Fotó: Gál Attila
„Büszkén képviselem tehát a hölgyeket, akikért, remélem, verseimben mindig méltóképp kardoskodtam” – mondta a Krónikának László Noémi kolozsvári költő arra a hírre reagálva, hogy második költőnőként 2020-ban ő veheti át a Balassi Bálint-emlékkardot.
2019. november 19., 17:312019. november 19., 17:31
2019. november 19., 18:542019. november 19., 18:54
László Noémi kolozsvári költő és Vahram Martiroszjan örmény műfordító kapja a 2020-as Balassi Bálint-emlékkardot – mondta el Molnár Pál, a díjat alapító Balassi Kard Művészeti Alapítvány elnöke kedden az MTI-nek.
A 16. századi magyar költőóriásának emléket állító elismerés a magyar irodalmi életben évtizedek óta széles körben elismert költőket, valamint a magyar irodalmat és benne Balassi költészetét fordító európai szellemiségű külföldieket jutalmazza.
„Nyolc évvel ezelőtt egy vajdasági jó helyen költő barátunk hajnalig Balassi Bálint-emlékkardokat és Corvin-láncokat osztogatott arra érdemes, drága jó költőknek. Nagylelkűségében nekem is. Bár el tudom őt képzelni, ahogyan megjegyzi, hogy neked, Nonó, inkább egy Corvin-láncot!
Büszkén képviselem tehát a hölgyeket, akikért, remélem, verseimben mindig méltóképp kardoskodtam” – reagált a Krónikának a rangos szakmai elismerés hírére László Noémi. Elmondta, a díjat februárban fogja átvenni.
László Noémi 1973-ban született Kolozsváron, magyar–angol szakon végzett a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen.
Vahram Martiroszján három évtizede ülteti át anyanyelvére a magyar irodalom remekeit. A Balassi Kard Művészeti Alapítvány kérésére első ízben fordított le örmény nyelvre két Balassi-verset. Az egyik a Negyvennegyedik – Inventio Poetica: Grues Alloquitur, A darvaknal szól; a másik a Hatvanodik – Bécsi Zsuzsánnáról és Anna-Máriáról szerzette című költemény.
Elindulásának 55. évfordulóját ünnepli novemberben a román közszolgálati televízió Magyar Adása.
A holokauszt 80. évfordulójára emlékeznek az immár 9. alkalommal szervezendő, főként a zenét előtérbe helyező Kolozsvári Zsidó Napokon, amelynek programpontjaiban az izraeli helyzettel való együttérzés is megjelenik.
Premierre készül a nagyváradi Szigligeti Színház: Kovács D. Dániel Junior Prima-díjas rendező a jól ismert orosz vígjátékot, A revizort rendezi nagyszínpadra.
Dokumentum- és ismeretterjesztő filmekkel, vallási műsorokkal idézi fel a reformáció elindítója, Luther Márton alakját, tettének jelentőségét október 31-én a magyar közmédia.
Négy romániai városban lép fel a a nemzetközileg is komoly hírnévnek örvendő Liszt Ferenc Kamarazenekar – közölte a szervező, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa.
A magyar operajátszás legnépszerűbb művét, a Katona József drámájából és Erkel Ferenc zeneművéből készült, mindig aktuális mondanivalójú Bánk bánt mutatja be a Kolozsvári Magyar Opera Vidnyánszky Attila rendezésében.
Cannes-ban díjazott szakítós vígjátékra hívja a romániai moziközönséget a Filmtett Egyesület.
Kik is igazából a székelyek, milyen kultúra éltetői, hogyan látják önmagukat ma a Székelyföldön élők – ezekre a kérdésekre ad választ a Kovászna, Hargita, Maros megyei múzeumok összefogásával nyílt kiállítás.
A rendszerváltás óta eltelt harmincöt év lesz a témája a november 3. és 17. között tartandó kolozsvári 9. Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztiválnak. A színházi szemle programjának gerincét romániai előadások adják.
A víg özvegy című Lehár-operett története elevenedik meg az aradi nagyszínház színpadán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!