Rendhagyó Gittai-könyvbemutató Váradon

„Kimerülten javallott / hazavinni a lelket, / s hagyni, hogy töltekezzen; / égjen, amíg csak akar" – olvasható Gittai István versében. A hetvenéves, Budapesten élő költő betegsége miatt nem vehetett részt a tiszteletére szervezett hétvégi nagyváradi irodalmi esten, így mintha Eső kíséretében című versének záró szakaszát akarta volna megerősíteni: csak lélekben tudott jelen lenni szülőfaluja, Tóti után a második otthonában, Nagyváradon.

Molnár Judit

2017. január 22., 15:422017. január 22., 15:42

2017. január 22., 15:442017. január 22., 15:44

Az irodalmi esten Gittai legújabb verseit összegyűjtő, Létesszencia című kötetét mutatták be. Életünk lényegéhez tartozik az is, hogy test és lélek nagyon gyakran nem tudja egymást az életritmusban követni: az esendőbb, sérülékenyebb test le-lemarad a betegségekkel teli éveknek fittyet hányó, örökifjú lélek mögött.

Gittai alkotó szellemét, Váradhoz annyira kötődő lelkét versei „képviselték\" az eseményen, illetve élettársa, Köpe Éva személyesen is megjelenítette a kötetbemutatóra szép számban összegyűlt barátoknak, ismerősöknek.

Szűcs László, a Várad folyóirat főszerkesztője beszélt a lap és a Holnap Kulturális Egyesület kiadásában, a Bihar Megyei Tanács támogatásával megjelent verseskönyv szerkesztésének buktatóiról, arról, hogy a szerző távollétében magára maradt a versek tematikai ciklusba rendezésével.

Mint mondta, azon töprengett, vajon ezt a rendezgetést elfogadja-e majd a költő, de kitért ismeretségük kezdetére is, amikor verselő serdülőként Gittainak mutatta meg először a munkáit. A beszámolót négyes csokorba kötött versek felolvasásával Szabó Eduárd színművész tette színesebbé, majd a szellemi együttlétet erősítendő a régi barátok és munkatársak elevenítettek fel különböző, Gittaival, a költővel és folyóiratszerkesztővel kapcsolatos emlékeket.

A komoly szerkesztőségi munkamozzanatok mellett nem hiányozhattak a lapzárták utáni bohém társaság lazítási gyakorlatainak a sztorijai sem, olyan kerek egésszé formálva a spontán emlékezés ötletét, mintha hosszas rendezői utasítások nyomán rögzültek volna a gondolatok. A hangulat tökéletesen megfelelt a kötetben szereplő Talpra állító című vers alapgondolatának: „Csak rajtad múlik, / hogy megrázzad magad, / s hogy ismét talpra állj. / Valamennyi erőd, / türelmed és időd / áldozd most sebedre, / beteg föld gyermeke, / s úgy lesz, mint hajdanán, / amikor pattintott / kő még a lándzsahegy.\"

Az összejövetel végén mihamarabbi gyógyulást kívánt Gittai Pistának a társaság, arra kérve élettársát, számoljon be majd részletesen a szeretettel megidézett emlékek soráról és a közös óhajról, hogy a baráti kör minél előbb személyesen is köszönteni akarja a hetedik x-et átlépett költőt és beszélgetni vele a most megismert kötet darabjairól.

Gittai istván 1946. December 31-én született a Bihar megyei Tótin. Építészeti technikumot Nagyváradon végzett, majd tervezőként dolgozott Zilahon, 1971-től Nagyváradon. 1990–91-ben a Kelet-Nyugat hetilap szerkesztője, 1991-től a Bihari Napló munkatársa. 1993–1995 között Magyarországon élt, majd visszatért Nagyváradra, ahol ismét a Bihari Napló, majd 2002-től a Várad folyóiratnak is munkatársa volt. Először a Fáklya, majd az Ifjúmunkás, Utunk, Igaz Szó, Korunk, Bihari Napló, Brassói Lapok és a Familia közölte verseit. Forrás-kötete a Megmentett visszhang (1975). Szikár, szűkszavú versei főleg a magányosság érzetének kifejezésében hitelesek. További köteteiben kihagyásos versszerkezetei nagyobb kompozíciós egységekbe rendeződnek. Mindinkább az elérhetetlen teljesség szószólója, ahogy Mózes Attila írta róla, „a hiány költőjeként\" mutatkozott be.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 05., szombat

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás

Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás
2025. július 05., szombat

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere

Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere
2025. július 02., szerda

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban

A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban
2025. június 30., hétfő

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly

Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly
2025. június 30., hétfő

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron

Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron
2025. június 30., hétfő

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza

A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza
2025. június 29., vasárnap

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten

Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten
2025. június 28., szombat

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van

Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van
2025. június 28., szombat

Nők Jókai árnyékában – és fényében

Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.

Nők Jókai árnyékában – és fényében
2025. június 27., péntek

Az eltűnt bőrönd és a megtalált írói hang – Lars Saabye Christensen norvég író Kolozsváron

Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.

Az eltűnt bőrönd és a megtalált írói hang – Lars Saabye Christensen norvég író Kolozsváron