A bőség zavara. Számos érdeklődő fordult meg a hétvégén Kolozsváron szervezett kulturális rendezvénysorozaton
Fotó: Kiss Gábor
Nagy érdeklődés övezte a szervezők összegzése szerint a vasárnap zárult Kolozsvári Ünnepi Könyvhetet, illetve a Csíkszeredai Könyvvásárt. Az immár hagyományosnak számító, gazdag kulturális programsorozatot kínáló rendezvényeken nemcsak rengeteg kiadó kínálta portékáját, de összefonódott az irodalom a zenével és a színházzal is. H. Szabó Gyula szervező a Krónikának elmondta, népszerű volt a kolozsvári rendezvény, magasabb volt a részvétel. Ugyanakkor Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere kiemelte, az előadói, közreműködői, szerzői, kiállítói visszajelzések pozitívak.
2018. május 14., 13:442018. május 14., 13:44
2018. május 14., 13:472018. május 14., 13:47
Számos könyvbemutató, kerekasztal-beszélgetés, színes esemény gazdagította a vasárnap este zárult 8. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét programját. H. Szabó Gyula szervező szerint nagy érdeklődés övezte a rendezvényt, magasabb volt a részvétel.
„A tavalyi évhez képest idén többen vettek részt a 8. Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten, amelynek programkínálata, ha nem is gazdagabb, de változatosabb volt az eddigieknél.
– értékelte a Krónika megkeresésére a vasárnap este zárult rendezvénysorozatot H. Szabó Gyula szervező, a Romániai Magyar Könyves Céh alelnöke.
Többkötetes kiadványt állít összeállítani Jékely Zoltán levelezéséből és naplóbejegyzéseiből Péterfy Sarolt irodalomtörténész, az író, költő legfiatalabb unokája, aki a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét vendége volt. Vallasek Júlia irodalomtörténész faggatta.
Hozzátette, szeretett volna még több embert, több fiatalt látni a programokon, bár a kolozsvári Lupescu Kata könyvbemutatójára nagy ifjúsági sikerként tekintenek.
A Kalózlány-könyvsorozatban minden kötet felülmúlta az előzőt – fogalmazott Lupescu Kata kolozsvári fiatal író ifjúsági kalandregényének a 8. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét nyitónapján, csütörtök délután tartott bemutatóján.
– részletezte H. Szabó Gyula.
Az eredeti mű és a fordítás közti korántsem egyszerű viszonyt, az egyik nyelvből a másikba vezető oda-vissza utazás nehézségeit boncolgatták a résztvevők a Fordítás: hasonmás vagy alteregó? című kerekasztal-beszélgetésen.
Igazi irodalmi csemegét, Lászlóffy Aladár történelmi regényét mutatták be a 8. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét nyitónapján. A költőként ismert és elismert Lászlóffy Aladár Dühöng a déli szél című prózakötetének bemutatójára csütörtök délután került sor.
Könyvek találtak gazdára, olvasók találkozhattak neves szerzőkkel a 3. Csíkszeredai Könyvvásáron is, amely csütörtökön nyitotta meg kapuit és vasárnap ért véget.
Az előadói, közreműködői, szerzői, kiállítói visszajelzések pozitívak – mutatott rá Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere. Kifejtette, a vásárt szervező polgármesteri hivatal a rendezvény előtt azt fogalmazta meg kihívásnak, hogy a nyitott és színes kínálattal az érdeklődő közönséget tudja megszólítani. Az előljáró szerint ez nagymértékben teljesült. „A megnyitótól kezdve minden nap jelentős és mondhatni folyamatos volt a mozgás, nem egyenlő szintű, hol kevesebben, hol nagyon sokan fordultak meg az eseményen.
– fogalmazott a polgármester. Hozzátette, voltak olyan kiadók, amelyek nem voltak annyira bizakodók, mint a szervezők, és a vásár idején kellett feltöltsék készletüket. „Nagyon fontos az, hogy akár szerzőkkel, akár kiadókkal beszéltünk, mindenki úgy érezte, hogy nagy érdeklődésre számot tartó, jól szervezett, örömet sugárzó rendezvénynek volt a részese, és ugyanezt jelezték a látogatók is.
– részletezte Ráduly Róbert Kálmán.
A Csíkszeredai Könyvvásáron részt vevő kiadók szerint sokan érdeklődtek a kötetek iránt, de kevesen vásároltak
Fotó: Gecse Noémi
Ferencz Kornélia, a Corvina Könyvesház képviseletében úgy fogalmazott,
Demeter Éva, a Csimota kiadó részéről úgy vélte, a standjuknál sok érdeklődő fordult meg, vásároltak is, csak nem eleget. Inkább azokat a könyveket keresték, amelyeknek volt bemutatója. A Hungalibri kiadó standjánál, annak ellenére, hogy nem hoztak programot a vásárra, sok könyvet eladtak. Úgy gondolják, megérte eljönniük a rendezvényre, azt is felvetették, hogy karácsony előtt is szükség lenne egy könyvvásárra.
A marosvásárhelyi Lector Kiadó már az első vásáron is képviseltette magát, idén is mindenképp részt akartak venni.
– mondta Gálfalvi Ágnes, a kiadó vezetője. A Pro Print Kiadó igazgatója, Burus Endre úgy látta, sok érdeklődő volt, viszont kevés vásárló. „Azzal van a gond, hogy a látogatók nézelődni jönnek, nem pedig vásárolni” – tette hozzá.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.
szóljon hozzá!