Kötetet állít össze költő nagyapja, Jékely Zoltán levelezéséből, naplóiból Péterfy Sarolt irodalomtörténész

Kötetet állít össze költő nagyapja, Jékely Zoltán levelezéséből, naplóiból Péterfy Sarolt irodalomtörténész

Vallasek Júlia és Péterfy Sarolt a Fogoly utcai színpadon

Fotó: Kiss Gábor

Többkötetes kiadványt állít összeállítani nagyapja, Jékely Zoltán levelezéséből és naplóbejegyzéseiből Péterfy Sarolt magyarországi irodalomtörténész, az író, költő legfiatalabb unokája, aki a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét vendége volt szombaton. Az eseményen Vallasek Júlia irodalomtörténész beszélgetett Péterfy Sarolttal Jékely Zoltán és édesapja, Áprily Lajos hagyatékáról.

2018. május 13., 12:482018. május 13., 12:48

2018. május 14., 11:072018. május 14., 11:07

„Kevés személyes élményem kötődik a nagytatámhoz, ezért különösen érdekelnek a levelezései és a naplója, bár igyekszem elsősorban irodalomtörténészként hozzáállni a témához" – mondta Péterfy Sarolt.

Az 1913-ban született és 1982-ben elhunyt Jékely Zoltán egész életében intenzív levelezésben állt édesapjával, Áprily Lajossal.

Mint Péterfy Sarolt mondta, az apa-fiú levelek ebben az esetben azért érdekesek, mivel mindketten költők voltak, így többnyire a megjelenő versekről, azok témáiról szólnak. Áprily apai tanácsokkal látta el Jékelyt, aki édesanyjának nosztalgikusabb és szeretetteljesebb hangvételű leveleket írt.

Péterfy Sarolt elmondása szerint Jékely leveleit nehéz időben meghatározni, ugyanis nem írt rájuk keltezést, ezzel ellentétben Áprily lejegyezte a pontos dátumokat, így az ő levelei alapján tudja beazonosítani a többit is. A beszélgetésen elhangzott,

Jékely nagy jelentőséget tulajdonított az álmainak, ugyanis mind verseinek, mind novelláinak visszatérő témája. Amikor éjjelente álomittasan megébredt, felütötte naplóját, és oda írta le látomásait, ahol az éppen kinyílt.

„Éppen ezért ebben az álomnaplóban nincs sem sorrend, sem bármilyen összefüggés, ami szintén nem könnyíti meg a dolgomat” – ecsetelte Péterfy Sarolt. Hozzátette, a költő állandóan idézeteket, gondolatokat, mondattöredékeket jegyzetelt a zsebnaptárába vagy a noteszébe, de ha éppen ezek nem voltak kéznél, akkor színházi belépő vagy vonatjegy is megfelelt a célnak.

Galéria

Fotó: Kiss Gábor

A költő alkotói stílusát erőteljesen jellemzi a túlzás, erre példaként unokája mosolyogva mesélte el Jékely egyik levélrészletét, amely szerint „már halálán volt", hiszen napszúrást kapott az olasz tengerparton. Hasonló szóhasználattal jegyzi ezt fel a naplójában is, ahol kiegészíti a szobalány részletes leírásával, aki betegsége során ápolta őt.

„Filológiailag a napló rekonstruálása a legnehezebb feladat, de mégis ez a legérdekesebb" – tette hozzá az irodalomtörténész.

Jékely Zoltán Nagyenyeden született, így számára Erdély a gyermekkor misztikus világát jelképezte. Bár kevés időt töltött ezen a vidéken, mégis különös kötődéssel ragaszkodott hozzá. Leveleit számos esetben „Zsoli Kolozsvarensis" néven írta alá. Kolozsváron az Egyetemi Könyvtárban dolgozott, illetve a Termés című folyóiratot szerkesztette. Marosvásárhelyen megismerkedett Jancsó Adrienne előadóművésszel, aki nemsokára a felesége lett.

A költő szeretett horgászni, „horgászrelikviát" hozott létre, ami számára fontos és érdekes dolgokból tevődött össze: ilyen például egy szokatlan gyökérdarab, amelybe ő valamilyen nongifuratív szobrot képzelt bele. Mint a beszélgetésen elhangzott,

Jékely kíváncsi, dacos, életerős volt – legalábbis a második világháború idejéig.

Ebben az időszakban tragikus fordulatot vett a magánélete, ugyanis a háborúban meghalt a sógora, amit hónapokon keresztül nem tudott megírni a családjának, hiszen a háború miatt a posta nem működött. Ennek ellenére többször is megírta ugyanazt a levelet, reménykedve, hogy eljut a címzetthez. Jelenleg még tart a hagyaték átfésülése, illetve a költő életpályájának rekonstruálása a levelezésekből és a naplófeljegyzésekből, ám a folyamat végén az irodalomtörténész többkötetes kiadványt szeretne összeállítani.

