Fotó: Haáz Vince
Első erdélyi helyszínként Marosvásárhelyen tartottak vetítéssel egybekötött közönségtalálkozót péntek este a Most vagy soha! című film alkotói.
2024. április 06., 11:412024. április 06., 11:41
A Kultúrpalotában tartott vetítése után Lóth Balázs rendező, Rákay Philip forgatókönyvíró és kreatív producer, valamint a Farkascht alakító Horváth Lajos Ottó színművész válaszolt a közönség kérdéseire. A nézők között többen is voltak olyanok, akik második alkalommal látták az alkotást.
Rákay Philip elmondta: több mint 1400 fős stáb nevében állnak a marosvásárhelyi nézők előtt, és nem a kritikusok érdeklik őket, hanem a közönség reakciója, amely mindenhol megdöbbentő, bárhol járnak. Néhány adat is elhangzott a filmről, mely eredeti helyszíneken, de hatezer jelmezzel, nagy mennyiségű díszlettel készült.
„Meg kellett építenünk egy több hektáros díszletet, ahol Pest és Buda emblematikus épületeit rekonstruáltuk, a Duna-partot, a Landerer-nyomdát kívül-belül, a Pilvax kávéházat, amely megszólalásig hasonlít az eredetire” – ecsetelte a kreatív producer.
a színészek fejében egy térképet kellett „összerakni”, hogy tudják, épp hol járnak a történetben. Aláhúzta: a filmet a stáb összes tagja „szikrázó szemekkel”, teljes szívéből csinálta, mert „a magyarság történetét csinálhatták meg filmben”.
Horváth Lajos Ottó köszönetet mondott a marosvásárhelyieknek a „lenyűgöző” fogadtatásért, és színészi szemszögből mesélt a forgatásról. Közölte: miután elolvasták a forgatókönyvet, alapos előkészítő folyamaton mentek keresztül, a színészek nagyon „meg voltak támogatva”, ami magyar filmek esetén szokatlan. Közölte, ő „érzelmi térképet” és „technikai térképet” is készített a fejében a munkához.
A film, amelyről már hetekkel a bemutatója előtt egy nemzet rendelkezett politikai alapon sommás véleménnyel – az 1848. március 15-én történt eseményeket feldolgozó Most vagy soha! vélhetően így kerül majd be a magyar mozitörténetbe.
Rákay Philip a film cselekményének történelmi hitelességét firtató nézői kérdésre elmondta: próbáltak felkészülni a történtekből, történészekkel beszélgettek, korabeli naplókat olvastak, de ha pontosan követték volna a történteket, „akkor most néznénk egy viszonylag unalmas filmet”. Mint mondta, a visszaemlékezésekre alapozva 1848. március 15-én „minden olyan simán ment, mint a karikacsapás”.
Az elmúlt hetek vetítései visszaigazolták ezt a törekvést – mondta. Hangsúlyozta: ez egy kalandfilm, van fiktív szál benne, „a történelmi kisdoktorit nem ebből kell írni”, és emlékeztetett, hogy sok történelmi filmben vannak kitalált szálak.
– idézte kijelentését az MTI.
Fotó: Haáz Vince
Lóth Balázs a színészek kiválasztása kapcsán elmondta: nem az volt a cél, hogy a legismertebb magyar színészeket sorakoztassák fel, kifejezetten friss arcokat, a fiatal nemzedék legjobbjait keresték. Nem csak budapesti és magyarországi színészeknek szerettek volna lehetőséget adni, hanem határon túli színészeknek is az egész Kárpát-medencéből.
A filmet forgalmazó Taylor Projects és A Vándormozi közölte: hétvégén több erdélyi városban tartanak vetítéssel egybekötött közönségtalálkozót.
Mint ismeretes, Erdély több városában a magyarországi bemutatóval egy időben, március 15-ét követően is vetítették a Most vagy soha! című filmet, akkor három nap alatt 11 ezren látták – közölte korábban a forgalmazó. Az alkotást olyan partiumi és erdélyi településekre is elvitték, ahol nem üzemel mozi.
Rekordnézettséget ért el Erdélyben a Most vagy soha! című film, három nap alatt 11 ezren látták – közölték kedden szerkesztőségünkkel a film romániai forgalmazói, a Taylor Projects és A Vándormozi.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb elismeréseket a vasárnap este zárult, 31. nagybányai ATELIER fesztiválon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!