köpe Éva személyesen is megjelenítette a kötetbemutatóra szép számban összegyűlt barátoknak, ismerősöknek.
Szűcs László, a Várad folyóirat főszerkesztője beszélt a lap és a Holnap Kulturális Egyesület kiadásában, a Bihar Megyei Tanács támogatásával megjelent verseskönyv szerkesztésének buktatóiról, arról, hogy a szerző távollétében magára maradt a versek tematikai ciklusba rendezésével.
Mint mondta, azon töprengett, vajon ezt a rendezgetést elfogadja-e majd a költő, de kitért ismeretségük kezdetére is, amikor verselő serdülőként Gittainak mutatta meg először a munkáit. A beszámolót négyes csokorba kötött versek felolvasásával Szabó Eduárd színművész tette színesebbé, majd a szellemi együttlétet erősítendő a régi barátok és munkatársak elevenítettek fel különböző, Gittaival, a költővel és folyóiratszerkesztővel kapcsolatos emlékeket.
A komoly szerkesztőségi munkamozzanatok mellett nem hiányozhattak a lapzárták utáni bohém társaság lazítási gyakorlatainak a sztorijai sem, olyan kerek egésszé formálva a spontán emlékezés ötletét, mintha hosszas rendezői utasítások nyomán rögzültek volna a gondolatok. A hangulat tökéletesen megfelelt a kötetben szereplő Talpra állító című vers alapgondolatának: „Csak rajtad múlik, / hogy megrázzad magad, / s hogy ismét talpra állj. / Valamennyi erőd, / türelmed és időd / áldozd most sebedre, / beteg föld gyermeke, / s úgy lesz, mint hajdanán, / amikor pattintott / kő még a lándzsahegy.\"
Az összejövetel végén mihamarabbi gyógyulást kívánt Gittai Pistának a társaság, arra kérve élettársát, számoljon be majd részletesen a szeretettel megidézett emlékek soráról és a közös óhajról, hogy a baráti kör minél előbb személyesen is köszönteni akarja a hetedik x-et átlépett költőt és beszélgetni vele a most megismert kötet darabjairól.
Gittai istván 1946. December 31-én született a Bihar megyei Tótin. Építészeti technikumot Nagyváradon végzett, majd tervezőként dolgozott Zilahon, 1971-től Nagyváradon. 1990–91-ben a Kelet-Nyugat hetilap szerkesztője, 1991-től a Bihari Napló munkatársa. 1993–1995 között Magyarországon élt, majd visszatért Nagyváradra, ahol ismét a Bihari Napló, majd 2002-től a Várad folyóiratnak is munkatársa volt. Először a Fáklya, majd az Ifjúmunkás, Utunk, Igaz Szó, Korunk, Bihari Napló, Brassói Lapok és a Familia közölte verseit. Forrás-kötete a Megmentett visszhang (1975). Szikár, szűkszavú versei főleg a magányosság érzetének kifejezésében hitelesek. További köteteiben kihagyásos versszerkezetei nagyobb kompozíciós egységekbe rendeződnek. Mindinkább az elérhetetlen teljesség szószólója, ahogy Mózes Attila írta róla, „a hiány költőjeként\" mutatkozott be.
Borsody Isabella Lee etnikai identitása, hovatartozása összetett: édesanyja koreai-amerikai, édesapja székely, ő maga Erdélyben gyerekeskedett, majd Budapestre költöztek, jelenleg a Sapientia táncművészet szakán tanul Kolozsváron.
Rendkívüli közgyűlést tartott az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban.
Gyermeknapi ünneplésre várja nézőit a kolozsvári Puck Bábszínház június elsején, ezt követően szervezik meg a Puck Nemzetközi Fesztivált június 2. és 5. között.
Mai világunk, társadalmunk, valóságunk nagy mértékben irányt vesztett – többek közt erre világít rá Sławomir Mrożek lengyel drámaíró ma is fölöttébb aktuális, Tangó című darabja, amelynek premierjét pénteken tartják a Kolozsvári Állami Magyar Színházban.
Hunor Horváth rendezőt nevezték ki a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház ideiglenes igazgatójává.
A román színházi szakma két legfontosabb elismerésével tüntették ki a szatmárnémeti Harag György Társulat III. Richárd című előadását. Bessenyei Gedő István, a szatmári társulat igazgatója nyilatkozott a Krónikának.
Több mint 50 szerzővel és nyolcvannál is több programmal várják az érdeklődőket a június 26. és 29. között tartandó 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhétre, melynek főbb meghívottjai Lars Saabye Christensen norvég-dán és Gabriel Adameșteanu román író.
Újra megrendezik a kerékpározást, olvasást és a kultúrafogyasztást népszerűsítő Tricikli fesztivált, a Szegedet, Magyarkanizsát és Sepsiszentgyörgyöt érintő programsorozat május 30-án indul.
Tarr Béla magyar rendező lesz a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) 24. kiadásának díszmeghívottja, aki életműdíjat vehet át a kincses város legnagyobb filmes rendezvényének zárógáláján.
Két kiemelt kategóriában is díjazták a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának III. Richárd című előadását a Román Országos Színházi Szövetség (UNITER) hétfőn este rendezett gáláján. Emellett magyar alkotók is részesültek UNITER-díjban.
szóljon hozzá!