Fotó: Tóth Gödri Iringó
Rendhagyó kiállítás nyílt Kolozsváron az 1945 és 1989 közötti Románia egyetlen magyar nyelvű női magazinjának fotóanyagát felhasználva, illetve abból ihltetődve. A nő ábrázolása – ideológia és valóság között – a Dolgozó Nő oldalain című kiállítás egyszerre kalauzol vissza a rendszerváltás előtti évekbe és próbálja a kortárs művészet formanyelvének segítségével újraértelmezni az akkori képeket, ideálokat.
2022. november 19., 18:532022. november 19., 18:53
A kolozsvári Minerva Művelődési Egyesület székhelyén – ahol éveken keresztül működött a Dolgozó Nő szerkesztősége – nyílt meg pénteken az az interaktív tárlat, mely az 1945 és 1989 között megjelent Dolgozó Nő magazin archívumába nyújtott betekintést, illetve bemutatta, hogy a kortárs művészek milyen módon értelmezhetik át, használhatják fel a több évtizedes fotókat, szöveget.
A kiállítást Tibori Szabó Zoltán újságíró, szerkesztő nyitotta meg, kiemelve, hogy
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A kiállítás Miklósi Dénes és Răzvan Anton képzőművészek elképzelései nyomán született meg, Oana Hodade, Öllerer Áron, Jancsik Gergő, Nagy Blanka-Ágnes, Bogdán Farkas alkotók segítségével. Azon túl, hogy a kiállítás felidézi a folyóirat múltját, betekintést nyújt a szerkesztőség egykori életébe – például még élő munkatársak visszaemlékezései által. Illetve a projekt nagy eredménye az is, hogy beszkennelték a folyóirat több ezer fotónegatívot tartalmazó archívumát, melyek ezentúl a Szabadság és a Făclia lapok fotóihoz hasonlóan a Minerva Művelődési Egyesület honlapján lesznek bárki számára elérhetők.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Miklósi Dénes a kiállítás koncepciójáról elmondta: úgy alakították a teret, hogy a látogatók, részvevők betekintést nyerhessenek abba a munkába is, amit a csapatuk elvégzett, így a szkennelés, digitalizálás folyamataiba, illetve kiállították a Dolgozó Nő bekötött lapszámait, színes diapozitívjait is. Elolvashatóak például Márton Ilona visszaemlékezései, aki több évtizeden át dolgozott a női magazin szerkesztőségében, s aki felidézte a korabeli hangulatot és munkamódszereket is.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Kiemelte, hogy a fotók a folyóirat szerkesztőségébe, annak életébe, mindennapjaiba is betekintést engednek, gyakran az látható rajtuk, ami a háttérben, a falak között zajlott. A korabeli dokumentumok kortárs művészek munkáival egészülnek ki, a kiállítók egy-egy Dolgozó Nő lapszámhoz kapcsolódó fénykép, reklám, szöveg, gondolat felhasználásával hoztak létre reflexiónak tekinthető alkotásokat.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Schwechtje Mihály független nagyjátékfilmjét, a Sünvadászatot mutatja be több romániai helyszínen a forgalmazó Filmtett Distribution.
Újabb kötete jelent meg Zilahi Csaba kolozsvári rádiós újságírónak az erdélyi magyar beat-, rock-, folk-, pop-, jazz-zene történetéről, a 2022-ben napvilágot látott Erdélyi magyaRock című könyv folyatásaként.
A Magyar Állami Népi Együttes négy erdélyi városban lép fel június folyamán.
Az év egyik várva várt eseményére kerül sor a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban és a MAGMA Kortárs Művészeti Kiállítótérben június 21-én, a nyári napfordulóhoz legközelebb eső szombaton.
Élénk érdeklődés övezte a kolozsvári Harag György centenáriumi rendezvényt, annak ellenére, hogy anyagi okok miatt nehéz volt összehozni – mondta el a Krónikának Tompa Gábor.
Hat friss magyar alkotás lesz látható a június 13. és 22. között zajló kolozsvári 24. Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF), ahol az életműdíjban részesülő Tarr Béla rendező főbb alkotásait is levetítik – közölték hétfőn az MTI-vel a szervezők.
Az eddigi hagyományos kora őszi időpont helyett idén június elején szervezték meg Kolozsváron a Jazz in the Park fesztivált. A családias jellegű háromnapos rendezvény ez alkalommal is az autentikus jazz-zene sokszínűségéről szólt.
Helyesírási szabályokról és irodalmi szövegekről, ugyanakkor az élet játékszabályairól, mélységeiről és magasságairól is tanult az anyanyelvi versenyeken Rus Lilla, aki nemrég kimagasló eredményei elismeréseként Tüzes Bálint-díjat kapott.
A Déryné Program Határtalan alprogramja azért született, hogy minden magyar embernek egyenlő esélyt tudjunk biztosítani az anyanyelvi színházi élményekhez – jelentette ki Novák Irén helyettes államtitkár Szatmárnémetiben.
A történelmi Máramaros egyik legjelentősebb magyar közösségi eseményévé vált a július 11–13. között immár harmadik alkalommal rendezendő Máramarosszigeti Magyar Napok.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!