Görbe Helga

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. április 06., szombat

Most vagy soha! – A film készítésének kulisszatitkaiba avatnak be erdélyi turnéjukon az alkotók

Első erdélyi helyszínként Marosvásárhelyen tartottak vetítéssel egybekötött közönségtalálkozót péntek este a Most vagy soha! című film alkotói.

Most vagy soha! – A film készítésének kulisszatitkaiba avatnak be erdélyi turnéjukon az alkotók
2024. április 04., csütörtök

A kultúra nem lóverseny, hanem a boldog sokféleség terepe – Visky András Kossuth-díjáról, alkotásról, megajándékozottságról

„Kitelepítés című könyvem azt a kérdést feszegeti, vajon értelemmel bír-e az életünk, hiszen talán nem a szenvedés, hanem az értelmetlen szenvedés az, ami elviselhetetlen” – fogalmazott a Krónikának adott interjúban Visky András író, dramaturg.

A kultúra nem lóverseny, hanem a boldog sokféleség terepe – Visky András Kossuth-díjáról, alkotásról, megajándékozottságról
2024. április 04., csütörtök

A Semmelweis című filmmel nyit, számos friss alkotást kínál közönségének a Brassói Magyar Filmnapok

Immár harmadik alkalommal szervezi meg a magyar filmnapokat a Cenk alatti városban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a brassói Secvențe Kulturális Egyesülettel és a Barcasági Magyarságért Egyesülettel közösen.

A Semmelweis című filmmel nyit, számos friss alkotást kínál közönségének a Brassói Magyar Filmnapok
2024. április 04., csütörtök

Elhunyt Duba Gyula Kossuth-díjas felvidéki író, aki gazdag szépprózai életművet hagyott maga után

Életének 94. évében szerdán elhunyt Duba Gyula Kossuth-díjas felvidéki író, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja – tudatta az MMA csütörtökön az MTI-vel.

Elhunyt Duba Gyula Kossuth-díjas felvidéki író, aki gazdag szépprózai életművet hagyott maga után
2024. április 04., csütörtök

Fekete Vince költő a meghívottja a Kolozsvári Állami Magyar Színház költészet-napi eseményének

Fekete Vince József Attila-díjas és Magyarország Babérkoszorújával kitüntetett költő a meghívottja az április 10-én, szerdán este 6 órától, a magyar költészet napja előestéjén a Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiótermében tartandó eseménynek.

Fekete Vince költő a meghívottja a Kolozsvári Állami Magyar Színház költészet-napi eseményének
2024. április 03., szerda

Minden politikai történet mögött intim drámák állnak – Fontos kérdéseket feszeget a kolozsvári színház új előadása

Az átpolitizált társadalmakban megőrizheti-e önmagát a nagybetűs Ember – erre a kérdésre keresi a választ a Kolozsvári Állami Magyar Színház új produkciója, a Stuart Mária. Friedrich Schiller darabja a 16. századi angol és skót királynő története.

Minden politikai történet mögött intim drámák állnak – Fontos kérdéseket feszeget a kolozsvári színház új előadása
2024. április 03., szerda

Miniévaddal, költészetnappal ünnepel a 70 éves szatmárnémeti Harag György Társulat

Április 10. és 15. között ünnepli alapításának 70. évfordulóját a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata – közölte a színház.

Miniévaddal, költészetnappal ünnepel a 70 éves szatmárnémeti Harag György Társulat
2024. április 02., kedd

KAF-emlékestet tartanak Kolozsváron a magyar költészet napján

Emlékestet tartanak a magyar költészet napján, április 11-én a december végén elhunyt Kovács András Ferenc József Attila- és Kossuth-díjas, Artisjus irodalmi nagydíjas költő, esszéíró, műfordító emlékére Kolozsváron.

KAF-emlékestet tartanak Kolozsváron a magyar költészet napján
2024. április 01., hétfő

Egyed Péter íróra, filozófusra emlékeznek a Kolozsvári Állami Magyar Színházban

A Kolozsvári Állami Magyar Színház és az Erdélyi Múzeum-Egyesület április 6-án, 16 órától a színház stúdiótermében Egyed Péter-emlékestet szervez a 2018-ben elhunyt író, filozófus tiszteletére – közölték a szervezők.

Egyed Péter íróra, filozófusra emlékeznek a Kolozsvári Állami Magyar Színházban
2024. március 31., vasárnap

Elhunyt Tordy Géza színművész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja

Meghalt Tordy Géza színművész – közölte a Nemzeti Színház szombat este az MTI-vel.

Elhunyt Tordy Géza színművész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja