Agócs Gergely segít a saját népmese-repertoár összeállításában
Fotó: MTVA/Duna-Ház
Közkívánatra Agócs Gergely néprajzkutató tart interaktív képzést április 29–30. között a torockói Duna-Házban. A Magyar népmese – hagyományos mesemondás című foglalkozást elsősorban, de nem kizárólag pedagógusoknak ajánlják.
2024. április 09., 19:362024. április 09., 19:36
A kolozsvári Gál Kelemen Oktatási és Módszertani Központ, a Duna-Ház és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) által szervezett tanfolyamon
A Fehér megyei képzés egyik alapja az a felismerés, hogy miközben a népzene, néptánc és kézművesség mozgalmainak kiépített módszertani háttérbázisa van, a szövegfolklórral foglalkozó szakemberek és érdeklődők, akik immár szintén egy országos mozgalmat képviselnek, korábban sem megfelelő segédanyagokkal, sem a fejlesztéshez szükséges szakmai képzési lehetőségekkel nem rendelkeztek – mutatnak rá a szervezők a felhívásban. Mint írták, a népmesével kapcsolatban elsősorban az olvasáskultúra, a folklórszövegek nyomtatásban való megjelentetése, vagy egyéb, az írásbeliséget feltételező kérdéskörök mentén lehetett tájékozódni. A tanfolyam ezzel szemben a népmese természetes, szóbeli létét, a szájhagyomány által kiérlelt jellegzetességeket tartja szem előtt.
Az interaktív képzés elméleti és gyakorlati része egymásra épül. A komplex program olyan készségeket fejleszt és olyan eszközöket, ismereteket nyújt, amelyek révén a résztvevők hagyományos népmesék professzionális élőszavas előadására válnak alkalmassá – olvasható az RMPSZ oldalán, ahol egy rövid űrlap kitöltésével április 25-ig lehet jelentkezni a tanfolyamra.
Dr. Agócs Gergely néprajzkutató, a budapesti Hagyományok Háza tudományos munkatársa. Ifjúkorát a felvidéki Fülek városában töltötte, 1992 óta él Magyarországon. 1985 óta foglalkozik népzenei terepkutatással, illetve a népzene aktív művelésével. Gyűjteménye mára összesen több mint 800 órányi felvételt tartalmaz. Barátaival 1997-ben alapította meg a Fonó Zenekart. Agócs Gergely gyűjtőtevékenysége elsősorban a felvidéki magyarság tájegységeire irányul, de gyűjteményében más magyarlakta területeken, illetve a szomszéd népek régióiban rögzített népzenei felvételek is szerepelnek. A gyűjtést különféle keleti rokonnépek településterületeire is kiterjesztette. Ez irányú vizsgálatai közül a legjelentősebb az észak-kaukázusi türk népek körében dokumentált, mintegy 2000 dallamot számláló népzenei gyűjteménye. 1997 és 2000 között az MTA Zenetudományi Intézetének ösztöndíjasa, tudományos segédmunkatársa. Az ezredforduló éveiben a Fonó Budai Zeneház „Utolsó Óra” népzenegyűjtési programja felvidéki részének szakmai vezetője, majd a projekt eredményeként 2011-ben megjelent Új Pátria lemezsorozat egyik szerkesztője. Társadalmi szerepvállalása a Debreceni Egyetemen pedagógiai munkára, illetve tudományszervezési tevékenységre is kiterjed, 2012 óta a Magyar Néprajzi Társaság Néptánc-Népzene Szakosztályának elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Román Ortodox Egyház (BOR) bírálja a brassói születésű Botond Nagy bukaresti rendezését a „keresztény vallási szimbólumok becsmérlő használata” miatt.
Erdély a népművészet területén nagyhatalom, a már alig fellelhető népi kultúrát pedig valahogyan meg kell őrizni, és ez nemcsak a magyar közösségre vonatkozik, hanem a románságra és a cigányságra is – vallja a gyergyóditrói születésű Kelemen László.
Ádám Gyula számos rangos díjjal kitüntetett csíkszeredai fotóművésznek a nagyszebeni polgármesteri hivatal kiállítóterében nyílik kiállítása – közölte a helyi magyarságot összefogó HÍD Egyesület.
Megfogalmazta a mának szóló világnapi üzenetét Theodoros Terzopoulos Görögország Színházigazgató, tanár, író, a Színházi Olimpia ihletője és a Nemzetközi Színházi Olimpiai Bizottság elnöke. A világnapi az üzenetet alább közöljük.
A színházi világnap, március 27. alkalmából Sebestyén Aba rendezőt, színészt, az immár 20 éve létrejött marosvásárhelyi Yorick Stúdió független színház vezetőjét faggattuk a teátrum küldetéséről.
A csángó, Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett Szőcs Anna Édesanyám rózsafája című életrajzi könyvének román fordítását mutatják be Bukarestben a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központban.
Példaként tárja a mai világ elé a csángó zenei és tárgyi örökséget Petrás Mária Prima Primissima- és Magyar Örökség díjas népdalénekes, keramikusművész, akit több évtizedes fáradhatatlan munkája elismeréseként nemrég Kossuth-díjjal tüntettek ki.
Elhunyt életének 86. évében a bánffyhunyadi születésű Buzás Pál zongoraművész, tanár, karnagy és népzenegyűjtő, az erdélyi zenei élet, a magyar kulturális élet meghatározó személyisége – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Március 31-én mutatják be a Szent Anna-tó legendája című zenés mesét Csurulya Csongor rendezésében a Békéscsabai Jókai Színházban.
Az erdélyi magyar társulatok gazdag programmal ünneplik a világszerte március 27-én szervezett színházi világnapot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!