Fotó: Jakab Mónika
Örök nyugalomra helyezték pénteken a kolozsvári születésű Veress Zoltán és Veress Telegdi Magda íróházaspár hamvait a kincses városbeli Házsongárdi temetőben – olvasható a Helikon irodalmi folyóirat honlapján.
2023. június 23., 16:272023. június 23., 16:27
2023. június 26., 11:552023. június 26., 11:55
Veress Zoltán és Veress Telegdi Magda Kolozsváron született, 1985-ben elhagyták az országot. Veress Zoltán Stockholmban hunyt el 2013-ban, Veress Telegdi Magda szintén Svédország fővárosában 2014-ben.
Veress Zoltán 1936. február 25-én született Kolozsváron, író, költő, műfordító volt.
Ezért a kettős politikai elmarasztalhatóság miatt mindvégig szorongatottabb helyzetben voltak, mint a velük együtt elítélt társaik. Ez vezetett végül ahhoz, hogy végső kétségbeesésükben Svédországba menekültek.
Veress Zoltán tanulmányait megszakításokkal folytatta: a Bolyai Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom szakjáról kizárták politikai múltja miatt (ahol végül 1974-ben, levelező tagozaton szerzett oklevelet).
Veress Zoltán író, költő, műfordító (1936. Kolozsvár – 2013. Stockholm)
Fotó: a Helikon folyóirat fotóarchívuma
A Hét munkatársa, az Utunk korrektora és a Korunk szerkesztője is volt ezekben az években. 1965-ben elnyerte a Romániai Írók Szövetsége prózadíját, 1975-ben a Kolozsvári Írók Egyesülete díját. 1985-ben feleségével és két unokájával kitelepedtek Svédország fővárosába. Nyugdíjazásáig a stockholmi postában dolgozott. 2013. február 4-én hunyt el Stockholmban.
Telegdi Magda 1937. június 5-én született Kolozsváron, műfordító, prózaíró volt. Férjéhez hasonlóan ő is két évet börtönben töltött a diákszervezkedések tagjaként. Szabadulása után érettségizett, majd tisztviselő volt egy, a Könnyűipari Minisztérium alárendeltségébe tartozó kolozsvári vállalatnál (Baza MIU), gépírónő a Korunknál (1962–69), tisztviselő az Utunknál (1984–85).
Önálló művei: Nyugtalan színek (novellák, Marosi Péter előszavával. Buk. 1966 = Forrás); Útvesztő (regény, uo. 1969); Gombáskönyv (Veress Magda néven, uo. 1982). Műfordításai: Ecaterina Oproiu: 3 x 8 meg a végtelen (Buk. 1977); Ion Agârbiceanu: Dura lex (Veress Zoltánnal, Kv. 1979).
Hídszerepet töltene be a különböző művészeti ágak között, népszerűsítené az erdélyi alkotók munkásságát a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Erdélyi Bizottsága. A testület és munkacsoport céljairól, programjairól Balázs-Bécsi Gyöngyi társelnök beszélt.
Kölcsönös vendégszereplésen fogadja egymást a közeljövőben a budapesti és a bukaresti Nemzeti Színház.
Pignitzky Gellért, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színművésze újabb egyéni előadást mutat be, amely József Attila Szabad-ötletek jegyzéke című pszichoanalitikus naplója, versei és tanulmányai alapján készült.
László Noémi és Fekete Vince József Attila-díjas költők a meghívottjai a költészet napja alkalmából szervezett irodalmi rendezvényeknek április 11-én Kolozsváron.
Farkas Árpád költőre emlékeznek a Hargita megyei Székelyszentmiklóson szombaton – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).
Kiválósági okleveleket adnak át április 3-án Szatmárnémetiben a helyi magyar kulturális életet gazdagító személyiségeknek.
„Kovács András Ferenc írásművészete sokunk számára minta és mérce. Ma is közöttünk jár-kel. Nógat, hogy dolgozni kell. Gyöngybetűivel listákat ír, védi a jambust és a hexametert” – fogalmazott megkeresésünkre László Noémi kolozsvári költő.
Elhunyt Richard Chamberlain Golden Globe-díjas amerikai színész, a Tövismadarak és A sógun című tévésorozatok, a Monte Christo grófja és A három testőr című filmek főszereplője – jelentették amerikai hírportálok.
Életének 90. évében elhunyt Miske László, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház erdélyi születésű, Jászai Mari-díjas színművésze – közölte a teátrum sajtószolgálata szombaton az MTI-vel.
Elsősorban egyetemistákat és fiatal szakmabelieket vár áprilisi szakmai továbbképzésére a Transylvania Trust Alapítvány, de szívesen látnak minden olyan érdeklődőt is, aki szeretne elmélyedni az épített örökség védelemének, népszerűsítésének témájában.
szóljon hozzá!