Az első erdélyi nyomtatvány
Fotó: Haáz Vince
Az első erdélyi nyomtatvány, egy 1525-ben készült nagyszebeni falinaptár története tárul fel a Teleki-Bolyai Könyvtárban rendezett minikiállításon, mely február 7-éig tekinthető meg.
2025. január 23., 19:352025. január 23., 19:35
Idén ötszáz éves az első erdélyi nyomtatvány, egy nagyméretű falinaptár, amely az 1525-ös év elején készült Nagyszebenben. A nyomtatvány különlegessége, hogy a következő ötven év mozgó ünnepeinek időpontját tartalmazta, és a városi tanács megrendelésére Lucas Trapoldner és Valentinus Corvinus nyomdászok készítették.
A naptár kiadása ígéretes üzleti vállalkozásnak tűnt, azonban a szász városban hamar elterjedt lutheri reformáció miatt a katolikus szellemiségű kiadvány nem aratott hosszú távú sikert. A megmaradt példányokat idővel újrahasznosították, hátoldalukra imákat nyomtattak, sőt néhányat könyvkötésre használtak fel.
Kiállítást rendeztek a Teleki Tékában
Fotó: Haáz Vince
A 20. század közepén a Teleki-Bolyai Könyvtárban régi könyvek kötéséből bontották ki a nyolc fennmaradt példányt, amelyeket később azonosítottak. Ezek a sérült és hiányos nyomtatványok ma már könyvtörténeti ritkaságnak számítanak.
A részletekről további információt a kiállítás helyszínén, a Teleki-Bolyai Könyvtárban, illetve a témával foglalkozó szakmai publikációkban találhatnak – olvasható a kiállítás Facebookos ajánlójába.
Az első erdélyi nyomtatvány
Fotó: Haáz Vince
Az esemény február 7-éig várja az érdeklődőket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Erdély a népművészet területén nagyhatalom, a már alig fellelhető népi kultúrát pedig valahogyan meg kell őrizni, és ez nemcsak a magyar közösségre vonatkozik, hanem a románságra és a cigányságra is – vallja a gyergyóditrói születésű Kelemen László.
Ádám Gyula számos rangos díjjal kitüntetett csíkszeredai fotóművésznek a nagyszebeni polgármesteri hivatal kiállítóterében nyílik kiállítása – közölte a helyi magyarságot összefogó HÍD Egyesület.
Megfogalmazta a mának szóló világnapi üzenetét Theodoros Terzopoulos Görögország Színházigazgató, tanár, író, a Színházi Olimpia ihletője és a Nemzetközi Színházi Olimpiai Bizottság elnöke. A világnapi az üzenetet alább közöljük.
A színházi világnap, március 27. alkalmából Sebestyén Aba rendezőt, színészt, az immár 20 éve létrejött marosvásárhelyi Yorick Stúdió független színház vezetőjét faggattuk a teátrum küldetéséről.
A csángó, Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett Szőcs Anna Édesanyám rózsafája című életrajzi könyvének román fordítását mutatják be Bukarestben a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központban.
Példaként tárja a mai világ elé a csángó zenei és tárgyi örökséget Petrás Mária Prima Primissima- és Magyar Örökség díjas népdalénekes, keramikusművész, akit több évtizedes fáradhatatlan munkája elismeréseként nemrég Kossuth-díjjal tüntettek ki.
Elhunyt életének 86. évében a bánffyhunyadi születésű Buzás Pál zongoraművész, tanár, karnagy és népzenegyűjtő, az erdélyi zenei élet, a magyar kulturális élet meghatározó személyisége – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Március 31-én mutatják be a Szent Anna-tó legendája című zenés mesét Csurulya Csongor rendezésében a Békéscsabai Jókai Színházban.
Az erdélyi magyar társulatok gazdag programmal ünneplik a világszerte március 27-én szervezett színházi világnapot.
A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház neves színművésze, egykori igazgatója, Nemes Levente idén megkapta a Kossuth-díjat. De mit jelent számára ez az elismerés? Hogyan látja a művészet és a színház szerepét a változó világban?
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!