Fotó: Boda L. Gergely
Kéthavonta jelentkező előadássorozatot indít a marosvásárhelyi Teleki Téka a kultúrtörténeti szempontból jelentős könyvekről. A sorozatot a könyvtár Mindentudás Egyetemeként képzelik el.
2013. december 09., 21:342013. december 09., 21:34
A marosvásárhelyi Teleki Téka kultúrtörténeti szempontból jelentős könyveit szeretnék bemutatni az érdeklődőknek a könyvtár dolgozói, ezért is indítanak egy kéthavonta jelentkező előadássorozatot Beszélő könyvek címmel.
„Vannak olyan kultúrtörténeti szempontból érdekes könyveink, amelyeket nem ismer a vásárhelyi közönség. Ezeket szeretnénk különböző tematikák mentén bemutatni, de nem csak a könyvekről beszélnénk, hanem az adott témához szakértőket ajánlunk, sőt megpróbáljuk interaktív részekkel is érdekessé tenni a bemutatókat. Ezekről Barabás Olga rendező gondoskodik majd” – mondta a jövő héten kezdődő projektről a Teleki–Bolyai könyvtár vezetője, Lázok Klára. Hozzátette, egy kicsit a Teleki Téka Mindentudás Egyetemeként képzelik el ezeket a rendezvényeket, s az előadások estéjén kivételesen ki is állítják a témákhoz kapcsolódó könyveket.
A tervek szerint olyan témákat boncolgatnak majd, mint a francia forradalom a Teleki Tékában, Teleki Sámuel ugyanis az eseménnyel kapcsolatosan majdnem minden könyvet összegyűjtött, ezeket gyakorlatilag becsempészte az országba. A kéthavonta sorra kerülő előadásokon szó lesz még utazástörténetről, valamint a Téka régi gasztronómiai könyvei is előkerülnek majd.
A sorozat első előadását december 17-én, kedden 18 órától tartják Téli hétköznapok a hajdani Vásárhelyen címmel. Az első alkalmon nem is könyvek, hanem újságok „beszélnek” majd, méghozzá a két világháború közötti kiadványok, amelyekből teljes sorozatai vannak a Tékának. A bemutatott újságokból jellemző cikkrészleteket olvasnak majd fel, például a régi bálokról, karácsonyvárásról, a két világháború közötti téli sportéletről, ehhez pedig nem csak Fodor János történész idézi fel a történelmi hátteret, de olyan meghívottak is lesznek, akik bár gyerekként, de megélték az újságokban rögzített történéseket.
Ott lesz Krón Ernő könyvkötő, Székely Éva színésznő és Aurica Filimon, illetve ott lesz Spielmann Mihály is, aki kutatásai révén szintén a korszak ismerői közé tartozik. Az estek érdekessége, hogy a Téka egy olyan, még nem restaurált, valamikor bálteremnek használt részében szervezik, amely eddig még nem volt nyitva a közönség előtt.
Szász Cs. Emese
Erdély a népművészet területén nagyhatalom, a már alig fellelhető népi kultúrát pedig valahogyan meg kell őrizni, és ez nemcsak a magyar közösségre vonatkozik, hanem a románságra és a cigányságra is – vallja a gyergyóditrói születésű Kelemen László.
Ádám Gyula számos rangos díjjal kitüntetett csíkszeredai fotóművésznek a nagyszebeni polgármesteri hivatal kiállítóterében nyílik kiállítása – közölte a helyi magyarságot összefogó HÍD Egyesület.
Megfogalmazta a mának szóló világnapi üzenetét Theodoros Terzopoulos Görögország Színházigazgató, tanár, író, a Színházi Olimpia ihletője és a Nemzetközi Színházi Olimpiai Bizottság elnöke. A világnapi az üzenetet alább közöljük.
A színházi világnap, március 27. alkalmából Sebestyén Aba rendezőt, színészt, az immár 20 éve létrejött marosvásárhelyi Yorick Stúdió független színház vezetőjét faggattuk a teátrum küldetéséről.
A csángó, Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett Szőcs Anna Édesanyám rózsafája című életrajzi könyvének román fordítását mutatják be Bukarestben a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központban.
Példaként tárja a mai világ elé a csángó zenei és tárgyi örökséget Petrás Mária Prima Primissima- és Magyar Örökség díjas népdalénekes, keramikusművész, akit több évtizedes fáradhatatlan munkája elismeréseként nemrég Kossuth-díjjal tüntettek ki.
Elhunyt életének 86. évében a bánffyhunyadi születésű Buzás Pál zongoraművész, tanár, karnagy és népzenegyűjtő, az erdélyi zenei élet, a magyar kulturális élet meghatározó személyisége – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Március 31-én mutatják be a Szent Anna-tó legendája című zenés mesét Csurulya Csongor rendezésében a Békéscsabai Jókai Színházban.
Az erdélyi magyar társulatok gazdag programmal ünneplik a világszerte március 27-én szervezett színházi világnapot.
A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház neves színművésze, egykori igazgatója, Nemes Levente idén megkapta a Kossuth-díjat. De mit jelent számára ez az elismerés? Hogyan látja a művészet és a színház szerepét a változó világban?
szóljon hozzá!