Nincsenek végső igazságok, amelyekre rá lehet jönni, nincs „tuti" a mi szakmánkban, csak olvasatok és narratívák – fejtette ki Szajbély Mihály irodalom- és médiatörténész, a Szegedi Egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja a Babeş–Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán az irodalom és társadalomtudományok kapcsolatáról tartott hétfői kerekasztal-beszélgetésen.
2015. január 27., 19:402015. január 27., 19:40
Szilágyi Márton, a budapesti ELTE 18–19. századi magyar irodalomtörténeti tanszékének vezetője Kolozsváron elmondta, eredetileg történészként kezdte, és később hasznosította irodalomtörténészként a történetírás forráselmelétét.
A kerekasztal apróját egyébként Szilágyi Márton néhány hete napvilágot látott, A költő mint társadalmi jelenség. Csokonai Vitéz Mihály pályafutásának mikrotörténeti dimenziói című könyve és Szajbély Mihály korábban megjelent Jókai-monográfiája szolgáltatta.
A két irodalomtörténész egyetértett abban, hogy a szépirodalmi szerzők életrajzának leírása nem öncélú tevékenység, hanem eszköz az irodalom jobb megértéséhez.
Szajbély kifejtette, sosem érdekelte különösebben a biográfia, azért kellett vele foglalkoznia, mert muszáj volt: a biográfiaírásnak ugyanis komoly szerepe lehet az irodalomértésben.
Szilágyi Márton úgy fogalmazott, az életrajzírás nem azért születik meg, hogy kanonizáljon egy-egy szerzőt – egy ma jelentéktelennek, vagy gyengének tartott költő életrajza azért lehet érdekes, mert segít megérteni, hogy az illető minek köszönhette saját korában a népszerűségét. Azt is elmondta, a Csokonai-kultusz kutatásakor már a néprajztudomány területére tévedt: léteznek ugyan a költőről szóló anekdoták, de ezek nincsenek összegyűjtve.
A 80 éve született, 2021 februárjában elhunyt, Kossuth-díjas Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, valamint a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a költő a gyermekkorát töltötte.
Tiszteletbeli Arany Pálma-díjat kap George Lucas, a Csillagok háborúja-sorozat rendezője május 25-én, a 77. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál záróünnepségén – jelentették be kedden a szervezők.
Közkívánatra Agócs Gergely néprajzkutató tart interaktív képzést április 29–30. között a torockói Duna-Házban. A Magyar népmese – hagyományos mesemondás című foglalkozást elsősorban, de nem kizárólag pedagógusoknak ajánlják.
Japán sztrájkot hirdetett a Csíki Székely Múzeum, csatlakozva a CulturMedia – Kulturális és Média Szakszervezetek Országos Szövetsége, az Alfa Kartell Országos Szakszervezeti Szövetség tagja által elindított országos tiltakozáshoz.
Süli Attila magyarországi történésznek a Gábor Áron, a székely nemzet legendás hőse című kötetét mutatják be a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Bartók Béla termében április 11-én, csütörtökön 18 órától.
Újra költészetnapi verssétát szervez a nagyváradi Szigligeti Színház a tavalyi rendezvény nagy sikerére való tekintettel – közölte a társulat.
Első erdélyi helyszínként Marosvásárhelyen tartottak vetítéssel egybekötött közönségtalálkozót péntek este a Most vagy soha! című film alkotói.
„Kitelepítés című könyvem azt a kérdést feszegeti, vajon értelemmel bír-e az életünk, hiszen talán nem a szenvedés, hanem az értelmetlen szenvedés az, ami elviselhetetlen” – fogalmazott a Krónikának adott interjúban Visky András író, dramaturg.
Immár harmadik alkalommal szervezi meg a magyar filmnapokat a Cenk alatti városban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a brassói Secvențe Kulturális Egyesülettel és a Barcasági Magyarságért Egyesülettel közösen.
Életének 94. évében szerdán elhunyt Duba Gyula Kossuth-díjas felvidéki író, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja – tudatta az MMA csütörtökön az MTI-vel.
szóljon hozzá!