Fotó: Haáz Vince
Első erdélyi helyszínként Marosvásárhelyen tartottak vetítéssel egybekötött közönségtalálkozót péntek este a Most vagy soha! című film alkotói.
2024. április 06., 11:412024. április 06., 11:41
A Kultúrpalotában tartott vetítése után Lóth Balázs rendező, Rákay Philip forgatókönyvíró és kreatív producer, valamint a Farkascht alakító Horváth Lajos Ottó színművész válaszolt a közönség kérdéseire. A nézők között többen is voltak olyanok, akik második alkalommal látták az alkotást.
Rákay Philip elmondta: több mint 1400 fős stáb nevében állnak a marosvásárhelyi nézők előtt, és nem a kritikusok érdeklik őket, hanem a közönség reakciója, amely mindenhol megdöbbentő, bárhol járnak. Néhány adat is elhangzott a filmről, mely eredeti helyszíneken, de hatezer jelmezzel, nagy mennyiségű díszlettel készült.
„Meg kellett építenünk egy több hektáros díszletet, ahol Pest és Buda emblematikus épületeit rekonstruáltuk, a Duna-partot, a Landerer-nyomdát kívül-belül, a Pilvax kávéházat, amely megszólalásig hasonlít az eredetire” – ecsetelte a kreatív producer.
a színészek fejében egy térképet kellett „összerakni”, hogy tudják, épp hol járnak a történetben. Aláhúzta: a filmet a stáb összes tagja „szikrázó szemekkel”, teljes szívéből csinálta, mert „a magyarság történetét csinálhatták meg filmben”.
Horváth Lajos Ottó köszönetet mondott a marosvásárhelyieknek a „lenyűgöző” fogadtatásért, és színészi szemszögből mesélt a forgatásról. Közölte: miután elolvasták a forgatókönyvet, alapos előkészítő folyamaton mentek keresztül, a színészek nagyon „meg voltak támogatva”, ami magyar filmek esetén szokatlan. Közölte, ő „érzelmi térképet” és „technikai térképet” is készített a fejében a munkához.
A film, amelyről már hetekkel a bemutatója előtt egy nemzet rendelkezett politikai alapon sommás véleménnyel – az 1848. március 15-én történt eseményeket feldolgozó Most vagy soha! vélhetően így kerül majd be a magyar mozitörténetbe.
Rákay Philip a film cselekményének történelmi hitelességét firtató nézői kérdésre elmondta: próbáltak felkészülni a történtekből, történészekkel beszélgettek, korabeli naplókat olvastak, de ha pontosan követték volna a történteket, „akkor most néznénk egy viszonylag unalmas filmet”. Mint mondta, a visszaemlékezésekre alapozva 1848. március 15-én „minden olyan simán ment, mint a karikacsapás”.
Az elmúlt hetek vetítései visszaigazolták ezt a törekvést – mondta. Hangsúlyozta: ez egy kalandfilm, van fiktív szál benne, „a történelmi kisdoktorit nem ebből kell írni”, és emlékeztetett, hogy sok történelmi filmben vannak kitalált szálak.
– idézte kijelentését az MTI.
Fotó: Haáz Vince
Lóth Balázs a színészek kiválasztása kapcsán elmondta: nem az volt a cél, hogy a legismertebb magyar színészeket sorakoztassák fel, kifejezetten friss arcokat, a fiatal nemzedék legjobbjait keresték. Nem csak budapesti és magyarországi színészeknek szerettek volna lehetőséget adni, hanem határon túli színészeknek is az egész Kárpát-medencéből.
A filmet forgalmazó Taylor Projects és A Vándormozi közölte: hétvégén több erdélyi városban tartanak vetítéssel egybekötött közönségtalálkozót.
Mint ismeretes, Erdély több városában a magyarországi bemutatóval egy időben, március 15-ét követően is vetítették a Most vagy soha! című filmet, akkor három nap alatt 11 ezren látták – közölte korábban a forgalmazó. Az alkotást olyan partiumi és erdélyi településekre is elvitték, ahol nem üzemel mozi.
Rekordnézettséget ért el Erdélyben a Most vagy soha! című film, három nap alatt 11 ezren látták – közölték kedden szerkesztőségünkkel a film romániai forgalmazói, a Taylor Projects és A Vándormozi.
„Kitelepítés című könyvem azt a kérdést feszegeti, vajon értelemmel bír-e az életünk, hiszen talán nem a szenvedés, hanem az értelmetlen szenvedés az, ami elviselhetetlen” – fogalmazott a Krónikának adott interjúban Visky András író, dramaturg.
Immár harmadik alkalommal szervezi meg a magyar filmnapokat a Cenk alatti városban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a brassói Secvențe Kulturális Egyesülettel és a Barcasági Magyarságért Egyesülettel közösen.
Életének 94. évében szerdán elhunyt Duba Gyula Kossuth-díjas felvidéki író, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja – tudatta az MMA csütörtökön az MTI-vel.
Fekete Vince József Attila-díjas és Magyarország Babérkoszorújával kitüntetett költő a meghívottja az április 10-én, szerdán este 6 órától, a magyar költészet napja előestéjén a Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiótermében tartandó eseménynek.
Az átpolitizált társadalmakban megőrizheti-e önmagát a nagybetűs Ember – erre a kérdésre keresi a választ a Kolozsvári Állami Magyar Színház új produkciója, a Stuart Mária. Friedrich Schiller darabja a 16. századi angol és skót királynő története.
Április 10. és 15. között ünnepli alapításának 70. évfordulóját a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata – közölte a színház.
Emlékestet tartanak a magyar költészet napján, április 11-én a december végén elhunyt Kovács András Ferenc József Attila- és Kossuth-díjas, Artisjus irodalmi nagydíjas költő, esszéíró, műfordító emlékére Kolozsváron.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház és az Erdélyi Múzeum-Egyesület április 6-án, 16 órától a színház stúdiótermében Egyed Péter-emlékestet szervez a 2018-ben elhunyt író, filozófus tiszteletére – közölték a szervezők.
Meghalt Tordy Géza színművész – közölte a Nemzeti Színház szombat este az MTI-vel.
Ég és Föld címmel nagycsütörtöki koncertsorozatot szervez az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány. Az erdélyi és székelyföldi templomokban tartandó eseményeken az „égi, szakrális, nagyheti kompozíciókat éneklő kórushoz társul a földi népművészet”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!