Fotó: Jakab Mónika
Örök nyugalomra helyezték pénteken a kolozsvári születésű Veress Zoltán és Veress Telegdi Magda íróházaspár hamvait a kincses városbeli Házsongárdi temetőben – olvasható a Helikon irodalmi folyóirat honlapján.
2023. június 23., 16:272023. június 23., 16:27
2023. június 26., 11:552023. június 26., 11:55
Veress Zoltán és Veress Telegdi Magda Kolozsváron született, 1985-ben elhagyták az országot. Veress Zoltán Stockholmban hunyt el 2013-ban, Veress Telegdi Magda szintén Svédország fővárosában 2014-ben.
Veress Zoltán 1936. február 25-én született Kolozsváron, író, költő, műfordító volt.
Ezért a kettős politikai elmarasztalhatóság miatt mindvégig szorongatottabb helyzetben voltak, mint a velük együtt elítélt társaik. Ez vezetett végül ahhoz, hogy végső kétségbeesésükben Svédországba menekültek.
Veress Zoltán tanulmányait megszakításokkal folytatta: a Bolyai Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom szakjáról kizárták politikai múltja miatt (ahol végül 1974-ben, levelező tagozaton szerzett oklevelet).
Veress Zoltán író, költő, műfordító (1936. Kolozsvár – 2013. Stockholm)
Fotó: a Helikon folyóirat fotóarchívuma
A Hét munkatársa, az Utunk korrektora és a Korunk szerkesztője is volt ezekben az években. 1965-ben elnyerte a Romániai Írók Szövetsége prózadíját, 1975-ben a Kolozsvári Írók Egyesülete díját. 1985-ben feleségével és két unokájával kitelepedtek Svédország fővárosába. Nyugdíjazásáig a stockholmi postában dolgozott. 2013. február 4-én hunyt el Stockholmban.
Telegdi Magda 1937. június 5-én született Kolozsváron, műfordító, prózaíró volt. Férjéhez hasonlóan ő is két évet börtönben töltött a diákszervezkedések tagjaként. Szabadulása után érettségizett, majd tisztviselő volt egy, a Könnyűipari Minisztérium alárendeltségébe tartozó kolozsvári vállalatnál (Baza MIU), gépírónő a Korunknál (1962–69), tisztviselő az Utunknál (1984–85).
Önálló művei: Nyugtalan színek (novellák, Marosi Péter előszavával. Buk. 1966 = Forrás); Útvesztő (regény, uo. 1969); Gombáskönyv (Veress Magda néven, uo. 1982). Műfordításai: Ecaterina Oproiu: 3 x 8 meg a végtelen (Buk. 1977); Ion Agârbiceanu: Dura lex (Veress Zoltánnal, Kv. 1979).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!