„Kimerülten javallott / hazavinni a lelket, / s hagyni, hogy töltekezzen; / égjen, amíg csak akar" – olvasható Gittai István versében. A hetvenéves, Budapesten élő költő betegsége miatt nem vehetett részt a tiszteletére szervezett hétvégi nagyváradi irodalmi esten, így mintha Eső kíséretében című versének záró szakaszát akarta volna megerősíteni: csak lélekben tudott jelen lenni szülőfaluja, Tóti után a második otthonában, Nagyváradon.
2017. január 22., 15:422017. január 22., 15:42
2017. január 22., 15:442017. január 22., 15:44
Az irodalmi esten Gittai legújabb verseit összegyűjtő, Létesszencia című kötetét mutatták be. Életünk lényegéhez tartozik az is, hogy test és lélek nagyon gyakran nem tudja egymást az életritmusban követni: az esendőbb, sérülékenyebb test le-lemarad a betegségekkel teli éveknek fittyet hányó, örökifjú lélek mögött.
Gittai alkotó szellemét, Váradhoz annyira kötődő lelkét versei „képviselték\" az eseményen, illetve élettársa, Köpe Éva személyesen is megjelenítette a kötetbemutatóra szép számban összegyűlt barátoknak, ismerősöknek.
Szűcs László, a Várad folyóirat főszerkesztője beszélt a lap és a Holnap Kulturális Egyesület kiadásában, a Bihar Megyei Tanács támogatásával megjelent verseskönyv szerkesztésének buktatóiról, arról, hogy a szerző távollétében magára maradt a versek tematikai ciklusba rendezésével.
Mint mondta, azon töprengett, vajon ezt a rendezgetést elfogadja-e majd a költő, de kitért ismeretségük kezdetére is, amikor verselő serdülőként Gittainak mutatta meg először a munkáit. A beszámolót négyes csokorba kötött versek felolvasásával Szabó Eduárd színművész tette színesebbé, majd a szellemi együttlétet erősítendő a régi barátok és munkatársak elevenítettek fel különböző, Gittaival, a költővel és folyóiratszerkesztővel kapcsolatos emlékeket.
A komoly szerkesztőségi munkamozzanatok mellett nem hiányozhattak a lapzárták utáni bohém társaság lazítási gyakorlatainak a sztorijai sem, olyan kerek egésszé formálva a spontán emlékezés ötletét, mintha hosszas rendezői utasítások nyomán rögzültek volna a gondolatok. A hangulat tökéletesen megfelelt a kötetben szereplő Talpra állító című vers alapgondolatának: „Csak rajtad múlik, / hogy megrázzad magad, / s hogy ismét talpra állj. / Valamennyi erőd, / türelmed és időd / áldozd most sebedre, / beteg föld gyermeke, / s úgy lesz, mint hajdanán, / amikor pattintott / kő még a lándzsahegy.\"
Az összejövetel végén mihamarabbi gyógyulást kívánt Gittai Pistának a társaság, arra kérve élettársát, számoljon be majd részletesen a szeretettel megidézett emlékek soráról és a közös óhajról, hogy a baráti kör minél előbb személyesen is köszönteni akarja a hetedik x-et átlépett költőt és beszélgetni vele a most megismert kötet darabjairól.
Gittai istván 1946. December 31-én született a Bihar megyei Tótin. Építészeti technikumot Nagyváradon végzett, majd tervezőként dolgozott Zilahon, 1971-től Nagyváradon. 1990–91-ben a Kelet-Nyugat hetilap szerkesztője, 1991-től a Bihari Napló munkatársa. 1993–1995 között Magyarországon élt, majd visszatért Nagyváradra, ahol ismét a Bihari Napló, majd 2002-től a Várad folyóiratnak is munkatársa volt. Először a Fáklya, majd az Ifjúmunkás, Utunk, Igaz Szó, Korunk, Bihari Napló, Brassói Lapok és a Familia közölte verseit. Forrás-kötete a Megmentett visszhang (1975). Szikár, szűkszavú versei főleg a magányosság érzetének kifejezésében hitelesek. További köteteiben kihagyásos versszerkezetei nagyobb kompozíciós egységekbe rendeződnek. Mindinkább az elérhetetlen teljesség szószólója, ahogy Mózes Attila írta róla, „a hiány költőjeként\" mutatkozott be.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
szóljon hozzá!